OkosHír: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő 2025 május 13-án, kedden a Ferenciek terén tüntetést szervezett a gyülekezési törvény módosítása ellen. A tüntetés a törvény március közepi elfogadása óta tartó demonstrációsorozat része. A kilencedik alkalommal megrendezett tüntetésen néhány száz fő vett részt. Hadházy Ákos megköszönte a résztvevőknek a megjelenést, és kijelentette, hogy a tüntetéssorozatot folytatják. Hozzátette, hogy a tüntetők el fogják hagyni a Ferenciek terét és a Külügyminisztérium elé vonulnak. Hadházy Ákos a tüntetésen szóba hozta az Ukrajnával kapcsolatos kormányzati kampányt, valamint a romániai elnökválasztást is. Emellett említést tett az MNB-botrányról és a „szerbiai kavarásról” is.

Hadházy Ákos május elsején a Kossuth téren azt mondta, hogy a következő demonstrációkon a hangsúly a békés kiálláson lesz. A legutóbbi tüntetésen a demonstrálók a budai oldal érintésével vonultak át az MTA épülete elé. Ezt követően a rendőrség szabálysértési feljelentést tett Hadházy Ákos ellen a gyülekezési joggal való visszaélés miatt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos érzelmileg befolyásoló kifejezést tartalmazott, mint például a „szélsőjobbos román elnökjelölt”, „propaganda fröcsögése”, „fintorgók”, „hullarablás”, „gyalázatos akció”, „operettakció” és „technofasizmus”. Ezek a kifejezések az olvasó érzelmeire próbáltak hatni, és nem objektív tájékoztatást nyújtottak.
• Feltételezések: A cikkben több következtetésként tálalt feltételezés is szerepelt, például az, hogy a rendőrség „packázása” és a „propaganda fröcsögése” azt jelzi, hogy a hatalmat zavarják a tiltakozások. Ez a feltételezés nem volt megfelelően alátámasztva.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része, például a tüntetés létszámára vonatkozó adatok, nem voltak ellenőrizhetőek a cikk alapján. A román elnökjelölt politikai irányultságának minősítése is szubjektív értékelés.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Hadházy Ákos tüntetéssorozata folytatódik, és a gyülekezési törvény módosítása elleni tiltakozás továbbra is napirenden van.

(Forrás: 444.hu)

OkosHír: A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint több magyarországi médium és szervezet részesült külföldi támogatásban az elmúlt években. A hivatal megállapításai szerint a USAID (Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) 3,5 milliárd forintot költött Magyarországon, míg az Európai Bizottság 19,5 milliárd forintot különített el hasonló célokra. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke egy videóban azt állította, hogy az elmúlt három évben legalább 23 milliárd forintnyi amerikai kormányzati és európai uniós pénz jutott el magyarországi szervezetekhez. Lánczi szerint ez a pénz médiamunkások, aktivisták és politikusok támogatására lett felhasználva. Egy másik videóban Lánczi Tamás azt állította, hogy azok az olvasók, akik pénzadományokkal támogattak bizonyos médiumokat, valójában a függetlenség látszatának fenntartásához járultak hozzá. A hivatal elnöke szerint a Telex, a 444 és az Átlátszó nem szorul mikroadományokra, mivel jelentős bevételeik vannak amerikai kormányzati szervektől és az Európai Bizottságtól.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint a Telex az egyik legnagyobb haszonélvezője volt a külföldi támogatásoknak. A jelentés szerint a Telex újságíróképző akadémiájának finanszírozásához az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik hivatala több mint 740 ezer dollárral járult hozzá. Az Átlátszó, a Direkt36 és a 444 szintén részesültek támogatásban a USAID közép-európai programjából. A 444 korábban nyilvánosságra hozta, hogy kiadója, a Magyar Jeti Zrt. részt vett az Egyesült Államok költségvetése által finanszírozott programokban, és ezek a források az éves költségvetésük 2-4 százalékát tették ki. Az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás nyilatkozata szerint az utóbbi két évben a szerkesztőség bevételeinek 10-15 százaléka származott közvetve a USAID-tól.

Az amerikai nagykövetség a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs bevonásával több pályázatot hirdetett meg. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint a USAID azt tervezte, hogy 2025 tavaszáig közel 320 millió forinttal támogatja a sajtót. A 2024 januárjában kihirdetett első pályázati körben közel 116 millió forintot osztottak ki, a másodikban pedig több mint 30 millió forintot. A harmadik körben felajánlott 173 millió forinttól a nyertes szervezetek elestek, mivel az új amerikai kormányzat felfüggesztette a USAID-források folyósítását. A pályázaton többek között a Magyar Hang, az Élet és Irodalom, a Klubrádió, az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Telex, a Tilos Rádió és a Debreciner is támogatást nyert.

A Magyar Nemzet azt írta, hogy a Direkt36 és a Partizán is részesült amerikai támogatásban, és munkatársaik képzéseken vettek részt az Egyesült Államokban.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött, manipulatív nyelvezetet használt. Például a „balliberális média zászlóshajói”, „hazánkba gurított dollárok”, „kormányellenes sajtó” kifejezések negatív konnotációt hordoznak és egyoldalú képet festenek. Az „átverés áldozatai” megfogalmazás az olvasók érzelmeire próbál hatni.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket tálalt következtetésként. Például az, hogy a külföldi támogatásból „médiamunkásokat, aktivistákat és politikusokat vásároltak”, egy feltételezés, amelyet nem támasztottak alá bizonyítékokkal. Hasonlóképpen, az az állítás, hogy a mikroadományok csak a függetlenség álcázásához kellenek, szintén egy megalapozatlan feltételezés.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások egy része tényként kezelhető, amennyiben a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése valós adatokat tartalmaz. Azonban az állítások értelmezése és a következtetések levonása már erősen szubjektív és vitatható.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikk célja az, hogy felhívja a figyelmet a külföldi támogatásokra és azok potenciális befolyására a magyar médiában. A cikk sugallja, hogy a támogatást kapó médiumok nem függetlenek, hanem külföldi érdekeket képviselnek.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak tovább polarizálhatják a magyar közéletet és erősíthetik a bizalmatlanságot a médiával szemben. A téma érzékenysége miatt a cikk hozzájárulhat a politikai feszültségek növekedéséhez.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Lánczi Tamás/Facebook