OkosHír: Egy 1993-as varsói riportútra való készülődés során az újságírót figyelmeztették, hogy a belvárosban a „Na ziemie!” (Földre!) kiáltás hallatán azonnal a földre kell vetnie magát, mivel akkoriban ukrán bűnbandák rivalizálása előfordult a lengyel fővárosban. Az újságírót arra is figyelmeztették, hogy Varsó az autótolvajok egyik központjává vált, és a legtöbb ellopott autó Ukrajnában kötött ki. A rendszerváltáskor alakult GROM nevű különleges katonai/belügyi egység állítólag részt vett a bandaharcok lecsendesítésében. Az ukrán alvilág egyes csoportjai az Egyesült Államokban is kiépítették hálózataikat, ami kihívást jelentett az FBI számára. Egyes amerikai értékelések szerint az ukrán alvilág háttérbe szorította az olasz maffiát. Ezek a csoportok katonailag szervezettek voltak, élükön a KGB volt tisztjeivel és afganisztáni háborút megjárt „harcosokkal”.

Egy FBI helyzetjelentés szerint Magyarországot az ukrán alvilág pihenésre és felkészülésre használta. Szemjon Judkovics Mogiljevicset, kijevi születésű személyt, akire az FBI 5 millió dolláros vérdíjat tűzött ki, az orosz alvilág fejének nevezik. Mogiljevics magyar származású feleségével Magyarországra költözött, és állítólag részt vett olajszőkítési és illegális gázüzletekben, vagyonát pedig kivándorló orosz és ukrán zsidók elcsalt ingatlanjaiból szerezte. Az amerikai hatóságok jelezték, hogy Mogiljevics Magyarországról irányítja csoportjait. Végül Moszkvában tartóztatták le.

Egy lengyel felmérés szerint a rendőrség tavaly 16 400 külföldit tartóztatott le Lengyelországban bűncselekmény gyanújával, ebből 9700-an ukrán állampolgárok voltak.

Ukrajnában a hatóságok valahol 200 ezernél hagyták abba a civilek kezébe adott fegyverek számlálását. A háború elején a gyári munkások és a húszas éveikben járó színésznők is fegyvert kaptak. A rendőrség javasolta a fegyverek visszakérését vagy leltárba vételét, de a politikai vezetés ezt elutasította. Azóta is csak kevés fegyvert szolgáltattak be.

Több elemző szerint az EU-ba való csatlakozás után az ukrán állampolgárok beáramlása megrendítheti az uniós tagállamok közbiztonságát. A megvagyonosodott ukrán bandák már Európában vannak, és a háborús migránsok is a Nyugat felé indulhatnak. Kárpátalján erőszakos, hangoskodó csoportok jelentek meg, akik luxusterepjárókkal közlekednek. Jelenlétük megváltoztatja a városok képét és etnikai összetételét.

A bűnözői elemek a gazdagabb országok felé húzódnak, mint például Németország és Svédország. Kosztur András elemző ezt harcedzett elemekben bővelkedő migrációs hullámnak nevezte. Az ukrán hadseregben megszokott szerveződés és fegyverismeret hatással lehet az új bandák terjeszkedésére, például a kábítószerpiacon. Már most is sok ártatlan svéd életét követelték az összecsapások.

Az Azov ezred náci jelképeket használ, és a II. világháborús, német hadsereggel kollaboráló ukrán fegyveres szervezetekre emlékeztet. Az Azov részt vett a kelet-ukrajnai területek orosz nyelvű lakosságának pacifikálásában. Az egység állománya 32 országból verbuválódott, és különleges kiképzést kapott. Egy esetleges fegyverszünet után Kárpátalja, illetve Nyugat felé húzódhatnak, átléphetik az uniós határokat. Velük tarthatnak más hasonló alakulatok is. Ez a csoport az európai alvilág csúcsára juthat.

Egy elemző szerint Ukrajnában hiperkorrupció van, a hadsereg pénzért adja ki az elesett katonák holttesteit. Az ukrán korrupció integrálódhat az unióba, hiszen azt is rendszerszerű korrupció uralja.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközt használt az olvasó befolyásolására. A személyes anekdoták és a dramatizáló leírások (pl. „Na ziemie!”, bandaharcok, autótolvajok Mekkája) érzelmi hatást gyakoroltak. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések szerepeltek, például az ukrán migránsok bűnözési hajlamával kapcsolatban. A cikkben tett állítások egy része nehezen ellenőrizhető, és forrásmegjelölés nélkül jelent meg (pl. FBI helyzetjelentés, elemzők véleménye). A cikk konklúziója az, hogy Ukrajna EU-csatlakozása veszélyt jelent a közbiztonságra, ami egyoldalú és elfogult megközelítés. A cikk hatása a magyar közéletre a félelemkeltés és a negatív sztereotípiák erősítése lehet.

(Forrás: demokrata.hu)