Hírek

Zalaegerszegen Bővítették a Járműipari Tesztpályát

OkosHír: Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára szerint a magyar gazdaságban az autóipar jelentős ágazat. A kormány célja, hogy Magyarország a nyugati és keleti technológiák találkozási pontjává váljon. Az országban több autógyártó, köztük az Audi, a BMW, a Mercedes, a Suzuki és a BYD is jelen van.

A kormány 2016-ban döntött a zalaegerszegi járműipari tesztpálya létrehozásáról. Az államtitkár szerint a gyártás mellett az innováció és a kutatás-fejlesztés is fontos az autóipar fejlődéséhez. A zalaegerszegi komplexum az ovális pályával európai szinten is jelentős lesz.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a ZalaZONE a tudás megtestesülése, amely mérnöki, fizikusi, egyetemi, elméleti és gyakorlati tudásra épül. A ZalaZONE és a kamarai rendszer az együttműködésen alapul.

Palkovics László kormánybiztos, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője szerint a tesztpálya építése az oválpálya átadásával sem fejeződik be, mivel az autóipar folyamatos változásai további fejlesztéseket igényelnek. Az akár 250 kilométeres sebességű haladásra is alkalmas oválpálya épült.

A zalaegerszegi létesítményt igénybe vevő gyártók száma meghaladta az ötvenet, és a cél a száz elérése. A pálya európai, kínai, japán, dél-koreai és török partnereknek is szolgáltat.

Palkovics László szerint az elmúlt években Magyarország GDP-arányosan többet költött autóipari kutatás-fejlesztésre, mint Ausztria, Szlovákia, Csehország, Lengyelország vagy Románia. A zalaegerszegi pályának szerepe van abban, hogy Magyarországon nemcsak autógyártás, hanem tervezés is zajlik, és több cég ezért telepedett le az országban.

A tesztpályát jelenleg az osztrák AVL-lel közösen üzemeltetik. A pálya egy teljes ökoszisztéma része, amely kutatás-fejlesztési folyamatokat tud befogadni. A Rheinmetall tankgyára, a Flextronics BMW számára áramátalakítókat gyártó üzeme és a Bosch kutatás-fejlesztési egysége is a helyszínen található.

Bokor József, a Magyar Tudományos Akadémia tagja szerint az autóipari kutatás Magyarországon több mint 30 éve indult el. Az MTA mellett a győri Széchenyi István Egyetem, a SZTAKI és a Budapesti Műszaki Egyetem is hozzájárul az autóipari megoldások kidolgozásához. A ZalaZONE az intelligens közlekedésirányítási algoritmusok validációjában is szerepet játszik.

Vigh László országgyűlési képviselő szerint a 2016-os kormánydöntésnek köszönhetően 265 hektáron épült meg az elektromos és autonóm járművek tesztelésére alkalmas pálya, a tervezett költség 45 milliárd forint volt. A 4,5 kilométeres oválpálya a német precizitás és a magyar innováció eredménye.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több helyen is pozitív felhanggal ír a tesztpályáról és a kormányzat szerepéről, például a „fejlett nyugati és keleti technológia találkozási pontja” kifejezés használatával.
A cikkben szereplő GDP-arányos kutatás-fejlesztési költések összehasonlítása sugallhatja Magyarország kiemelkedő teljesítményét, bár a pontos adatok és a kontextus nélkül ez nem feltétlenül igazolható.
A cikkben szereplő állítások nagyrészt tényeken alapulnak, de a „német precizitás és a magyar innováció ötvözete” például szubjektív értékelés.
A cikkből arra lehet következtetni, hogy a kormányzat kiemelt figyelmet fordít az autóipar fejlesztésére, és a zalaegerszegi tesztpálya fontos szerepet játszik ebben.
Az esemény hatással lehet a magyar autóipar versenyképességére és a kutatás-fejlesztési tevékenységre.

(Forrás: demokrata.hu)

Hirdetés

Hírek

Az Axiom-4 küldetés indítása legkorábban június 22-én

OkosHír: A SpaceX honlapján közzétett információk szerint a Falcon 9 rakéta az Axiom-4 küldetés legénységével várhatóan legkorábban június 22-én indul a Nemzetközi Űrállomásra. Az indítás helyszíne a floridai Kennedy Űrközpont 39A indítóállása.

A tervezett indítás időpontja június 22-én magyar idő szerint 9 óra 42 perc (helyi, keleti parti idő szerint 3 óra 42 perc). A SpaceX közlése szerint a tartalék időpont június 23-án, hétfőn magyar idő szerint 9 óra 20 perc (helyi idő szerint 3 óra 20 perc).

Az Axiom-4 misszió eredetileg június 19-én indult volna, de az indulást többször elhalasztották.

A legénység tagjai: Kapu Tibor (magyar), Shubhanshu Shukla (indiai), Slawosz Uznanski-Wisniewski (lengyel) és Peggy Whitson (korábbi NASA-űrhajós). A legénység egy SpaceX Crew Dragon kapszulában utazik a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről, Falcon 9 rakétával.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk tényszerű információkat közöl az Axiom-4 küldetés tervezett indításáról, a legénység összetételéről és a korábbi halasztásokról.
Az eredeti cikk nem tartalmazott érzelmi befolyásolásra törekvő nyelvi eszközöket.
A cikkben közölt állítások a SpaceX honlapján található információkon alapulnak, így valósnak tekinthetők.
A cikk leírja a SpaceX Axiom-4 űrmissziójának legfontosabb tényeit.
Az esemény a magyar közéletre közvetlen hatással nem bír, de Kapu Tibor részvétele miatt a magyar média figyelmét felkeltheti, és növelheti az űrkutatás iránti érdeklődést.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Hírek

Czomba Sándor a nyári diákmunka programról és a bruttó átlagkeresetről nyilatkozott

OkosHír: Czomba Sándor államtitkár tájékoztatása szerint a nyári diákmunka programban 16 és 23 év közötti, nappali tagozatos diákok vehetnek részt, regisztrációt követően a munkaügyi központokban. A regisztráció célja a diákok és a potenciális munkáltatók összekapcsolása.

Az államtitkár szerint a 2013-ban indult programban az önkormányzatok, azok alaptevékenységéhez tartozó vállalkozásaik, egyházi szervezetek, valamint a vendéglátás, az idegenforgalom és a mezőgazdaság vesznek részt. A programban résztvevő diákok 80 százaléka az önkormányzati szektorban helyezkedik el.

Czomba Sándor kiemelte, hogy a program célja, hogy a fiatalok munkatapasztalatot szerezzenek. A munkatapasztalat nem feltétlenül kapcsolódik a tanulmányi területükhöz, de a program lehetőséget nyújt a munkavállalói készségek fejlesztésére.

A Kossuth rádióban Czomba Sándor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésével kapcsolatban elmondta, hogy a bruttó átlagkereset Magyarországon meghaladja a 700 ezer forintot. A növekedés 9,8 százalékos, a versenyszférában 9,9 százalékos volt. Az államtitkár szerint a növekedés minden szektort érintette, az IT-, pénzügyi és energiaszektorban az átlagkereset meghaladja az egymillió forintot. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén az átlagkereset nem éri el az 500 ezer forintot.

Czomba Sándor szerint a mediánkereset nagyobb mértékben nőtt, mint a bruttó átlagkereset. 2024 hasonló időszakában Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyében a bruttó átlagkereset nem érte el a félmillió forintot, de mára mindkét vármegyében meghaladta azt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk egyes megfogalmazásai („óriási siker”, „vastagabb láb”) nem objektívek, hanem véleményt tükröznek.
A cikk feltételezi, hogy a nyári diákmunka program minden résztvevő számára előnyös, ezt azonban nem támasztja alá bizonyítékokkal.
A cikkben szereplő adatok a KSH jelentésén alapulnak, azonban a cikk nem ad pontos forráshivatkozást.
A cikk konklúziója az, hogy a nyári diákmunka program és a bérek növekedése pozitív folyamatok, amelyek javítják a fiatalok és a munkavállalók helyzetét.
A nyári diákmunka program hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy segíti a fiatalok munkavállalói készségeinek fejlesztését és a munkaerőpiacra való beilleszkedést. A bérek növekedése pedig javíthatja a lakosság életszínvonalát és a gazdasági helyzetet.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább