OkosHír: A SpaceX honlapján közzétett információk szerint a Falcon 9 rakéta az Axiom-4 küldetés legénységével várhatóan legkorábban június 22-én indul a Nemzetközi Űrállomásra. Az indítás helyszíne a floridai Kennedy Űrközpont 39A indítóállása.

A tervezett indítás időpontja június 22-én magyar idő szerint 9 óra 42 perc (helyi, keleti parti idő szerint 3 óra 42 perc). A SpaceX közlése szerint a tartalék időpont június 23-án, hétfőn magyar idő szerint 9 óra 20 perc (helyi idő szerint 3 óra 20 perc).

Az Axiom-4 misszió eredetileg június 19-én indult volna, de az indulást többször elhalasztották.

A legénység tagjai: Kapu Tibor (magyar), Shubhanshu Shukla (indiai), Slawosz Uznanski-Wisniewski (lengyel) és Peggy Whitson (korábbi NASA-űrhajós). A legénység egy SpaceX Crew Dragon kapszulában utazik a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről, Falcon 9 rakétával.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk tényszerű információkat közöl az Axiom-4 küldetés tervezett indításáról, a legénység összetételéről és a korábbi halasztásokról.
• Az eredeti cikk nem tartalmazott érzelmi befolyásolásra törekvő nyelvi eszközöket.
• A cikkben közölt állítások a SpaceX honlapján található információkon alapulnak, így valósnak tekinthetők.
• A cikk leírja a SpaceX Axiom-4 űrmissziójának legfontosabb tényeit.
• Az esemény a magyar közéletre közvetlen hatással nem bír, de Kapu Tibor részvétele miatt a magyar média figyelmét felkeltheti, és növelheti az űrkutatás iránti érdeklődést.

(Forrás: demokrata.hu)

OkosHír: Czomba Sándor államtitkár tájékoztatása szerint a nyári diákmunka programban 16 és 23 év közötti, nappali tagozatos diákok vehetnek részt, regisztrációt követően a munkaügyi központokban. A regisztráció célja a diákok és a potenciális munkáltatók összekapcsolása.

Az államtitkár szerint a 2013-ban indult programban az önkormányzatok, azok alaptevékenységéhez tartozó vállalkozásaik, egyházi szervezetek, valamint a vendéglátás, az idegenforgalom és a mezőgazdaság vesznek részt. A programban résztvevő diákok 80 százaléka az önkormányzati szektorban helyezkedik el.

Czomba Sándor kiemelte, hogy a program célja, hogy a fiatalok munkatapasztalatot szerezzenek. A munkatapasztalat nem feltétlenül kapcsolódik a tanulmányi területükhöz, de a program lehetőséget nyújt a munkavállalói készségek fejlesztésére.

A Kossuth rádióban Czomba Sándor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésével kapcsolatban elmondta, hogy a bruttó átlagkereset Magyarországon meghaladja a 700 ezer forintot. A növekedés 9,8 százalékos, a versenyszférában 9,9 százalékos volt. Az államtitkár szerint a növekedés minden szektort érintette, az IT-, pénzügyi és energiaszektorban az átlagkereset meghaladja az egymillió forintot. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén az átlagkereset nem éri el az 500 ezer forintot.

Czomba Sándor szerint a mediánkereset nagyobb mértékben nőtt, mint a bruttó átlagkereset. 2024 hasonló időszakában Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyében a bruttó átlagkereset nem érte el a félmillió forintot, de mára mindkét vármegyében meghaladta azt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk egyes megfogalmazásai („óriási siker”, „vastagabb láb”) nem objektívek, hanem véleményt tükröznek.
• A cikk feltételezi, hogy a nyári diákmunka program minden résztvevő számára előnyös, ezt azonban nem támasztja alá bizonyítékokkal.
• A cikkben szereplő adatok a KSH jelentésén alapulnak, azonban a cikk nem ad pontos forráshivatkozást.
• A cikk konklúziója az, hogy a nyári diákmunka program és a bérek növekedése pozitív folyamatok, amelyek javítják a fiatalok és a munkavállalók helyzetét.
• A nyári diákmunka program hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy segíti a fiatalok munkavállalói készségeinek fejlesztését és a munkaerőpiacra való beilleszkedést. A bérek növekedése pedig javíthatja a lakosság életszínvonalát és a gazdasági helyzetet.

(Forrás: demokrata.hu)