Az adatok elmaradnak a 62 százalékos uniós átlagtól, és a hazai támogatók aránya négy százalékponttal mérséklődött a fél évvel korábbi méréshez képest. Ugyanakkor Magyarországon kevesebben ítélik meg negatívan a tagságot, mint az Európai Unió egyéb tagállamaiban átlagosan.

Gazdasági várakozások és életszínvonal

Az Európai Parlament megbízásából végzett kutatás rámutat, hogy a magyarok 72 százaléka stagnáló életszínvonalra számít a következő öt évben. A megkérdezettek 11 százaléka javulást, 12 százaléka pedig romlást vár saját anyagi helyzetében. A magyar válaszadók körében számottevően magasabb a semlegesek aránya az 54 százalékos uniós átlaghoz képest.

A jövőre vonatkozó általános kilátásoknál a magyarok az uniós átlagnál optimistábbak. Míg az EU egészében 57 százalék bizakodó a közösség jövőjét illetően, addig Magyarországon ez az arány 64 százalék. A saját családjuk jövőjét a magyarok 78 százaléka látja kedvezőnek, ami illeszkedik a 76 százalékos uniós átlaghoz.

Biztonságpolitika és környezeti aggályok

A biztonsági kockázatok közül a szomszédságban zajló fegyveres konfliktusok aggasztják leginkább a lakosságot. A magyarok 62 százaléka jelölte meg ezt kritikus problémaként, ami elmarad a 72 százalékos uniós átlagtól.

A hazai válaszadók 60 százaléka tart a klímaváltozás okozta természeti katasztrófáktól. Ez a magyar listán a második legfontosabb probléma, míg uniós szinten csak a negyedik helyen áll. A kutatás nem tartalmaz ok-okozati elemzést a novemberi adatfelvétel és a korábbi időjárási események között.

Médiahelyzet és stratégiai prioritások

A média függetlenségével kapcsolatos aggodalmak Magyarországon (54 százalék) szinte megegyeznek az uniós átlaggal (56 százalék). Az online térben a magyarokat a dezinformációnál is jobban foglalkoztatja a személyes adatok védelme, amelyre a válaszadók 63 százaléka adott magas pontszámot.

A magyarok 85 százaléka szerint a tagállamoknak egységesebben kellene fellépniük a globális kihívásokkal szemben. A válaszadók többsége, 83 százaléka támogatná az uniós érdekek erőteljesebb nemzetközi képviseletét.

A fejlesztési irányoknál a magyarok a versenyképességet és a gazdaságot helyeznék előtérbe. Ezzel szemben az uniós átlag a védelmi politikát tekinti az elsődleges területnek. Magyarországon az energiafüggetlenség és az infrastruktúra fejlesztése is megelőzi a biztonságpolitikai prioritásokat.

(Forrás: telex.hu)

Kép forrása: Saját AI szerkesztés

A politikai igazgató értékelése szerint a februárban bevezetett kormányzati intézkedések a magyar gazdaságpolitikai modell hatékonyságát támasztják alá. Kiemelte, hogy miközben több nyugat-európai állam eltérő külpolitikai prioritások mentén megszorításokat alkalmaz, Magyarország fenntartja az energetikai támogatási rendszert.

A kormányzati stratégia központi elemeként jelölte meg a lakossági rezsiköltségek rögzítését. Álláspontja szerint a biztonságra törekvő politika közvetlen anyagi előnyt jelent a választóknak. A politikus szerint a jobboldali, szuverenista tábor bővülése tapasztalható, mivel olyan szereplők is bekapcsolódnak a közéletbe, akik korábban passzívak voltak.

Politikai ellenfelek és külföldi kapcsolatok

Orbán Balázs bírálta a közvélemény-kutatási adatokat és az ellenzéki szereplők alkalmasságát. Kijelentette, hogy egyes kutatóintézetek elveszítették szakmai objektivitásukat és politikai célokat szolgálnak. Magyar Péterrel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a politikus mögött nemzetközi érdekcsoportok és brüsszeli tisztségviselők támogatása áll.

A politikai igazgató szerint az ellenzéki szereplők függőségi viszonyban állnak a liberális elittel. Ezzel szemben a kormányfőtől azt várja a választói bázis, hogy elkerülje a fegyveres konfliktusba való bevonódást és megvédje a szociális vívmányokat.

Energetika és társadalmi együttműködés

A nyilatkozat kitért az energetikai függőség és a rezsiköltségek kapcsolatára is. Orbán Balázs hangsúlyozta: az orosz energiaforrások és a Paks II. beruházás nélkülözhetetlenek az alacsony árak fenntartásához. Véleménye szerint a Tisza Párt szándékosan elhallgatja ezeket az összefüggéseket a választók elől.

A választási stratégia részeként a politikus a magyarországi cigánysággal való szoros együttműködést is megemlítette. Kijelentette, hogy a közösség támogatása kulcsfontosságú az áprilisi választási győzelemhez. Felidézte a kormányfő korábbi célkitűzéseit a munkalehetőségek biztosításáról és a társadalmi mobilitás elősegítéséről.

Budapest kapcsán Orbán Balázs éles kritikával illette a fővárosi vezetést, különösen a kátyúzási munkálatok és a szolidaritási hozzájárulás fizetésének elmaradása miatt. Azt állította, hogy a főpolgármester törvényi kötelezettségeit mulasztja el, miközben a kormány csupán az Alkotmánybíróság döntését hajtja végre.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Orbán Balázs/Facebook