Hírek
A Fővárosi Önkormányzat jogvédelmet kér a szolidaritási hozzájárulás miatt
OkosHír: A Fővárosi Önkormányzat jogvédelmet kér a bíróságtól, hogy az állam ne vonhassa le a számlájáról a szolidaritási hozzájárulást – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester egy május 26-i sajtótájékoztatón. Karácsony Gergely szerint a tét jelenleg 50 milliárd forint. Amennyiben nem kapnak jogvédelmet, az önkormányzat szerint nem tudják finanszírozni a közszolgáltatásaikat. Az önkormányzat abban reménykedik, hogy őszig, ameddig a jogvédelmet kérték, rendeződnek a kormány ellen indított jogi vitáik. Az iparűzési adóból származó bevétel is ekkor érkezik meg.
Karácsony Gergely szerint jogvédelem hiányában május 29-én további 12 milliárd forintot vonhatnak le a számlájukról. A főpolgármester a következő napokban egyeztet a fővárosi szakszervezetekkel a kialakult helyzetről. Emellett felkérte a BKK vezetését, hogy dolgozzanak ki egy vésztervet a szolgáltatások esetleges visszaszorítására, ha a szolidaritási hozzájárulást ki kell fizetni.
Karácsony Gergely szerint az elmúlt öt évben a főváros mindent megtett, hogy a nehézségeket a budapestiek ne érzékeljék. A szolidaritási adót nevezte a „legnagyobb problémának”, ami ellen jogi úton próbálnak küzdeni. Az önkormányzat szerint eddig minden pert megnyertek ebben az ügyben.
Karácsony Gergely szerint a főváros jelenleg többet költ a szolidaritási hozzájárulásra, mint a saját közszolgáltatásaira. A főváros számláján jelenleg mínusz 41 milliárd forint van.
A Fővárosi Önkormányzat több pert is indított a kormány által a nagyobb önkormányzatokra kivetett hozzájárulás miatt. A főpolgármester februárban jelentette be, hogy kártérítési pert indítanak a kormány ellen, mert Budapestnek 89 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie. Karácsony Gergely szerint az állam mintegy 39 milliárd forint támogatást ad a városnak, ezzel szemben áll a 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulás.
A főváros álláspontja szerint jelenleg nettó befizetői a központi költségvetésnek, mert több pénzt fizetnek be az államkasszába, mint amennyit támogatások útján kapnak. A főváros szerint ez jogszerűtlen, ezért évről évre újabb pereket indítanak az adott évben kivetett szolidaritási hozzájárulás miatt.
A 2023-as évben kivetett szolidaritási hozzájárulás miatt indított perben januárban ítélet született. Karácsony Gergely álláspontja szerint a bíróság nekik adott igazat. Arra számítottak, hogy a bírósági ítélet írásos kihirdetése után a Magyar Államkincstár vissza fog utalni a fővárosnak egy 28,3 milliárd forintos összeget, illetve annak 6 milliárdos kamatát. Sára Botond főispán szerint viszont az Államkincstárnak nem kell visszafizetnie semmit, mert a bíróság éppen ellenkező következtetésre jutott. A főváros februárban azért is indított kártérítési pert, hogy megszerezzék ezt a 28 milliárd forintot, ami álláspontjuk szerint visszajár nekik.
A Fővárosi Önkormányzatnak a 2024-es év miatt is folyamatban van egy pere, itt már közel 40 milliárd forintot várnak vissza. Karácsony Gergelyék Budapest 2025-ös költségvetését pedig úgy fogadtatták el, hogy az idén már 89 milliárdos forintra nőtt szolidaritási hozzájárulásból csak 39-et fizetnek, tehát pontosan annyit, amennyit az államtól megkapnak támogatásként. A maradék 50 milliárd forinttal nem számoltak a büdzsében. A döntés miatt Sára Botond főispán a bírósághoz fordult, a Kúria múlt héten kimondta, hogy a fővárosnak be kell építenie a teljes összeget, de a magát a költségvetést nem semmisítették meg.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Karácsony Gergely megfogalmazásait (pl. „kést kaptunk”, „bentebb tolják és megforgatják bennünk”) átfogalmaztam, hogy semlegesebb képet adjanak a helyzetről. Az „legálságosabbnak” minősítést is eltávolítottam, helyette a „legnagyobb problémának” megfogalmazást alkalmaztam, ami kevésbé ítélkező. A cikkben szereplő állításokat a tényekre szorítottam, és a véleményeket, feltételezéseket a megfelelő kontextusba helyeztem. A konklúzió az, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a kormány között jelentős pénzügyi vita áll fenn, melynek rendezése érdekében jogi lépéseket tesznek.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Hírek
Soltész Miklós további felújításokat és hangszertámogatást ígért Alsózsolcán
A zenei nevelés mint stratégiai cél
A kormányzati tervek között kiemelt helyen szerepel a gyermekek és fiatalok zenei nevelésének erősítése. Soltész szerint a hangszeres oktatás alapozza meg a jövőbeli közösségi sikereket. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a zenei alapok elsajátítása hosszú távú pozitív hatással van a társadalomra.
Csöbör Katalin, a térség országgyűlési képviselője megerősítette, hogy a kabinet keresztény alapokon végzi tevékenységét. Kijelentette, hogy a kormány minden gyülekezetet támogatni kíván templomaik és közösségi házaik megújításában. A képviselő külön méltatta az alsózsolcai metodista gyülekezet zenés istentiszteleteit és a hívő közösség létszámát.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a kormányzati támogatások és a politikai folytonosság közötti közvetlen kapcsolat legitimálása. A vallási közösséget politikai bázisként kezeli, ahol az anyagi juttatások (felújítás, hangszerek) a kormány hatalmon maradásától függenek.
Az eredeti forrás erősen épít az érzelmi és szakrális szókincsre. Példák: „Aranykor az elmúlt tizenöt év” – ez a metafora kritika nélküli, abszolút pozitív korszakot sugall. A „csodát fognak létrehozni” kifejezés pedig a racionális költségvetési támogatást emeli transzcendens szintre, megnehezítve a tényalapú számonkérést.
A beszámoló kizárólag kormánypárti politikusok (Soltész Miklós, Csöbör Katalin) állításait közli. Nem szólalnak meg a gyülekezet tagjai, független szakértők a zenei nevelés helyzetéről, vagy más, támogatásból esetleg kimaradó helyi közösségek képviselői.
A cikk elhallgatja a támogatások pontos forrását és a döntéshozatali mechanizmust. Nem derül ki, hogy az „egyedi támogatás” milyen pályázati úton vagy költségvetési soron keresztül érkezik. Hiányzik az összehasonlítás más régiókkal vagy felekezetekkel, ami segítene megítélni a támogatások mértékének objektivitását.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Hírek
Hét területen nyitnak új lehetőséget a hazai kőolaj- és földgázkitermelésre
A nyertes pályázók húsz évre kapnak kutatási és kitermelési jogot a megjelölt területeken. A szabályozás értelmében a kötelezettségek maradéktalan teljesítése esetén ez az időtartam új pályázat kiírása nélkül, az eredeti terminus legfeljebb felével meghosszabbítható. A pályázati dokumentáció keddtől érhető el a hivatalos kormányzati csatornákon.
Folytatódik a 2024-ben megkezdett stratégia
A jelenlegi pályázati kör közvetlen folytatása a tavalyi évben, öt év szünet után újraindított bányászati koncesszióknak. 2024-ben hat helyszínen – köztük Buzsák, Csongrád és Hatvan térségében – kezdődtek meg a munkálatok a nyertes vállalkozások bevonásával. A tárca a korábbi tapasztalatokra hivatkozva döntött az újabb területek megnyitása mellett.
A bányászati tevékenység gazdasági hatásai a költségvetésben is megmutatkoznak. Az EM adatai alapján a 2019 előtti koncessziós eljárások, amelyek során több mint 30 területre kötöttek szerződést, több tízmilliárd forintos bevételt generáltak a koncessziós díjakon és bányajáradékokon keresztül.
Rekordszintű kitermelési adatok 2025-ben
A minisztérium a koncessziós rendszer fenntartását a belföldi kitermelés növekedésével indokolja. A statisztikák szerint 2025-ben 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre Magyarországon, amit a közlemény az évszázad eddigi legmagasabb értékeként azonosít.
A földgázkitermelés terén is emelkedő tendencia figyelhető meg: a tavalyi közel 2 milliárd köbméteres volumen 2013 óta a legmagasabb mért adat. A tárca várakozásai szerint az új eljárások hozzájárulnak ezen eredmények fenntartásához és az ország önellátási képességének további erősítéséhez.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg a kormányzati energiapolitika sikertörténeteként mutatja be a koncessziós eljárásokat. Elsődleges célja a kitermelés fokozásának legitimálása a gazdasági előnyök és az energiafüggetlenség hangsúlyozásával, miközben a környezetvédelmi szempontokat vagy a fosszilis energiahordozók kivezetésére irányuló nemzetközi törekvéseket figyelmen kívül hagyja.
A forrásanyag erősen épít a szuperlatívuszokra és a pozitív érzelmi töltetű kifejezésekre. Például: „az évszázad legerősebb éve” és „kedvező tapasztalatok birtokában”. Ezek a fordulatok kritikai reflexió nélkül állítják be tényként a kormányzati teljesítményt. Különösen manipulatív a kapcsolódó tartalomként megjelölt „Német harakiri” cím, amely érzelmi alapú ellentétet (hazai siker vs. külföldi kudarc) próbál teremteni.
A közlemény elhallgatja a kitermeléssel járó környezeti terhelést és a klímavédelmi vállalásokkal való esetleges ellentmondásokat. Nem nevesíti a koncessziót elnyerő cégeket, így nem látható a piaci koncentráció mértéke. Továbbá a „több tízmilliárd forint” említésekor hiányzik az összehasonlítás a kitermelt nyersanyag piaci értékével, ami segítene eldönteni, hogy az állam valóban méltányos részesedést kap-e a közös vagyonból.
A szöveg kizárólag az Energiaügyi Minisztérium (EM) álláspontját és adatait közli. Nem szólaltat meg független energetikai szakértőket, környezetvédelmi szervezeteket vagy a helyi közösségeket, akiket a bányászati tevékenység közvetlenül érint.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Kezdeményezték Kulja András mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Balmazújvárosban győztünk ! Még 62 nap meló, és az egész országban győzni fogunk
-
Közélet-Politika3 napja
Koncz Zsófia: A Tisza Párt hatalomra jutásával veszélybe kerülnének a családtámogatások
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Arról, hogy megyünk-e háborúba vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni
-
Közélet-Politika3 napja
Real-PR 93: 5%-ra szűkült a különbség a kormánypárt és a Tisza Párt között Kaposváron
-
Közélet-Politika3 napja
A Tisza Párt közzétette választási programját és intézményi reformterveit
-
Belföld2 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges
-
Külföld2 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban