Hírek
A Századvég Alapítvány szerint a közvélemény elutasítja a külföldi befolyásszerzési kísérleteket
OkosHír: A Századvég Alapítvány közleményt juttatott el az MTI-hez szerdán, melyben egy kutatás eredményeit összegezték. A kutatás azt vizsgálta, hogy a magyar közvélemény hogyan viszonyul a Magyarországot célzó külföldi politikai befolyásszerzési kísérletekhez, beleértve politikai szereplők, médiumok és újságírók külföldi finanszírozását.
A felmérés szerint a megkérdezettek 62 százaléka kedvezőtlenül vélekedik a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról, míg 24 százalékuk pozitívan. A külföldről finanszírozott magyar médiumok és újságírók esetében a válaszadók 57 százaléka nyilatkozott negatívan, szemben a 30 százalékkal, akik pozitív véleményt fogalmaztak meg.
A szervezet közleménye szerint a szabályozási javaslat megalkotásának hátterében az áll, hogy az elmúlt években bizonyos magyarországi szervezetek – köztük médiumok is – külföldi finanszírozás révén a hazai közélet külföldi érdekek mentén történő befolyásolására törekedtek, anélkül, hogy a politikai pártokra vonatkozó finanszírozási korlátok vonatkoztak volna rájuk.
A törvényjavaslat értelmében, amennyiben egy külföldről finanszírozott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenysége révén, a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány felveheti a szervezetet egy jegyzékbe. Ebben az esetben a szervezetek csak a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhatnak el külföldi támogatást, nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó 1 százalékából, és vezető tisztségviselőik vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.
A közlemény emlékeztetett arra, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke leállította az USAID-projektek egy részét, mivel azokat a Joe Biden vezette adminisztráció politikai célokra használta. A felmérésben résztvevők 73 százaléka hallott arról, hogy a korábbi kormányzat az USAID keretében újságírókat, médiumokat és politikai szervezeteket finanszírozott Európában és Magyarországon.
A Századvég Alapítvány adatai szerint 2022 és 2025 februárja között az USAID 3,5 milliárd forintot, az Európai Bizottság pedig 19,5 milliárd forintot különített el Magyarországon működő politikai szervezetek számára.
A felmérés szerint a válaszadók 66 százaléka egyetért azzal, hogy külföldi országok vagy politikai szervezetek nem fizethetnek magyar újságíróknak és médiumoknak a magyar kormány céljait támadó tartalmak készítéséért, mivel ez beavatkozás egy független ország belügyeibe.
A Századvég Alapítvány szerint a törvényjavaslat arra is reagál, hogy az USAID-pénzek kiesésével az Európai Unió veheti át a szervezetek, újságírók és médiumok finanszírozását, potenciálisan a magyar érdekekkel szemben álló politikai álláspontok népszerűsítése céljából. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő 2025 februárjában kijelentette, hogy az EU-nak kötelessége lenne betölteni a Magyarországot célzó programokkal kapcsolatos finanszírozási hiányt.
A kutatás szerint a válaszadók 77 százaléka támogatná annak kivizsgálását, hogy mire költötték az USAID, illetve az Európai Unió pénzügyi támogatását.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott, melyek célja a közvélemény befolyásolása volt. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések szerepeltek, például a külföldi finanszírozás céljainak bemutatásakor, ahol a „háborúpárti, valamint az ukrán érdekeket Magyarország érdekei elé helyező politikai álláspontok népszerűsítése” célját emelték ki. Ez a megfogalmazás negatív konnotációt hordoz, és nem objektív módon mutatja be a helyzetet.
A cikk állításai a Századvég Alapítvány kutatásán alapulnak, de a kutatás módszertanáról és reprezentativitásáról nem közöltek részleteket, ami megnehezíti az állítások valóságtartalmának ellenőrzését. A cikk konklúziója az, hogy a magyar lakosság elutasítja a külföldi befolyásszerzést, és támogatja a finanszírozás átláthatóságát. Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy tovább erősíti a kormányzati törekvéseket a külföldi finanszírozás korlátozására, és növeli a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepét.
Belföld
Koncz Zsófia a bölcsődei férőhelyek számának növekedéséről beszélt
OkosHír: Koncz Zsófia államtitkár szerint Miskolcon a bölcsődei férőhelyek száma az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett az elmúlt években. Hozzátette, hogy országosan is növekedés figyelhető meg: a 2010-es 32 500 férőhelyhez képest jelenleg 70 ezer bölcsődei férőhely áll rendelkezésre.
Koncz Zsófia bejelentette, hogy 2025. június 27-én pályázatot hirdetnek munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatására. A pályázat célja 7-8 fős minicsoportokat működtető intézmények kialakításának támogatása.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk pozitív hangvételű, a „méltatta” szó használatával Koncz Zsófia kijelentéseinek fontosságát hangsúlyozza. A „komoly előrelépést jelent” kifejezés az elért eredményeket emeli ki.
- Feltételezések: A cikk nem tartalmaz közvetlen feltételezéseket, de a tények bemutatásának módja azt sugallhatja, hogy a bölcsődei férőhelyek számának növekedése egyértelműen pozitív fejlemény.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő adatok (bölcsődei férőhelyek száma 2010-ben és jelenleg) ellenőrzésre szorulnak a releváns statisztikai hivataloknál. A pályázat kiírásának dátuma és célja konkrét tények, amelyek a bejelentés hivatalos közleményéből ellenőrizhetők.
- Konklúzió: A cikk a bölcsődei férőhelyek számának növekedését és egy új pályázatot mutat be. A cikk alapján arra lehet következtetni, hogy a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a kisgyermekes családok támogatására.
- Hatás a magyar közéletre: A bölcsődei férőhelyek számának növekedése és a munkahelyi bölcsődék támogatása potenciálisan javíthatja a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci helyzetét, valamint hozzájárulhat a családok életminőségének javulásához.
Hírek
Szijjártó Péter a magyar-görög kapcsolatokról és az energiaellátás biztonságáról tárgyalt Athénban
OkosHír: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Athénban tárgyalt görög kollégájával, Jorgosz Gerapetritisszel. A megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatón Szijjártó kiemelte a két ország közötti stabil kapcsolatok fontosságát a jelenlegi geopolitikai helyzetben.
A miniszter részt vett egy energetikai konferencián is, ahol Magyarország energiaellátásának biztonságáról beszélt. Szijjártó szerint egy, az Európai Bizottság által javasolt terv kihívást jelenthet Magyarország számára az energiaellátás terén, és az energiaárak emelkedéséhez vezethet.
Szijjártó Péter kritizálta az oroszországi energiaforrások importjának esetleges betiltását, mivel ez Magyarországot kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti energiamix összeállítása tagállami hatáskörbe tartozik.
A miniszter utalt arra, hogy az Európai Bizottság korábban elutasította Magyarország, Bulgária, Görögország, Szerbia és Szlovákia közös kérelmét a délkelet-európai csőhálózat kapacitásának bővítésére irányuló pénzügyi támogatásra.
Szijjártó Péter megemlítette, hogy Magyarország és Görögország egyetértenek az európai uniós külső határok védelmének szükségességében. Hozzátette, hogy Magyarország nem enged be illegális migránsokat, és magyar rendőrök segítik a görög határvédelmet.
A kétoldalú kapcsolatokat sikeresnek nevezte, megjegyezve, hogy a Görögországba irányuló magyar export tavaly elérte a 800 millió eurót, ami rekordnak számít. Emellett a Görögországból Magyarországra látogató turisták száma is megközelítette az évi százezret.
Szijjártó Péter hangsúlyozta a magyarországi görög közösség támogatásának fontosságát, és reményét fejezte ki a két kormány közötti együttműködés folytatására.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „veszélyek kora”, „pusztító háborúk”, „fenyegetés Brüsszel és Kijev részéről”, „védtelen, súlyosan függő helyzet”, „képmutató mivolt”, melyek érzelmi hatást gyakorolnak az olvasóra.
- Feltételezések: A cikkben az „Von der Leyen-Zelenszkij terv fenyegetést jelent hazánk energiaellátásának biztonságára” állítás feltételezésként szerepel, mivel nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal, hogy a terv milyen módon veszélyezteti az energiaellátást.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények (pl. exportadatok, turisták száma, a görög közösség támogatása) valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de a politikai állítások (pl. „fenyegetés Brüsszel és Kijev részéről”) értelmezéstől függnek.
- Konklúzió: A cikk a magyar-görög kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, miközben kritikusan viszonyul az Európai Unió energiapolitikájához és Ukrajnához.
- Hatás a magyar közéletre: A cikk erősítheti a kormány narratíváját az EU-val és Ukrajnával szemben, és támogathatja a keleti nyitás politikáját.
-
Közélet2 napja
Magyar Péter: Hazaárulás a hadiipar privatizálása, a Fidesz retteg és dezinformációval támad
-
Belföld2 napja
Letartóztattak egy férfit Orbán Viktor elleni fenyegetések miatt
-
Közélet2 napja
A Duna Médiaszolgáltató visszavonta Aranyosi Péter Karinthy-gyűrűjét
-
Közélet2 napja
Magyar Péter adatbázis-szivárgásról számolt be a Tisza Párttal kapcsolatban
-
Közélet2 napja
Orbán Viktor a Fidesz és a Tisza Párt online tevékenységét hasonlította össze
-
Közélet1 napja
Szentkirályi a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a Budapest Pride rendezvény kérdését
-
Közélet1 napja
Bírósági döntés: Felfüggesztették a szolidaritási hozzájárulás beszedését Budapesttől
-
Közélet2 napja
Orbán Viktor videót tett közzé Nagy Imre újratemetésének évfordulóján