OkosHír: Szegeden találgatások folynak arról, kiket indíthat a Fidesz a következő évi parlamenti választáson. A párt hivatalosan még nem hozta nyilvánosságra jelöltjeit a Csongrád-Csanád vármegyei 1-es és 2-es választókerületben. A leggyakrabban emlegetett nevek Mihálffy Béla, a jelenlegi parlamenti képviselő, és Farkas Levente, aki tavaly óta önkormányzati képviselő Szegeden.

Tevékenységük alapján valószínűsíthető, hogy ők lesznek a jelöltek. A Telex megkereste mindkét személyt a hír megerősítése céljából. Mihálffy Béla nem válaszolt, míg Farkas Levente írásban azt közölte, hogy a jelöltek személyéről a Fidesz elnöksége dönt, és javasolta Orbán Viktor, a Szövetség elnökének titkárságának megkeresését. A titkárságot megkeresték, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A szegedi jelöltállítás kiemelt figyelmet kap, mivel a kormánypárt a városban hosszú ideje gyengébb eredményeket ér el. Ez a helyzet feszültségeket okozott a Fidesz felső vezetésében. A 444.hu 2019-ben részletesen beszámolt Kubatov Gábor pártigazgató és Lázár János, a párt Csongrád megyei vezetőjének konfliktusáról, amelynek tétje a szegedi pártszervezet irányítása volt.

Lázár János és Kubatov Gábor mellett Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke is aktívan részt vesz a város jobboldali közéletében. Kérdéses, hogy milyen mértékű befolyása maradt a szegedi politikára, mivel egyik közeli munkatársa, Kothencz János, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatójának főigazgatója, 2024-ben nem indult újra önkormányzati képviselőjelöltként, főállásával járó sok munkára hivatkozva. Kothencz 2014 és 2024 között a KDNP színeiben volt önkormányzati képviselő, és 2014-ben polgármesterjelöltként is indult Botka László ellen.

A 2024-es önkormányzati és EP-választás előtt a hírek szerint Kubatov Gábor irányította teljes mértékben a szegedi Fideszt. Az Átlátszó információi szerint Kubatov megbízottja, Maróti Gábor telefonon értesítette Chovanecz Katát, a Fidesz-frakció korábbi aktív önkormányzati képviselőjét, hogy nem indítják újra. A tavalyi választáson a Fidesz több új szereplőt indított önkormányzati jelöltként, köztük Farkas Leventét, míg az előző ciklus képviselői közül csak hármat tartottak meg. Néhány korábbi helyi képviselőt is újra aktiváltak.

A választási eredmények szerint Botka László polgármester és az Összefogás Szegedért csoport képviselői jelentős győzelmet arattak. A 19 szegedi körzetből mindössze egyet nyert meg a kormánypárt jelöltje. Hatan, köztük Farkas Levente is, kompenzációs listán jutottak be a testületbe. A tavalyi nyári választáson a Tisza Párt még nem állított listát Szegeden.

Felmerül a kérdés, hogy a tavalyi eredmények után Kubatov Gábor pártigazgató továbbra is teljes mértékben irányítja-e a szegedi Fideszt és a kormányzati oldal városi politikáját, vagy a központ nagyobb mozgásteret biztosít a helyi erőknek. A párt városi szervezetének válságát jelzi, hogy elnöke, Rádi Feríz Szegeden szinte láthatatlan, és nem nyilatkozik. Rádi 2023-as kinevezése meglepő volt, mivel korábban a Demokratikus Koalícióban politizált. Állítólag Budapestről vezeti a szegedi szervezetet; ezzel kapcsolatban a szeged.hu megkeresésére nem érkezett válasz.

Rádi Feríz alkalmanként feltűnik a városban. Nemrég részt vett a nemzeti összetartozás napján a szegedi Délvidéki országzászló emlékműnél tartott ünnepségen, ahol egy csoportképen látható volt Farkas Levente mellett. Farkas és Haág Zalán szegedi KDNP-s politikus ünnepi beszédet mondtak. A szegedma.hu, egy kormánypárti portál, beszámolt Farkas beszédéről, kiemelve, hogy a fiatal képviselő szavai mély együttérzést tanúsítanak, és elkötelezettséget mutatnak a magyar nép felé, valamint hogy szegedi származása és helyismerete rendíthetetlen patrióta hozzáállást biztosít számára.

Szegeden terjedő információk szerint a Fidesz Farkas Leventét indíthatja az 1. választókerületben, ahol a legutóbbi választáson Szabó Sándor, az ellenzéki összefogás jelöltje győzött 49,5–36,4 arányban Bartók Csabával, a Fidesz akkori városi elnökével szemben. Bartókot 2023-ban váltották le a városi szervezet éléről. A 2. választókerületben pedig Mihálffy Béla indulhatna újra, aki az előző választáson 5 százalékponttal nyert Mihálik Edvinnel, a Momentum képviselőjével szemben, miközben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke 9,5 százalékot szerzett.

Mihálffy Béla indítása logikus lépésnek tűnik, tekintettel tapasztalatára. Parlamenti képviselősége előtt 2010 és 2022 között Szeged-Kiskundorozsma önkormányzati képviselője volt. Az országos ismertséget akkor szerezte, amikor 2022 januárjában Orbán Viktorral együtt részt vett egy családi-baráti disznóvágáson Öttömösön.

Mihálffy Facebook-oldala szerint az elmúlt hónapokban számos programon és rendezvényen vett részt, és miniszterekkel, valamint más kormányzati politikusokkal is fényképezkedett. Ünnepségeken járt, beszédeket mondott, kezet fogott és focizott. Február közepén egy olyan találkozón ült az asztalfőn, amelyen a 2-es választókörzetbe tartozó falvak polgármestereinek többsége is jelen volt. A megbeszélés témája nem derült ki.

Farkas Levente is aktív volt az elmúlt hónapokban: ünnepi beszédet mondott, miniszterrel fényképezkedett, több véleménycikket írt a szegedma.hu portálnak, részt vett a viharkárok felszámolásában, és gyakran felszólalt az önkormányzati üléseken. Farkas újonc a szegedi politikában, 2024-ben lett önkormányzati képviselő. 28 éves, jogász és agrármérnök diplomával rendelkezik a Szegedi Tudományegyetemről, valamint közgazdász szakon is tanult, és a közigazgatásban dolgozik. Januárban jelent meg egy cikk arról, hogy Farkas lett a szegedi Fidelitas elnöke, a mellékelt fényképen Mihálffy Bélával fog kezet. Mindketten részt vettek a Harcosok Klubja nyitórendezvényén. Mindkét politikus aktív sportember: Mihálffy focizik, Farkas vízilabdázott, és azóta is edz.

Amennyiben Mihálffy és Farkas lesznek a jelöltek, utóbbinak nehezebb dolga lehet, nemcsak újonc státusza miatt. Farkas Levente tavaly az önkormányzati választáson alulmaradt a 6-os szegedi körzetben, a szavazatok 29 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Kovács Tamás, az Összefogás Szegedért jelöltje 46 százalékot ért el. Ez az önkormányzati körzet része az 1-es számú országgyűlési választókerületnek, ahol Farkas jövőre indulhat. Ez a körzet tisztán szegedi, falvak nélkül, mivel azokat a legutóbbi átrajzolás során a 2-es körzethez csatolták. Korábban Szegeden és környékén jellemző volt, hogy a városiak inkább az ellenzéket, míg a kisebb településeken élők a Fidesz–KDNP-s jelölteket támogatták. Farkasnak, ha indul, falusi támogatók nélkül kellene megszereznie a tisztán szegedi szavazatok többségét.

Kedvezőbb helyzetben indulhat Mihálffy Béla, akinek a 2-es körzetében gyakorlatilag már minden Szeged körüli falu benne van, mivel Deszk, Kübekháza, Tiszasziget és Újszentiván is átkerült az 1-esből a 2-es számú körzetbe. Ugyanakkor Mihálffy számára hátrányos lehet, hogy a részben a körzetébe tartozó Homokhátság falvai körül egyre súlyosabb gond a földek kiszáradása, és nem látható egyértelműen, hogy az Orbán-kormányok milyen intézkedéseket tettek ez ellen az elmúlt 15 év alatt.

Az esélylatolgatást nehezíti, hogy egyelőre csak a Demokratikus Koalíció hozta nyilvánosságra jelöltjeit a jövő évi választásra. A városi, 1. választókerületben Molnár Zoltán, a 2. választókerületben Jávorszky Iván önkormányzati képviselőket indítják. Rajtuk kívül még Halász Noémi, a Momentum korábbi szegedi elnökének indulása biztos, ő a 2. választókerületben indul függetlenként. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt is beszállhat a versenybe, a Tisza Pártnak pedig a Fidesz leváltásához mindkét szegedi körzetben nyernie kellene.

Magyar Péterék jelöltjei még nem ismertek. A tavalyi EP-választáson jól szerepeltek Szegeden, 27 208 szavazatot, azaz 38,2 százalékot szereztek, míg a Fidesz 21 305 szavazattal, 30 százalékos szavazataránnyal lett második. A területi arányok a Választási földrajz átrajzolt körzeteket is mutató térképén láthatók.

Kérdéses az 1. választókerület jelenlegi képviselőjének, az MSZP-s Szabó Sándornak a sorsa, aki 2014 óta minden választáson győzött. Szegeden az is fontos tényező, hogy Botka László polgármester kit fog támogatni, ami még nem látható.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja:
  Az eredeti cikk elsődleges célja a Fidesz szegedi politikai helyzetének bemutatása, különös tekintettel a következő parlamenti választások lehetséges jelöltjeire és a párton belüli belső feszültségekre. A narratíva azt sugallja, hogy a Fidesz nehéz helyzetben van Szegeden, korábbi kudarcokat szenvedett el, és belső harcok jellemzik a helyi szervezetet. A cikk célja lehet az olvasók tájékoztatása a szegedi politikai viszonyokról, de egyúttal a kormánypárt gyengeségeinek és kihívásainak hangsúlyozása is.
• Főbb manipulatív eszközök:
  Az eredeti szöveg több nyelvi és retorikai eszközt alkalmaz, amelyek befolyásolhatják az olvasó percepcióját:
  • **Bizonytalan források és feltételezések:** A cikk gyakran hivatkozik „pletykákra” („Vannak már, akik tudni vélik…”, „A Szegeden terjedő pletykák szerint…”), „hírekre” („az akkori hírek szerint…”), vagy bizonytalan állításokra („nagyon is valószínűnek tűnik”, „állítólag most Budapestről elnökli”). Ezek a megfogalmazások tényként kezelnek olyan információkat, amelyek forrása nem ellenőrizhető, vagy csupán spekuláción alapulnak, ezzel hiteltelenítve a bemutatott állítások objektivitását.
  • **Érzelmi és szubjektív kifejezések:** A cikkben előfordulnak olyan kifejezések, mint „nem terem babér”, „egyre gyengébb eredményeket érnek el”, „feszültségeket okozott”, „nem mindegyike örülhetett”, „váratlanul, telefonon „rúgta ki””, „szinte láthatatlan, soha nem nyilatkozó ember”, „meglepő fordulat volt”. Ezek a szavak és fordulatok szubjektív, gyakran negatív érzelmi töltetet hordoznak, és céljuk a Fidesz szegedi helyzetének negatív árnyalása, nem pedig semleges bemutatása. A „sokat pálinkázós családi-baráti disznóvágáson” történő részvétel említése Mihálffy Béla esetében szintén egy olyan, a politikai teljesítményhez nem kapcsolódó, de szubjektív asszociációkat keltő részlet, amely az olvasó megítélését befolyásolhatja.
  • **Rétorikai kérdések és hiányos magyarázatok:** A „nem igazán látható, hogy ennek ellenében mit tettek az Orbán-kormányok az elmúlt 15 év alatt” megfogalmazás egy retorikai kérdés, amely hiányos cselekvésre utal, de nem támasztja alá konkrét tényekkel, hogy valóban nem történt semmi, vagy hogy a téma releváns lenne a jelölt értékelésénél. Ez a technika az olvasóban negatív következtetést generálhat anélkül, hogy az állítást bizonyítanák.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  Az eredeti cikk több ponton is hiányos kontextust vagy nem teljesen megalapozott állításokat tartalmaz. Például, amikor a szegedi Fidesz elnökéről, Rádi Ferízről ír, azt állítja, hogy „szinte láthatatlan, soha nem nyilatkozó ember”, és „állítólag most Budapestről elnökli a szegedi szervezetet”. Bár megemlíti, hogy megkeresték, de nem kaptak választ, a leírás mégis tényként kezeli a láthatatlanságot és a távoli irányítást, anélkül, hogy részletesebben feltárná az okokat, vagy több forrásból megerősítené az „állítólagos” információt. Hasonlóan, a „pálinkázós disznóvágás” említése bár lehet tény, a cikk nem magyarázza, miért releváns ez a részlet a politikus alkalmasságának vagy tevékenységének szempontjából, így az inkább a hangulatkeltést szolgálja.
• A téma társadalmi relevanciája:
  A cikkben tárgyalt téma, a Fidesz szegedi politikai helyzete és a lehetséges parlamenti jelöltek kiválasztása, jelentős társadalmi relevanciával bír. Szeged Magyarország egyik legnagyobb városa, és a kormánypárt számára hagyományosan nehezen meghódítható területnek számít. A helyi politikai erőviszonyok, a pártok belső dinamikája és a választási esélyek elemzése kulcsfontosságú a szélesebb politikai kép megértéséhez. A cikk rávilágít a regionális különbségekre a pártpreferenciákban, és bepillantást enged a pártok stratégiai döntéshozatalába a választások előtt.

(Forrás: telex.hu)