OkosHír: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a 2025-ös év gazdasági teljesítménye eddig vegyes képet mutat. Az első negyedéves GDP a vártnál alacsonyabb volt. A miniszter szerint ennek okai között szerepel a külső kereslet gyengesége, ami negatívan befolyásolja a magyar exportot és a hazai ipart. Ezzel szemben a belső kereslet erős, és a fogyasztás növekszik, ami elvileg felfelé húzza a GDP-t.

Nagy Márton kijelentette, hogy a fogyasztás által vezérelt gazdasági növekedés hosszú távon nem tekinthető fenntarthatónak. A miniszter szerint a gazdaságot nem lehet több éven keresztül a fogyasztásra alapozni, és hosszú távon vissza kell térni a beruházás vezérelte növekedéshez.

A miniszter szerint a kormány gazdaságpolitikájában rövid távú fogyasztásösztönzés és hosszú távú beruházásösztönzés is jelen van.

A fogyasztás kapcsán a munkaerőpiacra fordítanak figyelmet, melyet jelenleg stabilnak ítélnek, teljes foglalkoztatottsággal és béremelkedéssel. A bankszektor hitelezése 2024-ben elérte a csúcspontot, és a hiteldinamikát az idei első negyedévben a munkáshitel tovább növelte.

Nagy Márton szerint a fiskális transzferek élénkítik a fogyasztást. A munkáshitel mellett adócsökkentések (családokhoz, nyugdíjasokhoz érkező transzferek) hatása most fog érvényesülni. Példaként említette a családi adókedvezmény emelését, a gyermeket nevelő anyák szja-mentességét, a nyugdíjasok áfa-visszatérítését, a nyugdíjak inflációs kompenzálását, a gyes-gyed adómentességét, a fegyverpénz kifizetését és a 13. havi nyugdíjat. A miniszter szerint ezek a intézkedések százmilliárdos nagyságrendű pénzkiáramlást jelentenek a gazdaságba.

A fogyasztás kapcsán említette az inflációt. Az élelmiszerinflációt 5 százalék alá kell csökkenteni, ezért van szükség az árréscsökkentésre.

Nagy Márton elmondta, hogy a kormány a Demján Sándor programtól és a 150 gyár programtól azt várja, hogy a beruházási ráta növekedjen, és elérje a 25 százalékos szintet. Ebben a szövetség tagvállalatainak segítségét kérik.

A miniszter szerint a kormány fontosnak tartja a folyamatos párbeszédet, ami erősíti a partnerséget. A minisztérium 2024-ben stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a JVSZ-szel, és magasabb szintre emelte az együttműködést.

A közgyűlés ismét Fábián Ágnest, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját választotta a JVSZ elnökének, és döntöttek az új elnökség, felügyelőbizottság, etikai bizottság tagjairól.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „fogyasztás mumusa” kifejezés negatív konnotációt használ az inflációval kapcsolatban. A „fiskális transzferek most fogják a fogyasztást igazán élénkíteni” mondat azt sugallja, hogy a kormány intézkedései egyértelműen pozitív hatással lesznek a gazdaságra, anélkül, hogy ezt tényekkel alátámasztaná. Az eredeti cikk feltételezéseket tálal következtetésként, például amikor a miniszter személyes sikerként értékeli a JVSZ-szel kötött megállapodást, anélkül, hogy ennek objektív mérőszámait bemutatná. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormány a fogyasztásösztönzés és a beruházásösztönzés egyensúlyára törekszik, de az intézkedések hatékonysága és hosszú távú következményei még nem tisztázottak.

(Forrás: demokrata.hu)

OkosHír: A 2026-os költségvetési tervezetben a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra 7697,6 milliárd forintot szánnak, ebből 6987,0 milliárd forintot a nyugellátásokra. A 13. havi nyugdíjra és ellátásra 585,8 milliárd forintot különítettek el, ebből 531,7 milliárd forintot a nyugellátásban részesülőknek szánnak. A tervezet szerint azok is megkapják a 13. havi nyugdíjat 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni. A tervezet szerint 2026 februárjában körülbelül két és fél millió fő kaphat egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatást.

A költségvetési tervezet a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők korhatár előtti öregségi nyugdíjának lehetőségére 538,6 milliárd forintot irányoz elő. A tervezetben szerepel továbbá a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulási adó- és társadalombiztosítási járulékmentessége is.

A közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülésére a tervezet fedezetet biztosít a már elindult életpályaprogramok és bérintézkedések végrehajtására. A tanárok, óvónők és szakképzésben oktatók bére 2025 januárjától átlagosan 21,2 százalékkal nőtt. A pedagógusok bére elérte a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. A béremelés 2026-ban is folytatódik.

Az egészségügy támogatása 2026-ban 3919 milliárd forintot tesz ki, ami 280 milliárd forinttal több, mint 2025-ben.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „kormány eddigi értékrendjével, amelynek fontos része a nyugdíjasok támogatása” megfogalmazás sugallja, hogy a kormány kiemelten törődik a nyugdíjasokkal. Hasonlóképpen, a „nők kiemelten megbecsült szerepének elismerése” kifejezés is érzelmi töltettel bír. A cikk emellett sikerként könyveli el a bérek színvonalának emelkedését a nyugellátások szempontjából, ami egy következtetésként tálalt feltételezés, mivel a bérek emelkedése és a nyugdíjak fenntarthatósága közötti közvetlen kapcsolat nem feltétlenül bizonyított.

A cikkben szereplő állítások, mint például a nyugdíjak összegének emelkedése és a 13. havi nyugdíj biztosítása, valósaknak tűnnek, de ezeket független forrásokból érdemes ellenőrizni. A cikk konklúziója, hogy a kormány prioritásként kezeli a nyugdíjasok és a közszolgálatban dolgozók helyzetét, azonban ezt a következtetést a költségvetési tervezet számai és a kormányzati kommunikáció alapján vonja le, ami nem feltétlenül tükrözi a teljes képet.

Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy befolyásolja a közvéleményt a kormány gazdaságpolitikájáról és a társadalmi csoportok támogatására irányuló intézkedéseiről. A nyugdíjasok és a közszolgálatban dolgozók körében pozitív visszhangot válthat ki, míg más társadalmi csoportok vagy politikai szereplők kritikusan értékelhetik a költségvetési prioritásokat.

(Forrás: demokrata.hu)