OkosHír:

Az Európai Parlament (EP) szerdán állásfoglalást fogadott el a 2028-tól induló többéves uniós költségvetésről. A dokumentumnak közvetlen jogi következménye nincs, és az Európai Bizottság még nem terjesztette elő hivatalos javaslatát a költségvetésre vonatkozóan. A Bizottság várhatóan nyáron mutatja be javaslatát, miután februárban vázolta elképzeléseit. Az EP állásfoglalása jelzi, hogy a testület milyen javaslatot támogatna, figyelembe véve, hogy az EP jóváhagyása a tagállami kormányok egyhangú döntése mellett szükséges a költségvetés elfogadásához.

Az EP közleménye szerint a testület szakítana azzal a gyakorlattal, hogy az uniós bruttó nemzeti jövedelem mintegy egy százalékát fordítsák kiadásokra, mivel ez a testület szerint nem elegendő a válságok és kihívások kezelésére. A képviselők szerint az Egyesült Államok szerepének esetleges csökkenése miatt a kiadásoknak kezelniük kell az orosz-ukrán konfliktust, a gazdasági és társadalmi helyzetet, a versenyképességi különbségeket, az éghajlatváltozást és a biodiverzitás csökkenését.

A képviselők javasolják a 2026-ig tartó helyreállítási alap mögötti hitel törlesztésének elkülönítését a költségvetésből finanszírozott programoktól. A tagállami kormányokat arra ösztönzik, hogy fogadjanak el új bevételi forrásokat. A közös hitelfelvételt az EU-szintű válságok, például biztonsági és védelmi krízisek kezelésének eszközének tartják.

Az EP elutasítja a Bizottság azon elképzelését, hogy a helyreállítási alap mintájára tagállami terveket készítsenek. Ehelyett egy olyan rendszert támogatnak, amely biztosítja az átláthatóságot, a parlamenti elszámoltathatóságot, valamint bevonja a regionális és helyi hatóságokat, illetve az érintett szereplőket. Az állásfoglalás megerősítené a kohéziós politika szerepét, amely a jelenlegi költségvetés egyik legnagyobb tétele.

A képviselők nem értenek egyet a több meglévő programot összevonó versenyképességi alap létrehozásával. Elismerik a védelmi kiadások növelésének szükségességét, de úgy vélik, ez nem mehet a szociális és környezetvédelmi kiadások, illetve a régóta érvényben lévő politikák rovására.

A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a forrásokat az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásához kössék. Egy feltételességi mechanizmus alkalmazását javasolják annak érdekében, hogy a kedvezményezettek ne szenvedjenek hátrányt kormányuk intézkedései miatt.

A javaslatot szakbizottsági szinten készítették elő áprilisban. A végső szöveget a teljes testület 317 támogató szavazattal, 206 ellenző és 123 tartózkodó mellett fogadta el.

A jegyzőkönyv szerint a magyar képviselők közül a Fidesz-KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői nemmel szavaztak, a DK képviselőinek szavazata nem szerepel a jegyzőkönyvben. (A DK képviselőinek neve korábbi szavazásoknál szerepel, de a költségvetési javaslat előtti ponttól kezdve nem, ami arra utalhat, hogy távol maradtak a szavazástól.)

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának vezetője szerint Magyar Péterék, Kollár Kingáék, Gyurcsányék, illetve a Momentum frakciói az illegális migráció és Ukrajna támogatását, a Soros-szervezetek finanszírozását, valamint a tagállamok pénzügyi befolyásolását támogatják.

A javaslat keddi vitáján Magyar Péter kijelentette, hogy a Tisza Párt kormányának első feladata a korrupció felszámolása és az uniós források hazahozatala lesz.

Vicsek Annamária a Fidesz-KDNP delegációjából úgy véli, hogy az Európai Parlament baloldali többsége egy olyan uniós költségvetést támogat, amely a migrációs paktum végrehajtását, civil szervezetek finanszírozását, az ukrajnai konfliktus finanszírozását és a tagállamok pénzügyi befolyásolását támogatná.

Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt képviselője szerint a pénzek azért nem érkeznek Magyarországra, mert a kormány korrupt és antidemokratikus.

Vicsek Annamária válaszában utalt Kollár Kinga korábbi felszólalására, miszerint a Tisza Párt örül annak, hogy az EU visszatartja a Magyarországnak járó forrásokat, mert ez a párt malmára hajtja a vizet a 2026-os választásokon.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk élénk, érzelmileg befolyásoló nyelvet használt, például a „katasztrofális menekültügyi és migrációs paktum” és a „tagállamok ideológiai alapú pénzügyi zsarolása” kifejezésekkel. Ezek a kifejezések negatív konnotációval rendelkeznek és céljuk, hogy az olvasóban erős érzelmi reakciót váltsanak ki.
• Feltételezések: A cikkben több következtetésként tálalt feltételezés szerepelt. Például, amikor Deutsch Tamás véleményét közölték, az olvasó számára úgy tűnhetett, mintha ez egy általánosan elfogadott tény lenne, holott ez csak egy politikai szereplő véleménye.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel sok esetben politikai véleményekről és értelmezésekről van szó. Az ilyen állítások objektív értékelése további kutatást igényelne.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy az Európai Parlamentben jelentős nézetkülönbségek vannak a jövőbeli uniós költségvetés prioritásait illetően. A magyar politikai szereplők véleménye is eltérő, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy tovább mélyíti a politikai polarizációt. A különböző pártok eltérő álláspontjai az uniós források felhasználásáról és a költségvetési prioritásokról hozzájárulhatnak a közvélemény megosztottságához.

(Forrás: telex.hu)