OkosHír: Távhővel ellátott társasházak lakói a jövőben a tényleges fogyasztásuk alapján fizethetnek a távhőért, amennyiben okosmérőket szereltetnek be. Egy készülő pályázati felhívás tervezete 2025. május 9-ig véleményezhető a pályázatkezelő honlapján. A pályázati felhívás távolról leolvasható fűtési költségmegosztó eszközök beszerzéséhez és felszereléséhez, a meglévő készülékek cseréjéhez, valamint funkcióbővítéséhez nyújt állami támogatást. A távhővel ellátott lakóépületek a rendszerhez szükséges adatgyűjtők telepítésére is igényelhetnek vissza nem térítendő forrást. A termosztatikus radiátorszelepek és alsó elzáró szerelvények felszerelése választható elemként szintén támogatható.

A program a becslések szerint a támogatásra jogosult mintegy 410 ezer háztartás közel felének kínál lehetőséget korszerű mérési rendszerek kialakítására. A jövőben a lakók a légköbméter vagy az alapterület helyett a tényleges felhasználásuk alapján fizethetnek a távfűtésért. A távolról leolvasott és folyamatosan nyomon követhető adatok a tervek szerint tudatosabb fogyasztást tesznek lehetővé.

Az ötmilliárd forintos keretösszegből egy pályázó legalább 100 ezer, legfeljebb 50 millió forint támogatást igényelhet. A kérelmeket a beküldés idősorrendjében bírálják el, területi szempontok figyelembe vétele nélkül. A támogatott fejlesztések megvalósításának tervezett határideje 2026 vége.

A pályázattal kapcsolatos részletes információk és a teljes dokumentáció tervezete a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. (NFFKÜ) honlapján érhető el. A részvételi feltételek véglegesítéséhez 2025. május 9-én 12 óráig várják az észrevételeket és javaslatokat. A program várhatóan 2025 nyarán indul.

Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint a távhőtermelés megújuló alapokra helyezését és a távhőszolgáltatás hatékonyságának javítását a Jedlik Ányos Energetikai Program két kiírása összesen 96 milliárd forinttal támogatja.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is sugallja, hogy a pályázat automatikusan rezsicsökkenéshez vezet, ami feltételezés, nem pedig garantált eredmény.
• A cikkben szereplő „nem terhelik meg a családok pénztárcáját” kijelentés túlzó, mivel a pályázat csak részleges támogatást nyújt, és a családoknak is lehetnek költségeik.
• A „tudatosabb fogyasztást tesznek lehetővé, ami a számlák csökkenéséhez vezethet” megfogalmazás ok-okozati összefüggést sugall, ami nem feltétlenül igaz. A fogyasztás csökkenése több tényezőtől is függhet.
• A cikk konklúziója, hogy az állami támogatás a távhővel ellátott lakóépületek korszerűsítését célozza meg, és a lakók a tényleges fogyasztásuk alapján fizethetnek a távhőért.
• A program hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a lakosság távhővel kapcsolatos kiadásai átláthatóbbá válnak, és a fogyasztásuk jobban szabályozhatóvá válik.

(Forrás: demokrata.hu)