OkosHír: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a Partizán vendége volt, ahol Gulyás Márton kérdésére válaszolva beszélt az intézet május 17-i, „Ukrán propaganda a külföldi forrásokból működő sajtóban” című tanulmányáról. Mráz elmondta, hogy a dokumentum nem megrendelésre készült, hanem a Nézőpont Intézet a közéleti vitákban való részvételének részeként jött létre, mivel a témát aktuálisnak ítélték. Mráz szerint más államok befolyását eddig nem vizsgálták. Úgy fogalmazott, a „balliberális nyilvánosságban” sokat hallani az orosz propaganda jelentőségéről, ezért döntöttek úgy, hogy megvizsgálják az ukrán propaganda esetleges jelenlétét. A tanulmányt statisztikai elemzésként jellemezte, amely adatalapon készült, és több olyan cikket is tartalmaz, amely az orosz propagandáról is szól.

Mráz hangsúlyozta, hogy az anyag nem titkok leleplezésére törekszik, hanem adatalapú és nyilvános forrásokból dolgozik. A külföldi forrásokból dolgozó médiumok meghatározásakor szintén nyílt forrásokra támaszkodtak. Az igazgató szerint először összegyűjtötték a szerintük külföldről finanszírozott médiumok listáját, majd elemezték azok tartalmát. Az elemzés a külföldi finanszírozásról szóló közéleti vita „kiélesedésekor” készült.

Tizenkilenc médiumot vizsgáltak nyilvános adatokból. Gulyás felvetette, hogy a tanulmány szerint nem azonosítható be, melyik médium milyen külföldi támogatást kapott. Mráz erre azt válaszolta, hogy egyes médiumok beszámolnak erről, példaként említve a Partizánt, amelynek működése az elérhető 2023-as adatok szerint „kétharmadrészt külföldi forrásokból” származik. A céges formában működő lapok esetén ez nem derül ki, „legfeljebb exporttevékenységet lehet látni”. Egyes finanszírozók, például az Egyesült Államok nagykövetsége, publikálnak listákat a támogatott szervezetekről.

A módszertan részleteivel kapcsolatban Mráz elmondta, hogy az elemzés során különválasztották a pozitív és negatív hangvételű cikkeket. Példaként említette, amikor „Ukrajnával együttérzést próbálnak kelteni, akár az adatok, tények elferdítésével, egyoldalú bemutatásával”. A másik irány szerinte az, amikor Magyarországot olyan dolgokkal vádolják, amelyek az ukrán érdekeknek megfelelnek. A Nézőpont egy márciusi Partizán-adást is bevont a jelentésbe, mert abban olyan kijelentések hangzottak el, mint hogy „Magyarország NATO-ellenes az Egyesült Államokkal közösen”, illetve „állami eszközökkel orosz propagandát terjeszt”. Mráz szerint a vélemény is lehet propaganda, de ez hamis állítás, „tényszerűen nem állja meg a helyét”.

Mráz a köztévé „orosz propagandájának” gulyási kritikájára reagálva megjegyezte, hogy Magyarország a béke pártján áll, Oroszország nem, ezért „abszurd”, hogy Magyarország egy álláspontot képviselne az oroszokkal. Gulyás a Telex március 28-i Die Welt-lapszemléjét is felhozta, amelyben Garri Kaszparov azt kérte az európai vezetőktől, hogy függesszék fel Magyarország szavazati jogát az EU-ban. Mráz nem emlékezett arra, hogy ez miért ukrán propaganda, mivel összesen 240 cikket elemeztek, és nem emlékszik mindegyikre. Hozzátette, hogy ez egy médiaelemzés, amelyben „nagyon tisztességesen jártak el”, és egyesével meg tudja védeni, melyik anyag miért került bele. Szerinte sokszor az ukrán álláspont egyoldalú bemutatásáról volt szó, amit a magyar álláspont nélkül közölt le egy újság. Hozzátette, hogy ahogy a közmédia sem hazaáruló, úgy ők sem használták ezt a fogalmat a médiumokra.

Gulyás Márton megkérdezte Mráztól, hogy tanárként milyen osztályzatot adna egy diákjának az érvelésükre. Mráz azt válaszolta, hogy „ez nem tudományos dolgozat, és nem tudományos módszerekkel kell számon kérni”, mivel nincs mögötte szakirodalom, ez csak médiaelemzés. Szerinte a nyugati elemzésekkel versenyképes az övék, módszertanilag nem is tér el tőlük, és tisztességesen jártak el.

Mráz szerint a Transparency International korrupcióérzékelési indexét joggal lehet bírálni, mert arról „semmi nem derül ki, hogy pontosan mi alapján jutnak az erős állításra, amit minden évben elismételnek”. Gulyás szerint viszont „lehet a metrikákat ismerni” a Transparencynél. Mráz szerint nem így van, hisz januárban elemezték a szervezet módszereit. Visszatérve a saját elemzésükre, az igazgató azt mondta, „amit most csináltunk, az egy viszonylag gyors munka”, ebből egy 100-200 oldalas jelentés is lehet. Ha egy médium érdeklődik, részletes, megalapozott választ fog kapni arra, hogy melyik cikke miért került a jelentésbe.

Kiderült, hogy az EU-s pályázatok nem számítanak külföldi finanszírozásnak az elemzés szerint, bár az ellehetetlenítési törvény tervezete szerint igen. Mráz pontosított, hogy a Lakmusznál a tényellenőrzési alapból kapott pénzt mégis külföldi pénznek minősítették. Mráz szerint „az Európai Uniónak nem feladata, hogy médiafelületeket támogasson”, az ő Európa-képe visszafogottabb. Az EU „mi vagyunk” – mondja Mráz, majd arra a kérdésre, miért is nevezik külföldnek, azt mondta, „a Brüsszelben születő döntéseket nem Budapesten hozzák”.

Mráz kiemelte, hogy az ő elemzésük „nem a meghívnak valakit egy kávéra brüsszeli pénzből” kategóriába tartozik, hanem amikor médiafelületek külföldi támogatásból működnek, és olyan tartalmakat jelenítenek meg, amikről az elemzés szól. Ezután elmondta, azért csak a médiapiacot vizsgálták az EU-s pénzek ürügyén, mert az EU pozitív cikkeket vár el a megjelenésekkor. A más EU-forrásokról azt mondta Mráz, „nemes dolog” a kohéziós támogatás, de felháborító, hogy egy ország ehhez nem juthat hozzá „politikai döntés keretében”. Azt elismeri, egyes esetekben az uniós források „nem versenyképes modelleket eredményeztek, nem jól lettek felhasználva”. Hozzátette, „ez nem korrupció okán van így”, hanem a támogatásból működő cégek.

Ukrán eredetű forrást nem találtak a médiumoknál, de Mráz Ágoston szerint nem is erről szólt a módszertanuk, és meg is lepődne, ha Ukrajna közölné, kit finanszíroz. Az ukrán propaganda része, hogy aki nem Ukrajna oldalán van, az Oroszország oldalán van, márpedig sem a háborúnak, sem az orosz inváziónak nem pártolója Magyarország.

Felmerült Orbán Viktor egyik, Telexen tényellenőrzött állítása, miszerint a USAID például amerikai celebek ukrajnai útjait finanszírozta, ami dezinformációnak minősíthető. Mráz szerint a Trump-kormány még adós a USAID-et lefedő vizsgálati eredményekkel, és az, hogy egy érintett színész azt állítja, saját pénzből utazott, „nem felel meg a szigorú factcheckelés elvárásának”. Ők pedig ukrán propagandának minősítették mindazt, ami orosz propaganda terjesztésével vádolja a kormányfőt – holott a Telex hivatkozott cikkében nincs szó propagandáról.

Az ellehetetlenítési törvényre is rátértek, amiről azt mondta Mráz, a 2022-es választás óta téma a külföldi finanszírozás. Ez az akkori ellenzéki kormányfőjelölt Márki-Zay Péter „elévülhetetlen érdeme”. Az 1989-es párttörvényre utalt, hogy egy politikai párt ne fogadhasson el külföldi támogatást, de már vannak olyan „protopolitikai szervezetek”, nem pártok, amik elfogadnak támogatást, és kampányolnak. „Ez egy szabályozási szürkezóna”, ezért tenni kell valamit, „a politikai párt szerint működő szervezetek külföldi finanszírozása is tilalom alá kerüljön”.

Médiumot nem tenne fel a listára, Orbánnak szerinte igaza volt abban a Harcosok Klubja rendezvényén, hogy „vita, sajtószabadság igen, külföldi finanszírozás nem”. Szerinte a döntéseknek ez ügyben társadalmilag legitimnek kell lenniük, de „akár ellenzéki érzelmű embereknek is kell, hogy érezzék, nem alaptalan az állítás”. Fontos, hogy objektíven le lehessen vezetni, miért külföldi finanszírozásról van szó. Ha az említett médiumokat rátennék a listára, „az szerintem sértené a sajtószabadságot ebben a formában, és én személy szerint nem ezzel a szándékkal készíttettem a kollégáimmal együtt ezt az elemzést”. Az ukrán propaganda önmagában nem sérti a törvényben megfogalmazottakat. Hozzátette, a Partizán egy beszélgetését vizsgálták elemzésükben, az alapján a médiumnak nincs helye a listán. Mráz szerint eleve nem az a célja a tanulmányuknak, hogy ez alapján szankcionáljon a kormány.

Gulyás Márton arról is kérdezte Mráz Ágostont, miért nem publikáltak közvélemény-kutatási, pártokra vonatkozó adatokat március óta. „Az oka egyszerű: a közvélemény-kutatásokat akkor fogjuk publikálni, amikor újat tudunk mondani” – mondott újat Mráz. Szerinte értelmetlen vita folyt ősszel, „az egész szakma lejáratása lett a következménye, amikor október 23-án hirtelen megjelent az, hogy a Tisza Párt megelőzte a Fideszt”. Szerintük ez nem állja meg a helyét, nem alakult ki erről „higgadt, szakmai diskurzus”. Hozzátette, az volt a többi kutató állítása, hogy a Fidesz-tábor nem változott az EP-választás óta, a Tisza-tábor pedig „a duplájára emelkedett”. A Nézőpont az ellenkezőjét hozta ki több kutatásban, bár Mráz szerint „kicsit elment tőle a kedvünk”, mármint az értelmetlen vitától. Megígérte, hogy publikálni fognak kutatásokat, és a 2026-os választás előtt „inkább az lesz az érzésed, hogy túl sok Nézőpont-kutatással találkozol”, sőt „azt határozottan állítom, publikálni fogunk olyat is, ha a Fidesz rosszul áll egy közvélemény-kutatásban.”

Török Gábor sejttette szerinte, hogy van szűrő, a Fidesz rossz támogatottsági helyzete miatt nem publikálnak méréseket. Mráz erre azt mondta, folyamatosan mérnek, de most nem a pártverseny állásáról érdemes beszélni. Mráz áprilisban elmondta egy podcast-beszélgetésben, hogy zárul a támogatottsági olló, bár a Fidesz egyértelműen vezet. Inkább ügyekre akar az intézete koncentrálni. Szerinte „a Fidesz legnagyobb problémája jelenleg, hogy nem elég aktív a szavazótábora”, és ha kijön egy kutatás a szoros versenyről, akkor aktivizálódhat a tábor, ez nem teremtene „világvége-hangulatot”.

„Három nehéz éven vagyunk túl” – magyarázta a fideszesek passzivitását. A gazdasági adatok is rosszak, az infláció magas volt, „ezek nem klasszikusan a Fidesz táborát mozgósító témák”. Bár hozzátette, a gazdaságiak csupán „peremfeltételek”, jó helyzetben is lehet veszíteni, rosszban nyerni. „Pénzügyi transzfer”, azaz osztogatások nélkül is mozgósítható lesz a fideszes tábor Mráz szerint, a választások nagy tétje miatt – zárta a beszélgetést.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközt használt az olvasóra való hatásgyakorlásra, beleértve a véleményként tálalt következtetéseket és az érzelmileg színezett kifejezéseket. Például, a „balliberális nyilvánosság” említése egyértelműen egy politikai irányultság felé húz, és sugallhatja, hogy az ott elhangzó állítások eleve megkérdőjelezendők. Az „ellehetetlenítési törvény” kifejezés pedig negatív konnotációval bír, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét a törvénnyel kapcsolatban.

Több állítás is feltételezésként vagy véleményként került bemutatásra, anélkül, hogy megfelelő bizonyítékokkal támasztották volna alá. Például, amikor Mráz arról beszél, hogy a Partizán „kétharmadrészt külföldi forrásokból működik”, nem világos, hogy ez pontosan milyen adatokon alapul, és hogy ez a finanszírozás milyen hatással van a médium tartalmára. Hasonlóképpen, az az állítás, hogy az EU „pozitív cikkeket vár el a megjelenésekkor”, egy feltételezés, amely nem feltétlenül tükrözi a valóságot.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Nézőpont Intézet tanulmánya az ukrán propaganda jelenlétének vizsgálatára irányult a magyar médiában, és hogy ez a vizsgálat vitákat váltott ki a módszertan és a következtetések tekintetében. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre azáltal, hogy tovább polarizálja a véleményeket a külföldi finanszírozású média és az ukrán-orosz konfliktus kérdésében.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Mráz Ágoston Nézőpontja/Facebook