OkosHír: Egy új, a Pesticide Action Network Europe által ismertetett tanulmány a glifozát és a glifozátalapú növényvédő szerek lehetséges rákkeltő hatásait vizsgálja. A kutatás során patkányokat tettek ki a szernek, és az eredményeket az Environmental Health folyóiratban publikálták.

A Ramazzini Intézet munkatársai által végzett tanulmány azt vizsgálta, hogy a glifozátnak és az EU-ban használt készítményeknek való hosszú távú kitettség milyen hatással van a patkányokra. A kutatás során a patkányok az EU által megengedett napi bevitelnek megfelelő alacsony dózisban érintkeztek a szerrel.

A tanulmány eredményei szerint a glifozátnak való kitettség összefüggésbe hozható a leukémia korai megjelenésével patkányokban. Emellett a kutatók más daganattípusok (bőr, máj, pajzsmirigy, idegrendszer, petefészek, emlőmirigy, mellékvese, vese, húgyhólyag, csont, endokrin hasnyálmirigy, méh és lép) előfordulásának növekedését is megfigyelték.

Az Európai Unió 2023-ban tíz évre jóváhagyta a glifozát alkalmazását. A tanulmány szerzői azt kérik a szabályozó hatóságoktól, hogy vegyék figyelembe a tanulmány megállapításait a glifozát alkalmazásával kapcsolatos döntéseik során.

2015-ben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) a glifozátot valószínűleg rákkeltőnek minősítette. A glifozát továbbra is az egyik legszélesebb körben használt gyomirtó szer Európában. A szer maradványait élelmiszerekben, vízben, levegőben és emberi vizeletben is kimutatták.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „sok aggály felmerült” kifejezés már a bevezetőben sugallja a glifozáttal kapcsolatos negatív előítéletet. A „független tanulmány” kiemelése azt a célt szolgálja, hogy a tanulmányt hitelesebbnek és elfogulatlanabbnak tüntesse fel, bár a valós függetlenség kérdéses lehet. A „rákkeltő hatású” kifejezés használata eleve egy riasztó képet fest, ami félelmet kelthet az olvasóban.

A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek. Például az, hogy „az EU törvényei szerint az ilyen hatóanyagokat és termékeket nem lehetne alkalmazni”, feltételezi, hogy a glifozát egyértelműen rákkeltő, és az EU figyelmen kívül hagyja a saját törvényeit. Ez egy erős állítás, amely további bizonyítékokat igényelne.

A cikkben leírtak alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben egy új tanulmány eredményeit mutatják be. Azonban fontos megjegyezni, hogy egyetlen tanulmány eredményei nem elegendőek ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket vonjunk le a glifozát rákkeltő hatásáról. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy ezt megerősítsük vagy cáfoljuk.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a glifozát alkalmazása továbbra is vita tárgyát képezi, és a legújabb kutatások újabb kérdéseket vetnek fel a szer biztonságosságával kapcsolatban. Ez az esemény valószínűleg tovább fogja erősíteni a glifozát elleni kampányokat, és nyomást gyakorolhat az EU-ra, hogy vizsgálja felül a szer engedélyezését.

Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy a téma a hazai mezőgazdasági és környezetvédelmi viták középpontjába kerül. A fogyasztók körében is növelheti a tudatosságot és az aggodalmat a glifozátot tartalmazó termékekkel kapcsolatban.

(Forrás: telex.hu)

OkosHír: A Tyrannosaurus rex, amely 68-66 millió évvel ezelőtt élt, a dinoszauruszok egyik legismertebb ragadozója. A kutatók sokat tudnak róla, de az evolúciójának egyes részletei még nem tisztázottak. A Guardian arról számolt be, hogy egy feltételezett ős azonosításával a kutatók közelebb kerülhetnek a T. rex evolúciójának megértéséhez.

A Calgary Egyetem kutatói újra megvizsgáltak egy, az 1970-es években Mongóliában kiásott fosszíliát. Ezt a 86 millió éves csontvázat korábban az Alectrosaurus olseni fajhoz sorolták. A vizsgálatok alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csontváz egy új fajhoz tartozik, amelyet Khankhuuluu mongoliensis-nek neveztek el.

A szakértők véleménye szerint az új faj segíthet megérteni a Tyrannosaurusok evolúciójának azt a szakaszát, amely a kis méretű korai ősök és a későbbi nagy testű fajok között volt. Darla Zelenitsky, a Calgary Egyetem munkatársa szerint a Khankhuuluu mongoliensis a T. rexek családjának egyik korai képviselője lehetett.

Jared Voris kutatásvezető szerint a fosszíliák egyes tipikus Tyrannosaurus-jegyeket mutatnak, de más, meghatározó jellemzők hiányoznak. A Khankhuuluu körülbelül 4 méter hosszú és 750 kilogramm lehetett, míg a T. rex elérte a 12 méteres hosszt és a 8000 kilogrammos testtömeget.

A kutatók számítógépes modellek segítségével próbálták meghatározni a Tyrannosaurusok családfáját, és azt, hogy mikor és hol jelentek meg új fajok. Feltételezések szerint az evolúciójukat befolyásolhatták azok a szárazföldi összeköttetések, amelyek a mai Észak-Amerika és Ázsia között léteztek, és amelyeken keresztül több vándorlási hullám is zajlott.

Az eredmények szerint a Khankhuuluu, vagyis az ázsiai rokon fajok Észak-Amerikába vándorolhattak, ahol később a Tyrannosaurusok fejlődtek ki. Egyes Tyrannosaurusok később visszaköltöztek Ázsiába, ahol a Tarbosaurus és a Pinocchio rex jelent meg. Végül egyes nagy Tyrannosaurus fajok visszavándoroltak Észak-Amerikába, létrehozva a T. rexet és más óriási ragadozókat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikkben a „rettegett ragadozó” kifejezés érzelmi hatást gyakorol az olvasóra.
• A cikkben Voris véleménye, miszerint az ember tökéletes prédája lett volna a Khankhuuluunak, spekulatív.
• A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben tudományos kutatásokra hivatkoznak.
• A cikk konklúziója, hogy a Khankhuuluu mongoliensis segíthet megérteni a T. rex evolúcióját.
• Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nincs, de a tudományos eredmények bemutatása hozzájárulhat a természettudományos ismeretek terjesztéséhez.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Gemini