OkosHír: Az elmúlt hónapokban Schmidt Mária és Lentner Csaba közgazdász is kritikát fogalmazott meg a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) szemben. Lentner Csaba egyetértését fejezte ki a XXI. Század Intézet főigazgatójával, és kijelentette, hogy az MTA mint „az utolsó sztálinista intézmény működését felül kell vizsgálni”. A közgazdász továbbá javasolta, hogy „a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatásainak folyósítását, legfőképpen az akadémikusi tiszteletdíjakét pedig azonnali hatállyal fel kell függeszteni”.

Lentner Csaba saját elmondása szerint 2021. február 2-án nyújtotta be doktori pályázatát a Magyar Tudományos Akadémiának. Az áttekintett dokumentumok alapján azonban idővel nyilvánvalóvá vált, hogy a pályázat nem bocsátható doktori eljárásra. Lentner Csaba azóta „politikai leszámolás” és egy „szűk, meggyőző tudományos teljesítmények nélküli akadémikusi kör” áldozatának tekinti magát.

A pályázat elbírálása hosszadalmas volt, Lentner szerint négy évig tartott, holott egy habitusvizsgálat általában fél év alatt lezajlik. A folyamatot nehezítette, hogy Lentner végzettsége közgazdász, azonban doktori témájául nem a közgazdaságtudományt, hanem a kevésbé ismert közigazgatás-tudományt jelölte meg. Pályaműve az „A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig” című, 2019-ben megjelent könyve volt.

Az Akadémia interdiszciplináris bizottságot hozott létre Lentner pályaművének vizsgálatára. Lentner Csaba elmondása szerint 589 tudományos publikációval, 3992 hivatkozással rendelkezik, Hirsch-indexe 35-ös, továbbá 53 külföldön megjelent idegen nyelvű szakcikkére 1067 hivatkozás érkezett. A vizsgálat során azonban problémás pontokat találtak a publikációkkal kapcsolatban:

• Több, a Magyar Tudományos Művek Tárában felsorolt publikációja nem tudományos fórumon, hanem sajtótermékben jelent meg, ideértve interjúkat is.
• Valódi szakcikkei közül jelentős rész nem elismert lapokban, hanem az általa szerkesztett Polgári Szemlében és a Pénzügyi Szemlében látott napvilágot.
• Kevés neves szakértő idézte munkáit.
• Tanulmányai számos alkalommal a norvég listán predátor folyóiratként megjelölt kiadványokban (Banks and Bank Systems, Sustainability) szerepelnek.

A bírálók a Lentner által összeállított, legfontosabbnak tartott publikációs listájában mindössze három közleményt találtak fenntartások nélkül elfogadhatónak, melyeknek nem volt kimutatható tudományos hatásuk. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy sem gazdaságtudományi, sem gazdaságtörténeti tudományterületen nincs érdemi önálló eredménye, és megkérdőjeleződött, hogy egyáltalán melyik tudományterület szakembere.

2024. december 7-én derült ki, hogy Lentner Csaba nem folytathatja a doktori folyamatot. A közgazdász még aznap felháborodott levelet írt Freund Tamás MTA-elnöknek, összeférhetetlenségre hivatkozva követelve, hogy zárják ki az eljárásából a gazdaságtörténészeket és a közgazdászokat. Később hivatalosan is panaszt tett, melyben olyan alapon is követelte konkrét bizottsági tagok kizárását, hogy azok, vele ellentétben, nem támogatják az akkori kormány politikáját. A panaszt végül elutasították.

Lentner Csaba ezt követően áprilisban maga vonta vissza pályázatát. Hat nappal később jelent meg egy cikk, amely az Akadémia működésének felülvizsgálatát kezdeményezte.

Lentner Csaba a történtekkel kapcsolatban elmondta, időbe telt, mire tanulmányait idézni kezdték, de a hivatkozások megsokszorozódtak és azóta is tartanak. Elismerte, hogy fizetős lapokban is publikált, hozzátéve, hogy „a Közszolgálati Egyetem, de a Magyar Nemzeti Bank pályázatai is óriási segítséget jelentettek. Több tízmillió forintról van szó, amelyet az elmúlt másfél évtizedben publikációs tevékenységre folytathatott a kutatói közösségem”. Nemzetközi tudományos pályázaton azonban nem nyert. Lentner Csaba egyébként tavalyig a PADME jegybanki alapítvány elnökhelyettese volt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egyértelműen arra fókuszál, hogy Lentner Csaba a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) szembeni kritikáját a sikertelen doktori pályázatával hozza összefüggésbe. A cikk narratívája azt sugallja, hogy Lentner fellépése az MTA ellen nem elvi alapon, hanem személyes sértettségből fakad, miután doktori eljárását elutasították. A cél valószínűleg Lentner hitelességének aláásása, és az MTA védelme a kritikákkal szemben.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Ad hominem érvelés (körülményi ad hominem): A cikk közvetetten Lentner Csaba személyes helyzetét (sikertelen doktori pályázatát) használja fel arra, hogy diszkreditálja az MTA-val kapcsolatos kritikáit. Ezzel eltereli a figyelmet a kritika tartalmáról, és a bíráló személyére helyezi a hangsúlyt. Például, a cikk kiemeli, hogy „Lentnernek akkor még nem volt problémája a Magyar Tudományos Akadémiával, amikor saját elmondása szerint 2021. február 2-án benyújtotta doktori pályázatát az intézménynek”, majd részletezi a pályázat elutasításának körülményeit, mielőtt Lentner MTA-ellenes cikke megjelenését említi.
  • Szelektív információközlés és keretezés: Bár a cikk megemlíti Lentner impozáns publikációs számait és Hirsch-indexét, azonnal rátér a „problémás pontokra”, mint például a nem tudományos fórumokon való megjelenésekre, az általa szerkesztett lapokban való publikálásra, a kevés hivatkozásra neves szakértők részéről, és a predátor folyóiratokban való szereplésre. Ezzel a szelektív bemutatással a cikk Lentner tudományos teljesítményének negatív oldalát hangsúlyozza, háttérbe szorítva az esetleges pozitívumokat, és megerősítve azt a narratívát, hogy a doktori pályázat elutasítása indokolt volt.
  • Implicit ok-okozati összefüggés sugallása: A cikk kronologikus sorrendben mutatja be az eseményeket (pályázat benyújtása, elutasítás, panaszok, pályázat visszavonása, majd az MTA-kritika megjelenése az Indexen), ezzel azt sugallva, hogy Lentner kritikája közvetlen és kizárólagos következménye a sikertelen doktori eljárásnak. Bár a kronológia tény, az ok-okozati kapcsolat kizárólagosságának hangsúlyozása manipuláció lehet.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • Az eredeti cikk részletesen foglalkozik Lentner Csaba doktori pályázatának részleteivel és a bizottság megállapításaival, azonban alig ad kontextust Lentnernek az MTA-val kapcsolatos konkrét kritikáiról. Csak általánosságban említi, hogy „az utolsó sztálinista intézmény működését felül kell vizsgálni” és a „költségvetési támogatásainak folyósítását, legfőképpen az akadémikusi tiszteletdíjakét pedig azonnali hatállyal fel kell függeszteni”. A kritika tartalmának mélyebb kifejtése nélkül az olvasó nem tudja megítélni, vajon Lentner felvetései szakmailag megalapozottak-e, vagy csupán személyes sértettségből fakadnak. Ez a hiányzó kontextus gyengíti a cikk objektivitását, és az olvasóban azt az érzetet keltheti, hogy a kritika puszta indok nélküli támadás.
  • Az objektív cikk megírására vonatkozó utasítás, miszerint „Az új cikkben ne szerepeljenek források”, kihívást jelentett az eredeti cikkben található információk eredetének bemutatásában. Az eredeti szöveg számos állítását a „Válasz Online” nevű lapra hivatkozva közli. Az átírás során, a szigorú utasítás értelmében, ezen forrásmegjelöléseket el kellett hagyni, ami az információk eredeti attribúcióját tekintve tényszerűségi hiányosságot okozhat. Az átírt szöveg így az olvasó számára úgy jelenhet meg, mintha az abban foglalt tények független, megerősített információk lennének, holott az eredeti cikkben azok egy konkrét médium jelentései alapján kerültek bemutatásra.
• A téma társadalmi relevanciája: A Magyar Tudományos Akadémia szerepe, függetlensége és finanszírozása hosszú ideje vitatéma a magyar közéletben, különösen a kormány és az akadémiai szféra közötti feszültségek kontextusában. Az MTA-val kapcsolatos kritikák és a tudományos szabadság kérdései komoly társadalmi és politikai jelentőséggel bírnak. Lentner Csaba, mint korábbi jegybanki alapítványi vezető, politikai értelemben is releváns szereplő, így az ő fellépése az MTA ellen túlmutathat egy egyszerű akadémiai vitán, és szélesebb körű politikai összefüggésekbe ágyazódhat.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Lentner Csaba/Facebook