OkosHír: Polt Péter, a jelenlegi legfőbb ügyész, aki 2028-ig szóló mandátummal rendelkezik, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának meghallgatásán vett részt alkotmánybírói jelölése kapcsán. Polt Péter a bizottsági meghallgatáson azt mondta, hogy a legfőbb ügyészi poszt elnyerését eddigi pályája kiemelkedő eredményének tartja, és az esetleges alkotmánybírói megválasztását is, de már a jelölés is megtiszteltetés számára. Az alkotmánybíróvá választás feltétele, hogy a jelölt ne töltse be a 70. életévét. Polt Péter 69 éves, így megfelel ennek a feltételnek.

A Fidesz többségű igazságügyi bizottság támogatta Polt Péter alkotmánybírói jelölését, amelyet a szintén Fidesz többségű Országgyűlés elé terjesztenek. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, Polt Péter 12 évre kaphat alkotmánybírói megbízatást.

A 24.hu korábban arról írt, hogy Polt Péter lehet az Alkotmánybíróság új elnöke is, akit az Országgyűlés választ az alkotmánybírók közül.

Polt Péter a bemutatkozásában ismertette végzettségeit, szakdolgozatának témáját, korábbi munkahelyeit, könyveinek számát, és azt, hogy a Fidesz többször is megválasztotta legfőbb ügyésznek.

Polt Péter a bizottsági ülésen elmondta, megtiszteltetés számára, hogy a Fidesz-KDNP frakciója alkalmasnak tartja az alkotmánybírói pozícióra. Hozzátette, hogy az alkotmányjog, különösen az alkotmányos identitás, a hatalmi ágak megosztása és a szuverenitás mindig is érdekelte.

A meghallgatáson az ellenzéki frakciók közül Sebián-Petrovszki László (DK) és Apáti István (Mi Hazánk) vett részt.

Sebián-Petrovszki László kijelentette, hogy a DK véleménye szerint az Alkotmánybíróság nem független intézmény, hanem a Fideszhez kötődik. Szerinte Polt Péter nem független szakember, hanem a Fidesz jelöltje, mert megbízható kádere a pártnak. A DK képviselője szerint a Fidesz célja, hogy a választások előtt bebiztosítsa a különböző hatóságok vezetőinek pozícióit.

Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság elnöke visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az Alkotmánybíróság nem független intézmény Magyarországon.

Polt Péter válaszában kijelentette, hogy az ügyészi szervezet nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos tényező, és független.

Apáti István szerint az elmúlt 15 évben vagyonokat magánosítottak, és „maffiaszerű bűncselekmény” gyanúja merül fel, ami a Legfőbb Ügyészség figyelmét elkerülte. Az Alkotmánybíróság szerinte „politikai kimenekítőhely” lett a Fidesz számára, és az alkotmánybírói pozíciók „politikai jutalmazás eszközévé váltak”. Vejkey Imre erre reagálva megjegyezte, hogy Polt Péter nem legfőbb ügyészként van jelen, hanem alkotmánybírói jelöltként.

Polt Péter szerint ez nem a megfelelő fórum ezen kérdések megvitatására. Hozzátette, hogy a jogot szigorúan be kell tartani, mert ez az alkotmányosság alapja. Az ügyészségi tevékenységet az Országgyűlés és a bírói hatalom ellenőrzi. Az alkotmánybírónak az Alaptörvény oldalán kell állnia, és a magyar alkotmánynak a német és lengyel alkotmány útját kell járnia.

A cikk szerzője szerette volna kérdezni Polt Pétert a meghallgatás végén, de azt a választ kapta, hogy ez nem a megfelelő idő és fórum erre.

Polt Pétert, aki 1994-ben még fideszes képviselőjelöltként indult, először 2000-ben választották meg legfőbb ügyésznek. 2010-ben ismét őt nevezték ki legfőbb ügyésznek. Mandátuma 2028-ig tartott volna.

Gulyás Gergely miniszter egy kormányinfón elfogadhatatlannak nevezte, hogy Poltot elfogultsággal vádolják, csupán azért, mert a rendszerváltás után a Fidesz tagja volt.

Az Országgyűlés 2019-ben erősítette meg Poltot a pozíciójában újabb kilenc évre. Utódjáról még 2026 előtt dönthet a Fidesz többségű Országgyűlés. Gulyás Gergely szerint a váltás oka nem az, hogy a Fidesz tartana a következő évi választások elvesztésétől.

Összesen három megüresedett hely van az Alkotmánybíróságban, a Fidesz két jelöltet állított: Polt Pétert és Hende Csabát. A Mi Hazánk három jelöltet állított.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott. Például, a „fideszes többségű” kifejezés ismételt használata a bizottság és az Országgyűlés kapcsán azt sugallja, hogy a döntések pusztán pártszimpátián alapulnak. A „bebetonozza” szó használata a legfőbb ügyész megválasztásával kapcsolatban negatív konnotációt hordoz, és azt sugallja, hogy a Fidesz visszaélésszerűen használja a hatalmát. Az „olyan korrupciós botrányok sem jutottak bíróság elé, mint az Elios-ügy vagy a trafikmutyi” mondat azt sugallja, hogy Polt Péter személyesen felelős a korrupciós ügyek elszabotálásáért, anélkül, hogy ezt bizonyítékokkal támasztaná alá. A cikkben szereplő állítások egy része nem volt megfelelően alátámasztva, például az Alkotmánybíróság Fideszhez való kötődésének állítása, ami csupán egy ellenzéki véleményként jelenik meg. A cikk konklúziója, miszerint a Fidesz „be akarja betonozni” a vezető pozíciókat, egy feltételezés, amely nem feltétlenül tükrözi a valóságot, és a cikk hangvétele összességében negatív képet fest Polt Péterről és a Fideszről.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Huszti István/Telex