OkosHír: Május 15-én a Magyar Országgyűlés előtt öt nagyobb, független szerkesztőség – a 24.hu, a Telex, a HVG.hu, a Partizán és a 444 – közös élő adásban demonstrált a parlament elé terjesztett „Transzparencia Törvény” ellen. A több órás vitasorozatot egyébként egymással versenyző újságírók szerkesztették közösen. Egy Fidesz-es képviselő által benyújtott törvényjavaslat korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát és a szervezkedést Magyarországon. A törvény a szabad sajtó működését is érintheti. Május 18-án körülbelül 30-40 ezer ember tüntetett a törvény ellen a Parlament előtt. A kormánytöbbség a hírek szerint a nyilvános tiltakozás ellenére is elfogadhatja a törvényt, politikai vita és szakmai konzultáció nélkül.

A törvény a hírek szerint az orosz „külföldi ügynök” törvény mintájára készült, és különleges jogköröket adna a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak (SPO). A hivatal a kormány kommunikációs eszközeként működött eddig. A törvény alapján a hivatal listát készíthetne azokról a szervezetekről, amelyek „veszélyeztetik Magyarország szuverenitását”.

A listára kerülhet minden olyan szervezet vagy sajtótermék, amely külföldi forrásból – például EU-s intézményektől, magánszemélyektől vagy kettős állampolgároktól – fogad el támogatást. A törvénytervezet szerint elegendő lehet egy politikai vélemény, amely „negatívan tükrözi Magyarország független, demokratikus és alkotmányos jellegét”, vagy megkérdőjelezi „a házasság, a család és a biológiai nem elsődlegességét”, vagy „Magyarország alkotmányos identitását és keresztény kultúráját”. A törvénytervezet szándékosan megfogalmazott módon bizonytalanságot kelthet a szervezetekben, a sajtótermékekben, az újságírókban és támogatóikban, és öncenzúrát válthat ki.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt Lánczi Tamás vezeti. A hivatal „kutatási anyagokat” (a cikk szerint rágalmazó kiadványokat) jelentet meg, és hirdetésekben kampányol bizonyos szerkesztőségek ellen a YouTube-on, a Facebookon és más platformokon. A SPO azt állítja, hogy ezek a hírportálok „csalják” a támogatóikat, és dollármilliókat kapnak külföldről. A cikk szerint ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak, mert ezek a médiumok csak kisebb magánadományokat kapnak külföldről, sok magyarországi előfizetőjük van külföldön, és nemzetközi projekteket valósítanak meg uniós és más pályázati forrásokból.

Ha a törvény hatályba lép, a hivatal által összeállított listán szereplő szervezetek nem kaphatnának adományokat az adófizetőktől (a magyar adófizetők adójuk 1%-át ajánlhatják fel egy nonprofit szervezetnek), támogatóiknak támogatási nyilatkozatot kellene tenniük, vezetőiknek pedig vagyonnyilatkozatot kellene benyújtaniuk. A listán szereplő szervezeteket a hatóságok ellenőrizhetnék, és pénzbírsággal sújthatják őket jogosulatlan adományok miatt. Az adóhatóságok ellenőrizhetnék a számítógépeiket és dokumentumaikat, átkutathatják a helyiségeiket, és a szabályok be nem tartása esetén betilthatják őket. A cikk szerint nem lenne lehetőség jogorvoslatra.

A kormány korábban azzal vádolta a civileket és a sajtót, hogy háborús propagandát folytatnak egy Brüsszelből és Kijevből irányított összeesküvés részeként. A kormány képviselői korábban azt ígérték, hogy eltávolítják azokat, akik külföldi érdekeket szolgálnak, és a politikai ellenfeleket „bogarakhoz” hasonlították.

A kormány és a kormánypárti média a cikk szerint szisztematikusan provokálja és hitelteleníti a független sajtó munkatársait, külföldi érdekek szolgáiként, zsoldosokként és árulókként bemutatva az újságírókat. A tavaly elfogadott szuverenitásvédelmi törvény lehetővé tette a „közéleti szereplők”, köztük az újságírók megfigyelését, indoklás és bírói engedély nélkül. A Pegasus-botrány során kiderült, hogy izraeli kémprogramot telepítettek több oknyomozó újságíró telefonjára, akik kormányzati korrupciót tártak fel.

A cikk szerint a kormány lépésről lépésre szorította ki a külföldi befektetőket, monopolizálta az állami hirdetéseket, és a kritikus újságok nem kaptak állami támogatást. A kormány befolyást szerzett a közszolgálati médiában, kormánypárti szócsövekké alakította a korábban független hírportálokat (Index, Origo), felvásárolta a vidéki lapokat, megszerezte a legnagyobb kereskedelmi TV-csatornát (TV2), befolyást szerzett a bulvárlapokban, és befolyásolni kezdte az ellenzéki médiát is. A kormányhoz közeli befektetők megjelentek a reklámpiac minden területén, és az állami hirdetések mellett a reklámok jelentős részét is ellenőrzésük alá vonták. A kormányhoz közeli vállalatok befolyást szereztek a reklámpiac stratégiai ágazataiban is, például a banki, a távközlési és az energetikai szektorban. A kritikus újságok a cikk szerint kiszorultak a reklámpiacról.

A megszűnt szerkesztőségekből elmenekült újságírók és a megmaradt kritikus újságok projektjei olvasói támogatásokból, előfizetésekből és pályázatokból próbálnak bevételt szerezni. A törvénytervezet alapján a kormány a cikk szerint megpróbálja elvágni a sajtót a megmaradt bevételi forrásoktól.

A törvény célja a cikk szerint az, hogy elriassza az adományozókat az újságoktól, és ellehetetlenítse a független sajtót. Ha a törvény átmegy a parlamenten, a cikk szerint megszűnik a véleménynyilvánítás szabadsága Magyarországon, ami az egész Európára hatással lehet. A cikk szerint problémás, hogy egy EU-s ország bünteti a szervezeteket azért, mert külföldről fogadnak el pénzt.

A cikk végén a szerző támogatást kér az olvasóktól.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, dramatizálta a helyzetet, és negatív konnotációkkal bíró kifejezéseket alkalmazott a kormányra és annak intézkedéseire vonatkozóan. A cikkben feltételezések szerepeltek tényként bemutatva.
• Feltételezések: A cikkben több feltételezés is szerepelt, például a törvénytervezet szándékos kétértelműségére és a kormány végső céljaira vonatkozóan. Ezek a feltételezések nem voltak megfelelően alátámasztva.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része nehezen ellenőrizhető, különösen a kormány szándékaira és a törvény várható hatásaira vonatkozóan. Az újságírók lejáratásával kapcsolatos állítások szintén további bizonyítást igényelnek.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a „Transzparencia Törvény” elfogadása tovább korlátozhatja a sajtószabadságot Magyarországon, és ez negatív hatással lehet a közéletre.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény tovább polarizálhatja a magyar társadalmat, és növelheti a bizalmatlanságot a kormány és a független média között. A törvény elfogadása nemzetközi szinten is negatív visszhangot válthat ki.

(Forrás: 444.hu)