Hírek

Németországban az AfD pártot szélsőjobboldalinak minősítette a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal

OkosHír: A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) befejezte az AfD (Alternative für Deutschland) pártról szóló átfogó vizsgálatát. A hivatal egy szűkszavú közleményben tudatta, hogy a pártot egészében bizonyítottan szélsőjobboldalinak és a demokratikus államrenddel szembenállónak minősítette. A jelentés 1100 oldalas, de nem nyilvános. A döntés nem jelenti automatikusan a párt betiltását, de hivatkozási alap lehet a betiltást szorgalmazók számára, és megerősítheti a többi párt által az AfD-vel szemben követelt távolságtartást.

Történelmi párhuzam: 1930-ban a porosz hatóságok az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) ellen folytattak vizsgálatot, melynek során felmerült a párt betiltásának lehetősége. Egy memorandum készült, mely szerint a párt egy „Harmadik Birodalom” létrehozását tervezi. A párt népszerűsége nőtt, de szándékaik homályosak maradtak. Hitler retorikája mérséklődött, de a radikálisoknak továbbra is üzentek. A javaslatot végül nem fogadták el, és Adolf Hitlert nem ítélték el.

Az AfD helyzete: Az AfD 2013-ban alakult, és a migrációs válság idején vált népszerűvé. A párt 2017-ben bejutott a Bundestagba, és a legnagyobb ellenzéki párt lett. A többi párt elzárkózott tőlük. Januárban a CDU-t azzal vádolták, hogy AfD-s szavazatokkal fogadott el migrációs szigorításokat. A CDU februárban megnyerte az előrehozott választást, az AfD a második lett. Három szövetségi államban az AfD kiemelkedően magas eredményeket ért el.

A legfrissebb mérések szerint az AfD az egyik legnépszerűbb párt Németországban. A BfV most az egész országra kiterjesztette a szélsőjobboldali minősítést, ami szerintuk szemben áll a német alkotmánnyal. Az AfD pert indított a döntés ellen, és politikai motivációt tulajdonítanak neki.

A jelentés tartalma: A jelentés szerint az AfD folyamatosan agitált a menekültek és a migránsok ellen, idegengyűlöletet és iszlamofóbiát fejez ki, és „teljes németországi népességcsoportokat értékel le”. A hatóságok rasszistának minősítették a „késes migránsok” kifejezést. A pártban uralkodó „etnikai és származáson alapuló népfelfogás” szerintük „összeegyeztethetetlen a szabad demokratikus alaprenddel”. Az AfD politikusai több millió bevándorló kitoloncolását szorgalmazzák, és terjesztik az erőszakos népességcseréről szóló összeesküvés-elméletet.

Orbán Viktor támogatásáról biztosította az AfD-t. Az AfD melletti kiállás egybeesett Donald Trump hatalomra jutásával, és azzal, hogy Washingtonból elkezdték támogatni az AfD-t. Az amerikai külügyminiszter „rejtett zsarnokságnak” nevezte Németországot az AfD elleni vizsgálat miatt.

Lehetséges következmények: Az AfD betiltása nem automatikus, de a jelentés megerősíti a betiltásra irányuló követeléseket. Több párt támogatja a betiltást, de mások óvatosabbak. Az AfD helyzetét betiltás nélkül is nehezíthetik, például megvonhatják tőlük az állami forrásokat, szélesedhet az AfD tagjainak megfigyelése, és felmerült az AfD-tag köztisztviselők helyzete is. Politikailag megerősödhet az AfD körüli karantén.

A döntés az AfD-n belül is megerősítheti a radikális szárnyat. A CDU jobbszárnya és az AfD közötti közeledés lehetősége most eltűnik.

A német kormány attól tart, hogy egy betiltás polgárháborús állapotokhoz vezethetne. A problémákra politikai választ kellene adni ahelyett, hogy egyszerűen betiltják a pártot.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközt használt a hatáskeltésre, beleértve a történelmi analógiákat (pl. Hitler pártjának betiltásának elmaradása), az érzelmi töltetű jelzőket („szélsőjobboldali”, „antidemokratikus”), és a véleményként tálalt feltételezéseket (pl. a párt betiltásának következményei). A cikk konklúziója szerint az AfD betiltása nem oldaná meg a problémákat, hanem politikai válaszokra lenne szükség. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a Fidesz és az AfD között szoros kapcsolat van, és a németországi helyzet befolyásolhatja a magyar kormány külpolitikáját.

(Forrás: 444.hu)

Hirdetés

Hírek

A VOSZ részt vesz a Gondosóra program népszerűsítésében

OkosHír: Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a Gondosóra programmal kapcsolatos együttműködési megállapodás aláírása előtt tájékoztatást adott. Elmondása szerint a programban jelenleg 750 ezer felhasználó van, ami a 65 év feletti lakosság egyharmadát jelenti. Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke közölte, hogy a szövetség részt vesz a Gondosóra program népszerűsítésében. A VOSZ irodahálózatában tanácsadók fogják ajánlani a programot, és segítséget nyújtanak a logisztikai folyamatokban is.

Juhász Roland, a Gondosóra program felügyeletéért és megvalósításáért felelős Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a VOSZ-szal kötött megállapodás a 40. ilyen jellegű együttműködés.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni. Például, Solymár Károly Balázs állítását, miszerint a Gondosóra program nemzetközi szinten is egyedülálló, nem támasztja alá semmilyen bizonyíték. A cikk emellett a „nagy öröm” kifejezéssel érzelmi töltetet ad Juhász Roland nyilatkozatának. Az eredeti cikk konklúziója, hogy a Gondosóra program népszerűsítése széles körű támogatást élvez, ami a VOSZ bevonásával tovább erősödhet. Ez az esemény potenciálisan növelheti a Gondosóra program ismertségét és elérését a célcsoportban.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Hírek

Oroszország és Malajzia a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt

OkosHír: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök tárgyalásokat folytattak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország tavalyi BRICS-elnöksége alatt Malajziát is meghívták a partnerállami státuszba. A BRICS-csoport tagjai jelenleg: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. A megbeszéléseken szó esett az ázsiai-csendes-óceáni térség békés és fenntartható fejlődésének elősegítéséről is. Anwar Ibrahim meghívta Putyint a Délkelet-ázsiai Államok Szövetségének (ASEAN) októberi csúcstalálkozójára, melynek soros elnöke Malajzia.

A felek kifejezték érdekeltségüket a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Moszkva és Kuala Lumpur terveket vázolt fel az együttműködés megerősítésére, beleértve a gázipart és az atomenergetikát. Orosz gyártók érdekeltek a malajziai hús- és tejtermékexport növelésében, és tárgyalások folynak a közvetlen légi összeköttetés megnyitásáról.

Anwar Ibrahim a Mihail Misusztyin orosz kormányfővel folytatott megbeszélésén megerősítette, hogy Malajzia szándékában áll erősíteni kapcsolatait Oroszországgal, és reményét fejezte ki, hogy a felek képesek lesznek megoldást találni a szankciók okozta akadályokra az együttműködés bővítésében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) tanácsának bejelentése, amely Oroszországot nevezte meg a maláj Boeing utasszállító 2014-es lelövése felelősének, időzítve volt Anwar Ibrahim moszkvai látogatása elé. Lavrov szerint Malajzia tisztában van azzal, hogy a vizsgálatot végzők nem tisztességesen jártak el.

Az orosz külügyminisztérium közleményben fejezte ki, hogy az ICAO tanácsa nem független, és kifogásolta, hogy a szervezet figyelmen kívül hagyta egy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer jelenlétét a Malaysia Airlines MH-17-es járat katasztrófájának helyszínén. A minisztérium szerint a tanács figyelmen kívül hagyta az ENSZ Nemzetközi Bíróságának 2024. január 31-i döntését is, amely elutasította Kijev követelését, hogy Moszkvát tegyék felelőssé az MH17 járat lezuhanásáért.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult módon közvetíthette az információkat. Például Lavrov kijelentésének bemutatása, miszerint az ICAO bejelentése „szándékosan” volt időzítve, egy feltételezés, amelyet tényként kezelt. Emellett a „kollektív Nyugat” és „szatellitállamai” kifejezések használata az orosz külügyminisztérium álláspontjának közvetítésekor negatív konnotációt hordoz, és nem objektív megközelítés. Az eredeti cikk konklúziója az, hogy Malajzia és Oroszország a nemzetközi kritikák ellenére is erősíteni kívánja kapcsolatait. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem releváns.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább