OkosHír: A Fidesz és egyes médiumok kritizálták a Fővárosi Önkormányzatot, azt állítva, hogy a városvezetés a Fővárosi Drogstratégia keretében „chemszexpartikat” támogat közpénzből. A Fővárosi Drogstratégia egy 36 oldalas dokumentum. A dokumentumban nem található utalás ilyen jellegű támogatásra.

A Fővárosi Önkormányzat korábban 3,3 millió forinttal támogatta a Háttér Társaság egyik programját. A program célja az volt, hogy a chemszexet használóknak csoportfoglalkozásokat, ingyenes tanácsadást, szűrővizsgálatokat, valamint óvszert, síkosítót és higiéniai eszközöket tartalmazó „szexkitet” biztosítsanak. A chemszex használatának egészségügyi kockázatai lehetnek, beleértve a droghasználat okozta rosszulléteket, a nemi úton terjedő fertőzéseket és a pszichés problémákat.

A Fidesz részéről Szentkirályi Alexandra korábban azt állította, hogy a Fővárosi Drogstratégia a droghasználatot támogatja a zéró tolerancia, a leszokás és a megelőzés helyett. Szentkirályi Alexandra azt is mondta, hogy „drogpárti aktivisták” tűosztást és „drogozó szobákat” akarnak, és „drogos partikat” támogatnak a budapestiek pénzéből. A Fővárosi Drogstratégia ugyanakkora hangsúlyt fektet az alkoholfogyasztás visszaszorítására, mint a kábítószerekére.

A Fővárosi Drogstratégia az alkoholt is drogként kezeli. A dokumentum az alkoholt a legnépszerűbb és legártalmasabb szernek nevezi. Az OECD 2024-es egészségügyi jelentése szerint az Európai Unió országaiban a dánok után a magyar fiatalok voltak a legnagyobb arányban részegek egynél többször.

A Fővárosi Drogstratégiában bemutatott statisztikák szerint Budapesten évente több mint 1000 ember hal meg alkohollal összefüggő okok miatt, míg 2020-21-ben 30 ember halt meg kábítószer túladagolás következtében.

Csák Róbert, a Főpolgármesteri Hivatal drogstratégiai koordinátora szerint az iskolaigazgatók is jelezték, hogy a fiataloknál az alkohol és a dohányzás jelenti a legnagyobb problémát. A Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) felmérése szerint a fiatalok többsége nem ismeri fel, hogy problémája lehet az alkohollal, és az alkoholprevenció gyakorlatilag nem létezik.

A rendőrség adatai szerint 2018 és 2022 között az országosan regisztrált kábítószeres bűncselekmények közel 40 százalékát Budapesten követték el. Ezek több mint 90 százalékban kábítószer-birtoklást jelentettek, és az esetek kevesebb mint 7 százalékában kábítószer-kereskedelmet.

Orbán Viktor április 4-i rádióinterjújában azt mondta, hogy ha nincs kereskedő, akkor nincs fogyasztó, és a kereskedelem felszámolásával el lehet jutni a kábítószermentes Magyarországig. A Fővárosi Drogstratégia szerint a kábítószer- és alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák hátterében társadalmi problémák állnak, mint például a növekvő szociális egyenlőtlenségek, a lakhatási válság, a mentális egészség romlása, a kirekesztés és a megbélyegzés.

A Fidesz szerint a Karácsony Gergely vezette főváros liberális drogpolitikája miatt romlott a droghelyzet Budapesten. Gulyás Gergely szerint az országos átlaghoz képest kétszeres a halálozási arány Budapesten. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2022-es kutatása alapján 2019-ben, Tarlós István főpolgármesterségének utolsó évében hasonló adatok születtek, mint 2021-ben.

Csák Róbert szerint nincs konkrét adat arra, hogy súlyosbodott volna a drogprobléma Budapesten. Ugyanakkor több kerülettől is érkeztek olyan visszajelzések, hogy a lakosság rosszabbnak érzi a helyzetet, és a terepen dolgozó szakemberek is arról számolnak be, hogy mintha egyre több eldobált fecskendő lenne.

Csák Róbert szerint az elmúlt 15 évben leépült az ellátórendszer. A Kék Pont Alapítvány tűcseréje Józsefvárosban 2014-ben zárt be. A programok bezárásával szem elől veszítették a szerhasználókat. Csák Róbert szerint a drogstratégia végrehajtásának részeként idén terveznek egy külön kutatást, aminek az lenne a célja, hogy valós képet kapjanak a budapesti állapotokról.

A második Fidesz-kormány által kidolgozott Nemzeti Drogstratégia célja az volt, hogy 2020-ra Magyarország drogmentes lesz. 2020 óta nincs drogstratégiája az országnak. A Fővárosi Drogstratégia szerint a totális szermentesség irreális és haszontalan elvárás.

A Fővárosi Drogstratégia a budapestiek egészségi állapotának és életminőségének javítására, a szociális és társadalmi szolidaritás és biztonságérzet növelésére, a legális és illegális szerfogyasztás mértékének és ártalmainak csökkentésére koncentrál. Négy területtel foglalkozik kiemelten: a kínálatcsökkentéssel, a prevencióval, az ártalomcsökkentéssel és a kezeléssel.

Csák Róbert szerint egy városi szintű drogstratégiának vannak korlátai, hiszen a jogi környezetet a kormány alakítja, és arról is a kormányzat dönt, milyen ellátásokra ad pénzt. A drogstratégia kidolgozása során meghatározták, hogy mik azok a területek, amelyeken a főváros be tud avatkozni. Azt látták, hogy a legnagyobb hiányosság a különböző intézmények (gyermekvédelem, hajléktalanellátás, szenvedélybeteg-ellátás) közti együttműködésben van.

A fővárosi drogstratégia egyik célkitűzése, hogy ez megváltozzon. Létrehoztak egy nyilvános adatbázist, amelyben az összes Budapesten működő, szenvedélybetegséggel foglalkozó intézmény és szervezet megtalálható. 2016-ban megszűnt a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, ami az országos drogstratégia megvalósításához kínált szakmai tudásbázist.

Annak érdekében, hogy az iskolák ne érezzék magukat annyira eszköztelennek, szakmai képzéseket szerveztek az iskolai szociális segítőknek. A drogprevencióval foglalkozó civil szervezeteket viszont nem engedik be az iskolákba, mert még mindig nem jelent meg a gyermekvédelmi törvény végrehajtási rendelete.

A Fővárosi Drogstratégiában konkrét tervek vannak az alkoholfogyasztás visszaszorítására. A még futó reklámszerződések lejárta után be fogják tiltani az alkoholreklámokat a Fővárosi Önkormányzat saját reklámfelületein, és ezt javasolják a kerületi önkormányzatoknak is. Egy szemléletformáló kommunikációs kampányt is terveznek, amivel azt fogják tudatosítani, hogy az alkohol is drog.

Csák Róbert szerint az ártalomcsökkentéssel nem a droghasználatot támogatják, hanem megvédik a fogyasztókat a szerhasználat egészségi kockázataitól. Az ártalomcsökkentésnek kulcsszerepe van abban, hogy a drogfogyasztók ellátáshoz jussanak és le tudjanak állni a szerhasználattal. Ehhez viszont az kell, hogy a szakemberek valahogy elérjék őket.

A Fővárosi Drogstratégia amellett érvel, hogy még több hasonló programra lenne szükség Budapesten, mert a nemzetközi tapasztalatok és a kutatási adatok is azt mutatják, hogy hosszú távon csökkentik a keresletet, nem pedig növelik. A stratégia szerint a főváros feladata lenne biztonságosabbá tenni szórakozóhelyeket. A Fővárosi Drogstratégia ezért azt várja el a kormánytól, hogy adjon több forrást az ártalomcsökkentéssel foglalkozó civil szervezetek számára.

A Magyar Addiktológiai Társaság helyzetjelentése szerint „kiemelkedően romló tendenciák” jellemzik az egész ellátórendszert: az alulfinanszírozottság miatt egyre kevesebb a szakember, nincs elég pénz pszichiáterekre és pszichológusokra. Nagyon hiányoznak a szerhasználók speciális szükségleteire reagáló ellátások, ideértve a szexuális kisebbségekhez tartozó szerhasználókat, a szerhasználó nőket, a várandós, illetve traumatizált nőket, valamint a kettős diagnózisú embereket.

A Fővárosi Drogstratégia szerint a kezelés területén az lenne a cél, hogy visszaszoruljon a problémás kábítószer- és alkoholhasználat, minél korábban jussanak kezeléshez azok, akiknek erre szükségük van. A stratégia azt várja a kormányzattól, hogy fejlessze a háziorvosi ellátást, könnyítse meg a detoxikációhoz való hozzáférést, költsön többet addiktológiai képzésekre és úgy általában a szenvedélybeteg-ellátásra.

Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos május 5-i posztjában azt írta, hogy „A törvényeket szigorítottuk, következnek a prevenció és a rehabilitáció új elemei, de a hajtóvadászat folytatódik!”.

A kormánybiztostól nem érkezett válasz arra a kérdésre, hogy a rehabilitáció és a prevenció terén milyen intézkedéseket tervez a kormány.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk célja a Fővárosi Drogstratégia és az azt övező politikai viták bemutatása volt. Azonban a cikk számos ponton érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, és feltételezéseket tálalt következtetésként. Például a cikk elején a „Elég vadul hangzik, nem?” kérdés manipulatív módon próbálta felkelteni az olvasó figyelmét. A cikkben szereplő állítások egy része nem volt megfelelően alátámasztva, és a forrásokra való hivatkozás hiányos volt. A cikk konklúziója az volt, hogy a Fidesz a drogstratégia ártalomcsökkentésre vonatkozó részei miatt támadja a Fővárosi Önkormányzatot, és hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a szenvedélybeteg-ellátásra. Ez az esemény valószínűleg tovább élezi a politikai vitákat a drogpolitika kérdésében.

(Forrás: telex.hu)