OkosHír:

Varga Zs. András, a Kúria elnöke csütörtökön, 2025. május 22-én, az MTI-n keresztül közleményt adott ki, melyben reagált a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) állásfoglalására. A MABIE véleménye szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntéseivel szembeni jogorvoslat tervezetének azon pontja, amely közvetlenül a Kúriát bízná meg, sértené a bíróságok függetlenségét az alsóbbszintű bíróságok „kiiktatásával”.

A Kúria elnökének közleménye szerint a törvényjavaslat a Kúria elsőfokú hatásköreit bővíti. A közleményben kritika fogalmazódott meg a Magyar Bírói Egyesülettel szemben, amely szerdán kifogásokat fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban. A MABIE kritizálta a tervezetet, mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntéseivel egyet nem értők számára a Kúriához való közvetlen fordulást teszi lehetővé, miközben a Kúria véleményük szerint nem változtathatja meg a döntéseket, ami korlátozza az érintettek jogait.

A MABIE állásfoglalása szerint ez a megközelítés ellentétes a bírósághoz fordulás jogával, a hatékony jogorvoslathoz való jog elvével, és szervezeti szinten sérti a bíróságok függetlenségét, „kiiktatva” az alsóbb szintű fórumokat. A MABIE szerint az ilyen jellegű törvényi változtatások alááshatják a közbizalmat az igazságszolgáltatásban és veszélyeztethetik a demokratikus intézményrendszer stabilitását.

Varga Zs. András a MABIE állásfoglalásának a Kúriát érintő részét úgy minősítette, hogy az túllépte a szakmaiság határát, mivel figyelmen kívül hagy ma is ismert jogi megoldásokat. Szerinte hasonló vélekedést eddig csak közéleti véleményformáló szervezetek politikai megnyilvánulásai tartalmaztak.

A Kúria elnöke szerint mindez új megvilágításba helyezi a MABIE elmúlt hónapokban kifejtett tevékenységét. Varga Zs. András úgy véli, hogy a politikai befolyásolási törekvések utat találtak a bíróságokhoz, ezért a Kúria integritása védelmében felülvizsgálja együttműködését a Magyar Bírói Egyesülettel.

Varga Zs. András áprilisban a hírek szerint már Havasi Dezsővel, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével is konfliktusba került, amikor a szakmai szervezet elnöke a Balatonalmádiban tartott 17. Magyar Jogászgyűlésen elmondott beszédéről távozott.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például az „ellehetetlenítési törvény” kifejezés negatív konnotációt hordoz, sugallva a törvény céljának megkérdőjelezését. A „keményen kritizálja” megfogalmazás pedig a Kúria elnökének reakcióját dramatizálja. A „civil szféra és a független média megbénítására alkalmas” kitétel feltételezi a kormány szándékát, anélkül, hogy ezt bizonyítaná.

A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy a Kúria elnöke a kormány törekvéseinek keresztülvitelére törekszik, ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot, hanem egy interpretáció. Az állítás, miszerint a Kúria nem változtathatja meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntéseit, nem kellően alátámasztott, és további információkra lenne szükség a pontos helyzet megértéséhez.

A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a Kúria elnöke és a Magyar Bírói Egyesület között nézeteltérés alakult ki egy új törvényjavaslattal kapcsolatban, és ez a helyzet potenciálisan befolyásolhatja a bíróságok függetlenségébe vetett közbizalmat. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre azáltal, hogy tovább polarizálja a jogi és politikai szereplőket.

(Forrás: telex.hu)