OkosHír: A Velencei-tó partján, 2025 május 13-án a víz szélénél lassan mozgó halakat és nagyszámú haltetemet figyeltek meg. A halpusztulást olvasók jelezték, és a jelenség két napja tart. Egy helyi horgász szerint a halak mozgása nem természetes, mivel általában gyorsan elúsznak, ha ember közeledik. A gárdonyi mólón sétálva rövid idő alatt több mint száz döglött halat számoltak meg. Egy sétahajó kapitánya, aki negyven éve dolgozik a vízen, azt mondta, hogy soha nem látott ehhez foghatót. A legénység megfigyelése szerint főként kishalak, leginkább ezüstkárászok pusztulnak, de elszórtan nagyobb pontytetemek is láthatók.

A horgászok attól tartanak, hogy a kishalak pusztulása után a nagyobbak is elpusztulnak majd. Megfigyelték, hogy az érzékenyebb halfajok eddig nem pusztultak el. A helyiek szerint a halhullás a hétvégén kezdődött. A Magyar Országos Horgászszövetség (MOHOSZ) Velencei-tavi képviselete folyamatosan gyűjti a haltetemeket.

Május 12-én, hétfőn a helyi önkormányzatok polgármesterei (Velence, Pákozd, Kápolnásnyék, Sukoró, Gárdony), valamint vízügyi igazgatóságok és a MOHOSZ képviselői egyeztettek a helyzetről. Pálinkás Imre, a MOHOSZ kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a szombat óta elpusztult halak 99 százaléka 8-12 centiméteres ezüstkárász volt. A Gárdonyi Polgármesteri Hivatal közlése szerint több jel utal egy fajspecifikus betegség kialakulására, amely az emberi szervezetre nem jelent veszélyt.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Növényi és Talajvédelmi Osztály, a MOHOSZ és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vízmintát vettek. Egy, a vízminta elemzésére rálátó forrás szerint a vízminta eredményei normálisak voltak, megfelelő oxigéntartalommal, nitrogén nélkül, a halak számára fontos állati planktonnal, és kevés algásodást okozó növényi anyaggal.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megerősítette, hogy a tó vizének oxigénellátottsága megfelelő, a vízben nincsenek a halakra veszélyes vegyületek, és jelentéktelen mennyiségű problémás algafaj van a vízben.

Gárdony polgármestere arra kérte a helyieket, hogy segítsék a halőrök és az önkormányzatok munkáját bejelentéssel vagy a haltetemek gyűjtésével.

A helyiek aggodalmukat fejezték ki a halpusztulás turisztikai szezonra gyakorolt hatása miatt. A horgászok száma is jelentősen csökkent a tó körül. Egy helyi pár szerint a jelenség természetellenes és aggasztó. Egy másik helyi férfi reményét fejezte ki, hogy a sajtóból tájékozódhat a történtekről.

A helyiek szerint négy-öt éve nem volt hasonló eset a parton, de a mostani halpusztulás még a korábbiakhoz képest is jelentős. 2021-ben oxigénhiány, 2022-ben a tartós meleg és a tó vízhiánya okozott halpusztulást. 2025 áprilisában műtrágya került a vízbe az esőzések következtében.

Egy, a tó helyzetére rálátó szakértő szerint a mostani esetben valószínűleg fajspecifikus betegségről van szó, mivel az érzékenyebb halfajok nem pusztultak el. Az áprilisi szennyezésnél viszont több faj is érintett volt. A szakértő szerint a halpusztulás visszatérő jelenség, ami részben a globális felmelegedésre, az aszályra, a melegre és a hirtelen hőingadozásokra vezethető vissza. Ezek a tényezők legyengíthetik a halak szervezetét, és felboríthatják az ívási időszakot.

A helyiek egy része a Mol április végi, gárdonyi olajszivárgását okolta a helyzet miatt. A Mol közölte, hogy a repedés Gárdony külterületén történt, 2,5 kilométerre a Velencei-tótól, és a szennyezés nem jutott a talajvízbe, így nincs köze a halpusztuláshoz.

Egy horgász szerint a víz színe nem normális, és a probléma túlmutat a rövidtávú hatásokon. Egy helyi szerint a tó szisztematikusan le lett betonozva, ami akadályozza a természetes tisztulást. A vízszint is alacsonyabb a megszokottnál. A helyiek szerint foglalkozni kell a tóval.

Egy halügyi szakértő szerint a korábbi telepített halak pusztulása után a tó elkezdett élni, letisztult a víz és felnőttek a vízinövények. Ezt követően a tavat újra betelepítették ponttyal, ami zavarossá tette a vizet és a növényzet pusztulásához vezetett. A szakértő szerint a halpusztulásban közrejátszhat a tó túltelepítése, a vízminőség ingadozása és az emiatti algavirágzás is. A kékalga visszatérő problémát jelent a Velencei-tónál. A szakértő szerint megoldás lenne, ha a tavon megtiltanák a horgászatot, vagy ha nem betonoznák körbe azt.

A helyzet hasonló a Pátkai-víztározónál tapasztaltakhoz, ahol vízminőségi problémák és a hirtelen felmelegedés okoztak halpusztulást. A horgászok a halállomány túltelepítését és a horgászati tevékenységet is felelősnek tartották a felborult ökológiai rendszerért.

Egy, a horgász szövetség munkájára rálátó szakértő szerint az ezüstkárász invazív és gyorsan szaporodó faj, ezért a pusztulása más, mint egy őshonos faj esetében. Szerinte nehéz megítélni, hogy nagy arányban hullottak-e el, mivel sok haltetemet látni a parton, de a tóban is sok az ezüstkárász. Néhány horgász reméli, hogy a halhullás ösztönzi majd a helyi önkormányzatokat a tóval való foglalkozásra.

Egy helyi horgász szerint a tó pusztul, és ha nem védik meg a vizet, pár év múlva nem lesz tó a szomszédságában.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmi töltetű kifejezéseket használt, például „pipáznak”, „megdöglik”, „brutális”, „megfojtva”, ami az olvasó érzelmeire próbált hatni. Emellett a cikk gyakran hivatkozott névtelen forrásokra és helyiek véleményére, ami nehezíti az információk ellenőrzését.
• Feltételezések: A cikkben több feltételezés is szerepelt következtetésként tálalva, például a helyiek aggodalma a turizmusra gyakorolt hatással kapcsolatban, vagy a Mol olajszivárgásának feltételezett szerepe a halpusztulásban. Ezek az állítások nem voltak kellően alátámasztva.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része ellenőrizhető tényeken alapult (pl. a vízminták eredményei, a MOHOSZ közleménye), míg más állítások (pl. a helyiek véleménye, a szakértők spekulációi) szubjektív jellegűek voltak.
• Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a Velencei-tó ökológiai állapota aggasztó, és a halpusztulás visszatérő probléma, amelynek több lehetséges oka lehet (betegség, vízminőség, környezeti tényezők, túltelepítés).
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény felhívhatja a figyelmet a Velencei-tó és más hazai vizek védelmének fontosságára, és ösztönözheti a hatóságokat és a helyi közösségeket a probléma megoldására. A turizmusra gyakorolt potenciális negatív hatás miatt a téma a helyi gazdaság szempontjából is releváns lehet.

(Forrás: telex.hu)