OkosHír: A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség 2025. július 21-én, hétfőn hatályon kívül helyezte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) XVII. kerületi Rendőrkapitányságának döntését, amely korábban megszüntette a Media1 főszerkesztőjét, Szalay Dánielt ért fenyegetések ügyében indított nyomozást. Az ügyészség álláspontja szerint a rendőrségi határozat törvénysértő volt, mivel a fenyegetések alkalmasak bűncselekmény megállapítására.

A Media1 korábbi beszámolója szerint Szalay Dániel 2024 júniusában, Péter Magyarral kapcsolatos cikkei megjelenését követően, különböző kommunikációs csatornákon súlyos fenyegetéseket kapott, amelyek életveszélyes tartalmúak voltak. Az egyik üzenet például egy konkrét, erőszakos cselekményre utalt, míg egy másik egy hosszabb, gyűlöletkeltő szöveg volt. Egy további üzenet pedig azt sugallta, hogy a főszerkesztőnek „súlyos következményekkel” kell számolnia.

Az ügyben Szalay Dániel azonnal feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. A rendőrség kezdetben nem rendelt el nyomozást, azonban Szalay panasza nyomán az ügyészség 2024 szeptemberében hatályon kívül helyezte ezt a döntést, és utasította a rendőrséget a nyomozás megindítására. Ezt követően a rendőrség kihallgatta Szalayt, és ígéretet tett a fenyegető üzenetek küldőinek azonosítására a technikai adatok alapján.

Azonban 2025 januárjában a BRFK egy újabb határozatban közölte, hogy az ügyet mégis megszüntetik, azzal az indokkal, hogy a cselekmény „nem bűncselekmény”. Szalay Dániel erre ismét panaszt nyújtott be az ügyészségen, kifogásolva, hogy a rendőrség másodszor is megtagadta a nyomozást, annak ellenére, hogy az ügyészség már egyszer jogsértőnek ítélte a nyomozás elmaradását. Az ügyészség a második panaszt 2025. januárban kapta meg, és a válasz 2025. július 18-án kelt, melyet Szalay Dániel ezen a héten, hétfőn kapott kézhez.

Az ügyészség álláspontja szerint a Szalaynak küldött üzenetek a Büntető Törvénykönyv 222. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő, személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségének is minősülhetnek, ezért az eljárás megszüntetése törvénysértő volt.

A Media1 szerint a főszerkesztőjét ért fenyegetések, melyek közvetlenül újságírói munkájához kapcsolódnak, nem egyedi esetek a hazai médiakörnyezetben. A kiadvány korábban is hangsúlyozta, hogy a megfélemlítő célzatú fenyegetések nem maradhatnak következmények nélkül. Említést tesznek arról, hogy az Európai Unióban, például Máltán és Szlovákiában is történtek újságírókat célzó merényletek. A Media1 továbbá súlyos túlterheléses támadásokat (DDoS) is tapasztalt, ami miatt szervereit egy másik EU-tagállamba kellett átköltöztetni, és jogi perekkel (SLAPP eljárásokkal) is próbálták elnémítani.

A Media1 2023-ban feljelentést tett a kibertámadások miatt. Miután a rendőrségi eljárás kezdetben eredménytelen volt, a Media1 saját maga próbált információkat gyűjteni a „Hano” becenéven ismert támadóról. Ennek eredményeként 2024 januárjában a Media1 információkat adott át a Nemzeti Nyomozó Iroda Kibervédelmi Osztályának, amelyek alapján azonosíthatóvá vált a támadó személye és internetszolgáltatója. A rendőrség a közelmúltban házkutatást tartott egy 23 éves budapesti hacker otthonában, és informatikai eszközein bizonyítékokat talált a támadásokra.

A Media1 reményét fejezi ki, hogy a DDoS-támadásokhoz hasonlóan az életveszélyes fenyegetések ügyében is sikerül az elkövetők kézre kerítése, különösen az ügyészség ismételt utasítása után. A publikáció szerint a nyomozás könnyen eredményes lehet, mivel az egyik fenyegető személyéről a Media1 már átadta a nevét és fényképét, a másik esetben pedig technikai azonosító adatokat. Az elmúlt egy évben, a Media1 álláspontja szerint, lett volna lehetőség az elkövetők elfogására, ha a rendőrség érdemi lépéseket tett volna az ügyészségi utasításoknak megfelelően.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egyértelműen a Media1 főszerkesztőjét ért fenyegetések körüli eseményekre fókuszál, különös tekintettel a rendőrségi nyomozás folyamatára és az ügyészség beavatkozásaira. A narratíva célja, hogy bemutassa az újságírói munkával járó veszélyeket, kiemelje a hatóságok, különösen a rendőrség perceived inaktivitását vagy ellenállását a nyomozásban, és ezzel felhívja a figyelmet a magyarországi sajtószabadság helyzetére, valamint a független média nehézségeire. A cikk célja továbbá a rendőrség kritikája, azt sugallva, hogy szándékosan szabotálták a nyomozást, és az olvasókban felháborodást keltsen a helyzet miatt.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű kifejezések és szuggesztív megfogalmazások: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint „súlyos, életveszélyes fenyegetések”, „szinte önálló gyűlöletmonológ”, vagy „aggasztó magyarországi médiakörnyezetben”. Ezek a kifejezések az olvasó érzelmeire hatnak, és a helyzet súlyosságát hangsúlyozzák, anélkül, hogy objektív tényekkel támasztanák alá az összes állítást. A rendőrségi cselekedetek leírásánál a „megfeddte” szó ismételt használata az ügyészség részéről, valamint a „nem pedig azzal foglalatoskodott volna, hogyan lehet elszabotálni a nyomozást” kifejezés nyíltan a rendőrség szándékos rosszhiszeműségét sugallja, ami egy erős, de nem bizonyított állítás.
  • Szelektív információközlés és hiányzó kontextus: Bár a cikk részletesen leírja a nyomozás fázisait és a panaszokat, nem közli a rendőrség hivatalos indokait a nyomozás megszüntetésére (azon túl, hogy „nem bűncselekmény”). Ez egyoldalú képet fest a folyamatról, és nem ad lehetőséget az olvasónak, hogy a rendőrség álláspontját is megismerje. Ezen felül, bár utal arra, hogy a fenyegetések Magyar Péterrel kapcsolatos cikkek után érkeztek, nem részletezi ezen cikkek tartalmát, ami segíthetne a fenyegetések kontextusának megértésében.
  • Önreferenciális érvelés és általánosítás: A cikk gyakran hivatkozik a Media1 saját tapasztalataira (DDoS támadások, SLAPP eljárások) mint általános bizonyítékokra a „magyarországi médiakörnyezet aggasztó” jellegére vonatkozóan. Bár ezek a tapasztalatok valósak lehetnek, az egyedi esetekből való általánosítás a teljes médiahelyzetre manipulációs eszközként is értelmezhető, különösen, ha nincs szélesebb körű, független kutatásra vagy adatra hivatkozás. Az újságírók elleni merényletek említése Máltán és Szlovákiában szintén az érzelmi nyomásgyakorlás része, amely a magyarországi helyzet súlyosságát hivatott alátámasztani, de közvetlen relevanciája a konkrét esethez nem bizonyított.
• A téma társadalmi relevanciája: Az újságírók biztonsága és a sajtószabadság alapvető fontosságú egy demokratikus társadalomban. Az újságírókat érő fenyegetések, különösen ha azok munkájukkal kapcsolatosak, komoly aggodalmakat vetnek fel a szólásszabadság és a tájékoztatás szabadságának érvényesülésével kapcsolatban. Az ügy, amelyben a rendőrség többször is megszüntette a nyomozást, majd az ügyészség beavatkozott, rávilágít a jogállamiság és a bűnüldözési szervek függetlenségének kérdésére. Az eset, valamint a cikkben említett egyéb incidensek (kibertámadások, SLAPP perek, más újságírókat ért fenyegetések) a magyarországi médiahelyzetről szóló szélesebb társadalmi és politikai viták részét képezik.

(Forrás: media1.hu)