Közélet
Dúró Dóra lemondott mentelmi jogáról a plakátátragasztás miatt indult eljárás után
OkosHír: Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom politikusa a Facebookon közölte 2025 május 9-én, hogy szabálysértési eljárás indult ellene az ARC kiállítás egyik plakátjának átragasztása miatt. A politikus bejelentette, hogy emiatt lemondott mentelmi jogáról.
Dúró Dóra a bejegyzésében azt írta, hogy az eljárás az „édesanyákról szóló hazug plakát kijavítása” miatt indult. Hozzátette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom eltörölné a politikusi mentelmi jogot. Véleménye szerint a plakát átragasztása büntetendő cselekedet, míg a „magyar anyákat hazug módon gyalázó plakát kihelyezése” nem ütközik jogszabályba.
Dúró Dóra azt is írta, hogy a termékenységi mutatók a legfrissebb adatok szerint a 2010-es év adataival megegyező szintre estek vissza. Állítása szerint „egy normális országban azok ellen indítanának eljárást, akik az édesanyákat hazug módon gyalázzák, nem pedig azok ellen, akik az ő megbecsülésükért harcolnak”. Dúró szerint ez azt mutatja, hogy „a kormány másról beszél, és mást cselekszik”. Dúró közölte, vállalja az eljárás lefolytatását, és büszke az akcióban részt vevő aktivistákra.
Korábban a sajtóban megjelent, hogy a Mi Hazánk Mozgalom szimpatizánsai új feliratokat ragasztottak az ARC kiállítás egyik plakátjára, mert azt „családellenesnek” nevezték. Dúró Dóra korábban azzal vádolta az ARC szervezőit, hogy „deviáns propagandát” terjesztenek, és hogy az átragasztott plakát a gyermekvállalás ellen kampányol, az anyaságot pedig a lebutulással és a piszkos ruhával azonosítja.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „hazug plakát”, „magyar anyákat gyalázó plakát” kifejezések negatív konnotációval bírnak, és Dúró Dóra álláspontját erősítik. Az „egy normális országban” kezdetű mondat pedig egy feltételezésen alapuló következtetést tartalmaz, ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot. A cikk konklúziója, miszerint „a kormány másról beszél, és mást cselekszik”, szintén egy vélemény, és nem feltétlenül tényeken alapul. Az esemény hatása a magyar közéletre nehezen megjósolható, de valószínűsíthető, hogy tovább polarizálja a társadalmat a családpolitikai kérdésekben. Az eredeti cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel nagyrészt Dúró Dóra véleményén alapulnak.
Közélet
Hadházy Ákos kilencedik tüntetését tartotta a gyülekezési törvény módosítása miatt
OkosHír: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő 2025 május 13-án, kedden a Ferenciek terén tüntetést szervezett a gyülekezési törvény módosítása ellen. A tüntetés a törvény március közepi elfogadása óta tartó demonstrációsorozat része. A kilencedik alkalommal megrendezett tüntetésen néhány száz fő vett részt. Hadházy Ákos megköszönte a résztvevőknek a megjelenést, és kijelentette, hogy a tüntetéssorozatot folytatják. Hozzátette, hogy a tüntetők el fogják hagyni a Ferenciek terét és a Külügyminisztérium elé vonulnak. Hadházy Ákos a tüntetésen szóba hozta az Ukrajnával kapcsolatos kormányzati kampányt, valamint a romániai elnökválasztást is. Emellett említést tett az MNB-botrányról és a „szerbiai kavarásról” is.
Hadházy Ákos május elsején a Kossuth téren azt mondta, hogy a következő demonstrációkon a hangsúly a békés kiálláson lesz. A legutóbbi tüntetésen a demonstrálók a budai oldal érintésével vonultak át az MTA épülete elé. Ezt követően a rendőrség szabálysértési feljelentést tett Hadházy Ákos ellen a gyülekezési joggal való visszaélés miatt.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos érzelmileg befolyásoló kifejezést tartalmazott, mint például a „szélsőjobbos román elnökjelölt”, „propaganda fröcsögése”, „fintorgók”, „hullarablás”, „gyalázatos akció”, „operettakció” és „technofasizmus”. Ezek a kifejezések az olvasó érzelmeire próbáltak hatni, és nem objektív tájékoztatást nyújtottak.
- Feltételezések: A cikkben több következtetésként tálalt feltételezés is szerepelt, például az, hogy a rendőrség „packázása” és a „propaganda fröcsögése” azt jelzi, hogy a hatalmat zavarják a tiltakozások. Ez a feltételezés nem volt megfelelően alátámasztva.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része, például a tüntetés létszámára vonatkozó adatok, nem voltak ellenőrizhetőek a cikk alapján. A román elnökjelölt politikai irányultságának minősítése is szubjektív értékelés.
- Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Hadházy Ákos tüntetéssorozata folytatódik, és a gyülekezési törvény módosítása elleni tiltakozás továbbra is napirenden van.
Közélet
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint több médium is külföldi támogatást kapott
OkosHír: A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint több magyarországi médium és szervezet részesült külföldi támogatásban az elmúlt években. A hivatal megállapításai szerint a USAID (Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) 3,5 milliárd forintot költött Magyarországon, míg az Európai Bizottság 19,5 milliárd forintot különített el hasonló célokra. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke egy videóban azt állította, hogy az elmúlt három évben legalább 23 milliárd forintnyi amerikai kormányzati és európai uniós pénz jutott el magyarországi szervezetekhez. Lánczi szerint ez a pénz médiamunkások, aktivisták és politikusok támogatására lett felhasználva. Egy másik videóban Lánczi Tamás azt állította, hogy azok az olvasók, akik pénzadományokkal támogattak bizonyos médiumokat, valójában a függetlenség látszatának fenntartásához járultak hozzá. A hivatal elnöke szerint a Telex, a 444 és az Átlátszó nem szorul mikroadományokra, mivel jelentős bevételeik vannak amerikai kormányzati szervektől és az Európai Bizottságtól.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint a Telex az egyik legnagyobb haszonélvezője volt a külföldi támogatásoknak. A jelentés szerint a Telex újságíróképző akadémiájának finanszírozásához az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik hivatala több mint 740 ezer dollárral járult hozzá. Az Átlátszó, a Direkt36 és a 444 szintén részesültek támogatásban a USAID közép-európai programjából. A 444 korábban nyilvánosságra hozta, hogy kiadója, a Magyar Jeti Zrt. részt vett az Egyesült Államok költségvetése által finanszírozott programokban, és ezek a források az éves költségvetésük 2-4 százalékát tették ki. Az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás nyilatkozata szerint az utóbbi két évben a szerkesztőség bevételeinek 10-15 százaléka származott közvetve a USAID-tól.
Az amerikai nagykövetség a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs bevonásával több pályázatot hirdetett meg. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint a USAID azt tervezte, hogy 2025 tavaszáig közel 320 millió forinttal támogatja a sajtót. A 2024 januárjában kihirdetett első pályázati körben közel 116 millió forintot osztottak ki, a másodikban pedig több mint 30 millió forintot. A harmadik körben felajánlott 173 millió forinttól a nyertes szervezetek elestek, mivel az új amerikai kormányzat felfüggesztette a USAID-források folyósítását. A pályázaton többek között a Magyar Hang, az Élet és Irodalom, a Klubrádió, az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Telex, a Tilos Rádió és a Debreciner is támogatást nyert.
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a Direkt36 és a Partizán is részesült amerikai támogatásban, és munkatársaik képzéseken vettek részt az Egyesült Államokban.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött, manipulatív nyelvezetet használt. Például a „balliberális média zászlóshajói”, „hazánkba gurított dollárok”, „kormányellenes sajtó” kifejezések negatív konnotációt hordoznak és egyoldalú képet festenek. Az „átverés áldozatai” megfogalmazás az olvasók érzelmeire próbál hatni.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket tálalt következtetésként. Például az, hogy a külföldi támogatásból „médiamunkásokat, aktivistákat és politikusokat vásároltak”, egy feltételezés, amelyet nem támasztottak alá bizonyítékokkal. Hasonlóképpen, az az állítás, hogy a mikroadományok csak a függetlenség álcázásához kellenek, szintén egy megalapozatlan feltételezés.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások egy része tényként kezelhető, amennyiben a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése valós adatokat tartalmaz. Azonban az állítások értelmezése és a következtetések levonása már erősen szubjektív és vitatható.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikk célja az, hogy felhívja a figyelmet a külföldi támogatásokra és azok potenciális befolyására a magyar médiában. A cikk sugallja, hogy a támogatást kapó médiumok nem függetlenek, hanem külföldi érdekeket képviselnek.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak tovább polarizálhatják a magyar közéletet és erősíthetik a bizalmatlanságot a médiával szemben. A téma érzékenysége miatt a cikk hozzájárulhat a politikai feszültségek növekedéséhez.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Lánczi Tamás/Facebook
-
Hírek3 napja
Deutsch Tamás lemondta részvételét az Európa-napi rendezvényen
-
Bulvár2 napja
Győzike a Nélküledet énekelte a Nagy Duettben
-
Hírek3 napja
Dobrev Klára sajtótájékoztatót tartott Gyurcsány Ferenc lemondása után
-
Közélet2 napja
Kovalcsik Ildikó (Lilu) az idei Budapest Pride megnyitóján szerepet vállal
-
Közélet2 napja
Kövér László reagált Orbán Viktor Simion-nyilatkozatára
-
Külföld3 napja
Afganisztánban felfüggesztették a sakkot vallási megfontolások miatt
-
Közélet2 napja
Balásy Gyula cégei több mint négymilliárd forint értékben kaptak megbízásokat a honvédségtől
-
Közélet2 napja
Orbán Viktor értékelte az EU helyzetét és az orosz-ukrán háborút