Belföld

Régi magyar szőlőfajták borainak kóstolója

OkosHír: Februárban alakult a Régi Magyar Szőlőfajtákért Egyesület, amely május elején nagykóstolót tartott. A kóstolón a résztvevők megismerkedhettek a régi magyar szőlőfajtákból készült borokkal. Szentesi József pázmándi és nadapi gazdálkodó 2023-as vörös dinkája gyümölcsös ízjegyeket mutatott. A 2023-as lisztes fehér borának könnyedségét emelték ki. A Somló Kincse Kézműves Kispince 2023-as balafánt, királyszőlő, gohér, alanttermő és szerémi zöld borai egyedi karakterrel, visszafogott intenzitással és egyensúllyal rendelkeztek a kóstoló véleménye szerint.

A bihardiószegi Heit Pince 2024-es szűretlen és derítetlen piros bakator bora, mely pezsgőspalackban, élesztőn érlelődött, a kóstoló szerint eltért a korábban kóstolt boroktól. A bor leheletnyi szénsavtartalommal rendelkezett. A szűrt, derített változat lazacszínű volt, és gyümölcsös ízvilágot mutatott. A 2019-es bakator 15 hónapot töltött hordóban, és a kóstoló szerint mézes, valamint főtt gesztenyére emlékeztető ízjegyeket tartalmazott.

2017 májusában jött létre a Bakator Szövetség, melynek tagjai Heit Lóránd, Bartos István, Maurer Oszkár, Málik Zoltán, Bencze István, Andrási László és Sass Krisztián. A szövetség célja a bakator fajta felélesztése és népszerűsítése.

Szentesi József 2022-es fekete muskotálya intenzív illattal rendelkezett. Az Itt és Most Pince 2022-es hajnoskék borát valószínűleg túlérettségben szüretelték, erre utal a mazsolás íz.

Az Egy bolond hármat csinál Bormanufaktúra 2023-as kékbajorja egyedi karakterrel rendelkezett. A Szent György-hegyi 2HA Pincészet 2023-as csókaszőlője likőrös felhanggal és hordós jegyekkel rendelkezett.

A kóstoló résztvevői szerint a régi magyar szőlőfajták a filoxéra-járvány előtt népszerűek voltak. A járvány után új, ellenállóbb fajtákat telepítettek.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több helyen is szubjektív véleményt fogalmaz meg, például a borok minőségének értékelésekor. A cikk érzelmi töltéssel bíró kifejezéseket is használ, amikor a régi fajták fontosságát hangsúlyozza, illetve a filoxéra-járvány következményeit értékeli. A cikk a Bakator Szövetség hitvallását idézi, amely vallási és hazafias elemeket tartalmaz, ezáltal befolyásolva az olvasót. A cikk konklúziója, miszerint a régi fajták felélesztése az önazonosságtudat gyógyulásának jele, egy feltételezés, amely nem feltétlenül támasztható alá objektív bizonyítékokkal. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem mérhető, de a cikk sugallja, hogy a régi fajták népszerűsítése hozzájárulhat a nemzeti identitás erősödéséhez.

(Forrás: demokrata.hu)

Hirdetés

Belföld

M. Lezsák Gabriella váltja Kásler Miklóst a Magyarságkutató Intézet élén

OkosHír: M. Lezsák Gabriella régész veszi át a Magyarságkutató Intézet vezetését Kásler Miklós korábbi EMMI-minisztertől. Kásler Miklós a jövőben a kulturális miniszter főtanácsadója lesz – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel. A KIM közleménye szerint az intézet vezetésének átadásáról M. Lezsák Gabriella részére Kásler Miklós és Hankó Balázs közösen döntöttek.

M. Lezsák Gabriella a magyar őstörténet és László Gyula szellemi hagyatékának kutatója, valamint a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. Emellett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének lánya.

Kásler Miklós onkológus 2023 márciusában lett az intézet vezetője. Ezt megelőzően, 2018 és 2022 között az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezette miniszterként.

A Magyarságkutató Intézet 2019. január 1-jén jött létre azzal a céllal, hogy a magyarság eredetének, történetének és kultúrájának interdiszciplináris kutatását végezze.

A KIM közleménye szerint Kásler Miklós professzor irányítása alatt az intézet szakmai presztízse erősödött, és új tudományos kutatások indultak. A minisztérium közleménye szerint Kásler Miklós elfogadta a miniszteri főtanácsadói kinevezést.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is tartalmazott olyan elemeket, melyek befolyásolhatták az olvasót. Például a „büszke arra, hogy a nemzet építése iránt mindig elhivatott Kásler Miklós elfogadta miniszteri főtanácsadóvá történő kinevezését” rész érzelmi töltettel rendelkezik, és Kásler Miklós tevékenységét pozitív színben tünteti fel. A „tovább erősödött az Intézet szakmai presztízse és új, előremutató tudományos kutatások indultak el” mondat nehezen ellenőrizhető állításokat tartalmaz, mivel nem részletezi, milyen módon erősödött a presztízs, és melyek voltak az „előremutató” kutatások. A cikk konklúziója, hogy Kásler Miklós távozása ellenére az intézet továbbra is fontos szerepet fog betölteni a magyarságkutatásban, azonban ez a kijelentés feltételezésen alapul.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Kásler Miklós/Facebook

Tovább

Belföld

Az Agrárminisztérium pályázatot hirdetett öntözési közösségek támogatására

OkosHír: Az Agrárminisztérium folytatja az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének támogatását, mivel ezt tekinti a biztonságos termelés alapjának. Ennek érdekében új pályázatot tett közzé.

A mezőgazdasági termelésben fontosnak tartják a gazdák közötti együttműködést, különösen az öntözéses gazdálkodás terén. A korábbi Vidékfejlesztési Program keretében az Agrárminisztérium már támogatott közösségeket, melynek eredményeként több mint 130 öntözési közösség részesült vissza nem térítendő támogatásban, összesen mintegy 10 milliárd forint értékben.

A mostani kiírás a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében, európai uniós társfinanszírozással valósul meg, és a korábbi pályázat folytatása. A pályázat célja, hogy ösztönözze a gazdákat az öntözéshez szükséges infrastruktúra közös létrehozására és üzemeltetésére, ezzel is elősegítve a vízkészlet hatékonyabb felhasználását.

A felhívás keretösszege 2 milliárd forint. A maximálisan elnyerhető támogatás 75 millió forint, amely új öntözési beruházások előkészítésére, illetve a meglévő öntözőtelepek üzemeltetésére fordítható.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint ősszel újabb, öntözésfejlesztési beruházásokat támogató felhívások lesznek elérhetők a KAP Stratégiai Terv alapján. Ezekre a fenntartható vízgazdálkodási közösségek kiemelt, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett pályázhatnak.

A pályázattal kapcsolatos információk a kap.gov.hu weboldalon érhetők el, ahol a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében megvalósuló, 2027-ig tartó támogatási ciklussal kapcsolatos információk is megtalálhatók.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk pozitív felhanggal közvetíti az Agrárminisztérium tevékenységét, kiemelve annak fontosságát és a gazdák közötti együttműködés előnyeit. Ezt a hatást a „kiemelt területként kezeli”, „biztonságos termelés”, „ösztönözni kívánja” és „hatékonyabban tudják felhasználni” kifejezések használatával éri el.
Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy az öntözéses gazdálkodás elterjesztése önmagában pozitív dolog, és nem vizsgálja a lehetséges negatív környezeti hatásokat vagy a vízkészletek fenntarthatóságának kérdését.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények (pályázati keretösszeg, támogatási intenzitás, korábbi támogatások) valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de a cikk nem tartalmaz külső forrásokat, amelyek ezt megerősíthetnék.
Konklúzió: A cikk célja valószínűleg az, hogy tájékoztassa a gazdákat a pályázati lehetőségekről, és népszerűsítse az Agrárminisztérium tevékenységét az öntözéses gazdálkodás terén.
Hatás a magyar közéletre: A pályázat segíthet a mezőgazdasági termelés biztonságának növelésében és a gazdák jövedelmének javításában. Ugyanakkor fontos, hogy a támogatások elosztása átlátható és igazságos legyen, és hogy az öntözéses gazdálkodás ne vezessen környezeti károkhoz.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább