Hírek

A Szuverenitásvédelmi Hivatal videókat tett közzé a külföldi támogatásokról

OkosHír:

A Szuverenitásvédelmi Hivatal videókat tett közzé, melyekben azt állítja, hogy az elmúlt három évben legalább 23 milliárd forintnyi amerikai kormányzati és európai uniós pénz jutott magyarországi szervezetekhez. A hivatal szerint a USAID (United States Agency for International Development) 3,5 milliárd forintot költött „magyarországi politikai nyomásgyakorlásra”. A videókban a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Európai Bizottságot is kritizálja, amiért egyes médiumok finanszírozásához nyújtott segítséget, állítva, hogy a Bizottság 19,5 milliárd forintot különített el politikai nyomásgyakorlásra.

A videókban a Telex internetes oldala is megjelenik, ahol olvasói támogatást kérnek. Egyes változatokban az Átlátszó és a 444 felülete is látható. A videókban emellett több más médium logója is feltűnik, köztük a Magyar Hang, a Szabad Pécs, a Klubrádió, a Direkt36, a Magyar Narancs, a Nyugat.hu, az Élet és Irodalom (ÉS), a Jelen, a Tilos Rádió, a Debreciner és a Jólvanezígy YouTube-csatorna.

Egy másik videóban Lánczi Tamás, a hivatal elnöke azt mondja, hogy az olvasók által támogatott médiumok valójában „átverik” az adományozókat, mivel szerinte „nincs szükségük ezen médiumoknak az olvasók pénzére”, mert jelentős bevételeik vannak amerikai kormányzati szervektől és az Európai Bizottságtól. Azt állítja, hogy az olvasói támogatások csak a függetlenség látszatához kellenek.

Az Átlátszó korábban bejelentette, hogy személyiségi jogi pert indít a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen. Több más médium is jelezte, hogy a hivatal hamis állításokkal támadja őket. Bodoky Tamás (Átlátszó) és Lukács Csaba (Magyar Hang) cáfolták az amerikai elvárásokra vonatkozó kijelentéseket, hangsúlyozva, hogy a támogatásokat konkrét projektekre kapták, és nem adtak tartalmi beleszólási lehetőséget külső felek számára.

Hargitai Miklós újságíró a Facebookon kommentben reagált Lánczi egyik videójára, utalva arra, hogy szerinte nem a támadott médiumok, hanem Lánczi és a Fidesz próbálja átverni az embereket.

A videókban nem szerepel, hogy a hivatal honnan származtatja az állított adatokat, és az állításokat alátámasztó bizonyítékokat sem mutatnak be.

A videó nem említi, hogy a magyar kormányzat jelentős összegeket költött és költ jelenleg is a hozzá közel álló médiacégeknél. Egyes vélemények szerint ezek az összegek piactorzító és versenykorlátozó hatással bírnak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvénycsomagot 2023 végén fogadták el, ami belföldi és külföldi tiltakozást váltott ki. Több szervezet, köztük a Transparency International, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), az International Press Institute (IPI) és a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) is tiltakozott, és az Európai Parlament is elítélte a jogszabályt. Az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki.

A szuverenitásvédelmi törvénycsomag miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a jogszabály a Bizottság álláspontja szerint több ponton is az uniós jogba ütközik.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása és egyoldalú tájékoztatása volt. Például a „pénzmosás”, „vásárlás” és „átverés” kifejezések negatív konnotációval bírnak, és arra szolgálnak, hogy a támadott médiumok tevékenységét rossz színben tüntessék fel. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor azt állították, hogy a külföldi támogatásokért cserébe a médiumok elveszítik függetlenségüket. A cikkben szereplő állítások valóságtartalma kérdéses, mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal által bemutatott bizonyítékok hiányosak vagy nem ellenőrizhetők. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal célja a kormánykritikus médiumok lejáratása és a közvélemény befolyásolása. Ez az esemény negatív hatással lehet a magyar közéletre, mivel tovább polarizálhatja a társadalmat és korlátozhatja a szabad véleménynyilvánítást.

(Forrás: media1.hu)

Hirdetés

Hírek

A VOSZ részt vesz a Gondosóra program népszerűsítésében

OkosHír: Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a Gondosóra programmal kapcsolatos együttműködési megállapodás aláírása előtt tájékoztatást adott. Elmondása szerint a programban jelenleg 750 ezer felhasználó van, ami a 65 év feletti lakosság egyharmadát jelenti. Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke közölte, hogy a szövetség részt vesz a Gondosóra program népszerűsítésében. A VOSZ irodahálózatában tanácsadók fogják ajánlani a programot, és segítséget nyújtanak a logisztikai folyamatokban is.

Juhász Roland, a Gondosóra program felügyeletéért és megvalósításáért felelős Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a VOSZ-szal kötött megállapodás a 40. ilyen jellegű együttműködés.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni. Például, Solymár Károly Balázs állítását, miszerint a Gondosóra program nemzetközi szinten is egyedülálló, nem támasztja alá semmilyen bizonyíték. A cikk emellett a „nagy öröm” kifejezéssel érzelmi töltetet ad Juhász Roland nyilatkozatának. Az eredeti cikk konklúziója, hogy a Gondosóra program népszerűsítése széles körű támogatást élvez, ami a VOSZ bevonásával tovább erősödhet. Ez az esemény potenciálisan növelheti a Gondosóra program ismertségét és elérését a célcsoportban.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Hírek

Oroszország és Malajzia a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt

OkosHír: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök tárgyalásokat folytattak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország tavalyi BRICS-elnöksége alatt Malajziát is meghívták a partnerállami státuszba. A BRICS-csoport tagjai jelenleg: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. A megbeszéléseken szó esett az ázsiai-csendes-óceáni térség békés és fenntartható fejlődésének elősegítéséről is. Anwar Ibrahim meghívta Putyint a Délkelet-ázsiai Államok Szövetségének (ASEAN) októberi csúcstalálkozójára, melynek soros elnöke Malajzia.

A felek kifejezték érdekeltségüket a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Moszkva és Kuala Lumpur terveket vázolt fel az együttműködés megerősítésére, beleértve a gázipart és az atomenergetikát. Orosz gyártók érdekeltek a malajziai hús- és tejtermékexport növelésében, és tárgyalások folynak a közvetlen légi összeköttetés megnyitásáról.

Anwar Ibrahim a Mihail Misusztyin orosz kormányfővel folytatott megbeszélésén megerősítette, hogy Malajzia szándékában áll erősíteni kapcsolatait Oroszországgal, és reményét fejezte ki, hogy a felek képesek lesznek megoldást találni a szankciók okozta akadályokra az együttműködés bővítésében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) tanácsának bejelentése, amely Oroszországot nevezte meg a maláj Boeing utasszállító 2014-es lelövése felelősének, időzítve volt Anwar Ibrahim moszkvai látogatása elé. Lavrov szerint Malajzia tisztában van azzal, hogy a vizsgálatot végzők nem tisztességesen jártak el.

Az orosz külügyminisztérium közleményben fejezte ki, hogy az ICAO tanácsa nem független, és kifogásolta, hogy a szervezet figyelmen kívül hagyta egy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer jelenlétét a Malaysia Airlines MH-17-es járat katasztrófájának helyszínén. A minisztérium szerint a tanács figyelmen kívül hagyta az ENSZ Nemzetközi Bíróságának 2024. január 31-i döntését is, amely elutasította Kijev követelését, hogy Moszkvát tegyék felelőssé az MH17 járat lezuhanásáért.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult módon közvetíthette az információkat. Például Lavrov kijelentésének bemutatása, miszerint az ICAO bejelentése „szándékosan” volt időzítve, egy feltételezés, amelyet tényként kezelt. Emellett a „kollektív Nyugat” és „szatellitállamai” kifejezések használata az orosz külügyminisztérium álláspontjának közvetítésekor negatív konnotációt hordoz, és nem objektív megközelítés. Az eredeti cikk konklúziója az, hogy Malajzia és Oroszország a nemzetközi kritikák ellenére is erősíteni kívánja kapcsolatait. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem releváns.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább