OkosHír: Aaron Ciechanover Nobel-díjas izraeli biológus a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián beszélt az orvostudomány átalakulásával járó kihívásokról, különös tekintettel a személyre szabott orvoslásra. Ciechanover szerint az élettartam növekedése gazdasági kihívásokat vet fel, mivel az embereknek hosszabb ideig kell megélniük a megtakarításaikból, miközben egészségesek és munkaképesek maradhatnak. A munkaerőpiacon is változások várhatók, mivel kevesebb munkaerőre lehet szükség.

Az élettartam meghosszabbítása potenciálisan több betegséget is jelenthet, ami terhet róhat az egészségügyi rendszerekre. Ciechanover hangsúlyozta, hogy a tudományos megoldások mellett szocioökonómiai tényezőket is figyelembe kell venni.

Ciechanover szerint az orvostudomány jelentős eredményeket ért el a protézisek, az őssejt-technológia, a mesterséges szövetek és szervek előállítása terén. A xenotranszplantáció, azaz a fajok közötti szervátültetés területén még további fejlődésre van szükség. A képalkotó rendszerek fejlődése és a sebészet átalakulása szintén hozzájárul az élettartam meghosszabbításához.

Ciechanover a gyógyszerfejlesztésben is változásokat lát. A korábbi standardizált gyógyszerek helyett a személyre szabott kezelések kerülnek előtérbe, figyelembe véve a betegek egyéni jellemzőit, mint például a nem, magasság, súly, életkor, genetika, környezeti tényezők, szervek működése és társbetegségek.

Példaként említette az emlőrák kezelését, ahol a személyre szabott diagnosztika és kezelés egyre inkább elterjedt. A humán genom szekvenálása lehetővé teszi, hogy személyre szabottan állapítsák meg, ki milyen kezelésre hogyan fog reagálni. Bár ez az eljárás még drága, a jövőben várhatóan olcsóbbá válik.

A személyre szabott orvoslás a pszichiátriai betegségek kezelésében is megjelenik, bár ezek esetében a poligénes jellege miatt nehezebb a kutatás.

Ciechanover szerint a gyógyszeriparban is változások várhatók, mivel a hatásos gyógyszerek elterjedése lenyomhatja az árakat, ami a betegek számára előnyös lehet.

A személyre szabott orvoslás etikai kérdéseket is felvet, például az egészségügyi adatok védelmét és a biztosítási feltételek változását. A biztosítók a jövőben figyelembe vehetik a genetikai tesztek eredményeit, ami befolyásolhatja a biztosítási feltételeket.

Ciechanover szerint a személyre szabott orvoslás előretörése miatt újra kell definiálni a betegség, a páciens és a kezelés fogalmát.

A betegség fogalma kibővülhet a tünetmentes, de biomarkerekkel rendelkező egyénekre is. A páciens fogalma kiterjedhet a születés előtti állapotra, például petesejtre, spermiumra vagy embrióra. A kezelés fogalma pedig magában foglalhatja a génszerkesztést is, bár ennek etikai kérdései vitatottak.

Ciechanover szerint a betegség, a páciens és a kezelés fogalmának változása etikai problémákat vet fel.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként dramatizáló és érzelmileg túlfűtött megfogalmazásokat használt, például az „egészségügyi őrület” kifejezés a longevity-re utalva. Emellett sugalmazó kérdéseket is feltett, amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét.
• Feltételezések: A cikkben voltak olyan állítások, amelyek feltételezéseken alapultak, például a gyógyszeripar jövőjével kapcsolatban. Ezeket nem támasztották alá elegendő bizonyítékkal.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a személyre szabott orvoslás jövőjével kapcsolatos egyes kijelentések inkább spekulatív jellegűek.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a személyre szabott orvoslás fejlődése jelentős kihívásokat és etikai kérdéseket vet fel, amelyekre a társadalomnak fel kell készülnie.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre nem egyértelmű, de a személyre szabott orvoslás fejlődésével kapcsolatos kérdések a magyar egészségügyi rendszerben is relevánsak lehetnek.

(Forrás: telex.hu)
Kép: MTA 1825/Youtube

OkosHír: Egy új dokumentumfilm mutatja be Tamara Łempicka lengyel származású festőművész életét. A film Amy Harrison és Julie Rubio alkotása, narrátora Anjelica Huston. A film a festőművész életútját követi a Párizsban az 1920-as években elért sikereitől kezdve, az Egyesült Államokba való emigrációjáig. A filmben láthatóak eddig még nem publikált archív felvételek is.

A dokumentumfilm címe: Tamara de Lempicka igaz története – A túlélés művészete. A film bemutatójának vendége Marisa de Lempicka, a művész dédunokája és a hagyatékának gondozója lesz. A vetítés előtt Karafiáth Orsolya író beszélget Marisa de Lempickával.

A rendezvényt a budapesti Lengyel Intézet és a Prae Kiadó szervezi.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmi töltéssel bíró szavakat és kifejezéseket használt, mint például „legfelkapottabb”, „büszkesége”, „kedvenc művésze”, „ikonikus”, „töretlen népszerűség”, „lebilincselő”. Ezek a kifejezések a művész és a dokumentumfilm iránti érdeklődést voltak hivatottak fokozni.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikk feltételezi, hogy Tamara Łempicka a második legnépszerűbb női képzőművész Frida Kahlo után, anélkül, hogy ezt a kijelentést adatokkal vagy kutatásokkal támasztaná alá.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások, miszerint a film bemutatja Łempicka életútját, és hogy a bemutatón részt vesz a dédunokája, valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de ezeket független forrásokból kellene ellenőrizni.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikk alapján arra lehet következtetni, hogy a dokumentumfilm célja Tamara Łempicka művészetének és életének bemutatása, valamint a művész személyes történetének feltárása.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A dokumentumfilm bemutatója és a hozzá kapcsolódó beszélgetés felhívhatja a figyelmet Tamara Łempicka művészetére Magyarországon, és elősegítheti a lengyel-magyar kulturális kapcsolatok erősödését.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Lengyel Intézet Budapest