Technológia és Tudomány
A Google jelentése szerint a kormányokhoz köthető hekkerek kihasználták a legtöbb „nulladik napi” sebezhetőséget 2023-ban
OkosHír: A Google által közzétett jelentés szerint a 2023-ban azonosított, valós kibertámadásokban használt „nulladik napi” sebezhetőségek többségét kormányzati megbízásból tevékenykedő hekkerek használták ki. A TechCrunch is beszámolt az esetről. A „nulladik napi” támadások olyan biztonsági réseket jelentenek, amelyek a szoftvergyártók számára még ismeretlenek, de a támadók már kihasználták őket. Ezen támadások száma csökkent a 2023-as 98-hoz képest, 2024-ben 75 esetet regisztráltak.
A Google jelentése szerint az általuk azonosított támadások közül 23 köthető kormányok által támogatott hekkerekhez. Ebből 10 sebezhetőségért közvetlenül kormányoknak dolgozó hekkerek felelősek, ebből ötöt Kínához, ötöt pedig Észak-Koreához kapcsoltak. További nyolc sérülékenységet olyan kémszoftver-fejlesztők és megfigyeléstechnológiát gyártó cégek hoztak létre, amelyek állításuk szerint kizárólag kormányoknak értékesítik termékeiket. A Google szerint a szerb hatóságok a Cellebrite nevű telefonfeltörő eszközökkel éltek vissza a hibákkal. A Google megjegyezte, hogy a megfigyelőrendszer-szolgáltatókból egyre több van a piacon.
A fennmaradó 11 „nulladik napi” hibát valószínűsíthetően kiberbűnözők használták ki.
A jelentés azt is megállapította, hogy a 2024-ben kiaknázott 75 „nulladik napi” támadás többsége fogyasztói platformokat és termékeket, például telefonokat és böngészőket célzott meg, míg a többi jellemzően vállalati hálózatokon található eszközöket érintett.
A Google szerint a szoftverfejlesztők nehezítik a hibák megtalálását azok számára, akik „nulladik napi” sebezhetőségeket próbálnak kihasználni.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk elsősorban tényszerű információkat tartalmazott a Google jelentéséről, de a megfogalmazásban felfedezhető volt egy enyhe negatív él a kormányokhoz köthető hekkerekkel kapcsolatban. Az „kihasználták” szó használata például negatív konnotációt hordoz, bár a kontextusban ez a legpontosabb kifejezés a jelenség leírására. A cikk alapvetően objektív, de a téma érzékenysége miatt fontos a teljes semlegességre törekedni.
A cikkben tett állítások a Google jelentésére hivatkoznak, így feltételezhetően megfelelnek a valóságnak, de a jelentés részletesebb elemzése nélkül ez nem állítható teljes bizonyossággal.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormányokhoz köthető hekkerek továbbra is aktívak a kiberbiztonsági térben, és a „nulladik napi” sebezhetőségek kihasználása továbbra is jelentős kockázatot jelent. A megfigyelőrendszer-szolgáltatók számának növekedése tovább bonyolíthatja a helyzetet.
Ez az esemény rávilágít a kiberbiztonság fontosságára és a szoftverfejlesztők felelősségére a biztonsági rések mielőbbi javításában. A magyar közéletre közvetlen hatása nem egyértelmű, de a kormányzati és vállalati rendszerek biztonságának kérdése kiemelt figyelmet érdemel.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása
A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.
A küldetés céljai és technikai háttere
A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.
A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.
(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika1 napja
Kezdeményezték Kulja András mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben
-
Közélet-Politika2 napja
Őrizetbe vették a Tisza Párt aktivistáit fenyegető férfit Budapesten
-
Közélet-Politika2 napja
Nagy Zoltán győzelmével többséget szerzett a Fidesz Balmazújvárosban
-
Közélet-Politika2 napja
A Tisza Párt 2035-ig kivezetné az orosz energiafüggőséget és átalakítaná az adórendszert
-
Közélet-Politika1 napja
Koncz Zsófia: A Tisza Párt hatalomra jutásával veszélybe kerülnének a családtámogatások
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Magyarországnak soha nem volt akkora devizatartaléka és aranytartaléka, mint ma
-
Közélet-Politika1 napja
A Tisza Párt közzétette választási programját és intézményi reformterveit
-
Közélet-Politika1 napja
Real-PR 93: 5%-ra szűkült a különbség a kormánypárt és a Tisza Párt között Kaposváron