OkosHír: Aaron Ciechanover Nobel-díjas izraeli biológus a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián beszélt az orvostudomány átalakulásával járó kihívásokról, különös tekintettel a személyre szabott orvoslásra. Ciechanover szerint az élettartam növekedése gazdasági kihívásokat vet fel, mivel az embereknek hosszabb ideig kell megélniük a megtakarításaikból, miközben egészségesek és munkaképesek maradhatnak. A munkaerőpiacon is változások várhatók, mivel kevesebb munkaerőre lehet szükség.

Az élettartam meghosszabbítása potenciálisan több betegséget is jelenthet, ami terhet róhat az egészségügyi rendszerekre. Ciechanover hangsúlyozta, hogy a tudományos megoldások mellett szocioökonómiai tényezőket is figyelembe kell venni.

Ciechanover szerint az orvostudomány jelentős eredményeket ért el a protézisek, az őssejt-technológia, a mesterséges szövetek és szervek előállítása terén. A xenotranszplantáció, azaz a fajok közötti szervátültetés területén még további fejlődésre van szükség. A képalkotó rendszerek fejlődése és a sebészet átalakulása szintén hozzájárul az élettartam meghosszabbításához.

Ciechanover a gyógyszerfejlesztésben is változásokat lát. A korábbi standardizált gyógyszerek helyett a személyre szabott kezelések kerülnek előtérbe, figyelembe véve a betegek egyéni jellemzőit, mint például a nem, magasság, súly, életkor, genetika, környezeti tényezők, szervek működése és társbetegségek.

Példaként említette az emlőrák kezelését, ahol a személyre szabott diagnosztika és kezelés egyre inkább elterjedt. A humán genom szekvenálása lehetővé teszi, hogy személyre szabottan állapítsák meg, ki milyen kezelésre hogyan fog reagálni. Bár ez az eljárás még drága, a jövőben várhatóan olcsóbbá válik.

A személyre szabott orvoslás a pszichiátriai betegségek kezelésében is megjelenik, bár ezek esetében a poligénes jellege miatt nehezebb a kutatás.

Ciechanover szerint a gyógyszeriparban is változások várhatók, mivel a hatásos gyógyszerek elterjedése lenyomhatja az árakat, ami a betegek számára előnyös lehet.

A személyre szabott orvoslás etikai kérdéseket is felvet, például az egészségügyi adatok védelmét és a biztosítási feltételek változását. A biztosítók a jövőben figyelembe vehetik a genetikai tesztek eredményeit, ami befolyásolhatja a biztosítási feltételeket.

Ciechanover szerint a személyre szabott orvoslás előretörése miatt újra kell definiálni a betegség, a páciens és a kezelés fogalmát.

A betegség fogalma kibővülhet a tünetmentes, de biomarkerekkel rendelkező egyénekre is. A páciens fogalma kiterjedhet a születés előtti állapotra, például petesejtre, spermiumra vagy embrióra. A kezelés fogalma pedig magában foglalhatja a génszerkesztést is, bár ennek etikai kérdései vitatottak.

Ciechanover szerint a betegség, a páciens és a kezelés fogalmának változása etikai problémákat vet fel.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként dramatizáló és érzelmileg túlfűtött megfogalmazásokat használt, például az „egészségügyi őrület” kifejezés a longevity-re utalva. Emellett sugalmazó kérdéseket is feltett, amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét.
• Feltételezések: A cikkben voltak olyan állítások, amelyek feltételezéseken alapultak, például a gyógyszeripar jövőjével kapcsolatban. Ezeket nem támasztották alá elegendő bizonyítékkal.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a személyre szabott orvoslás jövőjével kapcsolatos egyes kijelentések inkább spekulatív jellegűek.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a személyre szabott orvoslás fejlődése jelentős kihívásokat és etikai kérdéseket vet fel, amelyekre a társadalomnak fel kell készülnie.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre nem egyértelmű, de a személyre szabott orvoslás fejlődésével kapcsolatos kérdések a magyar egészségügyi rendszerben is relevánsak lehetnek.

(Forrás: telex.hu)
Kép: MTA 1825/Youtube

OkosHír: Holland kutatók a Nijmegeni Egyetemről – Heino Falcke asztrofizikus, Michael Wondrak kvantumfizikus és Walter van Suijlekom matematikus – publikálták azt az eredményüket, mely szerint a világegyetem várható élettartama rövidebb, mint azt korábban feltételezték. Az MTI a Phys.org nyomán közölte, hogy a világegyetem várható élettartama tíz a hetvennyolcadik hatványon év. Korábban a tudományos közvélemény a világegyetem végét tíz az ezeregyszázadik évre becsülte. A kutatók szerint a különbség több mint 10 az ezrediken, ami azt jelenti, hogy az univerzum a korábbi becsléseknél nagyságrendekkel hamarabb semmisülhet meg.

A számítások a Hawking-sugárzáson alapulnak. Stephen Hawking 1974-ben vetette fel, hogy a fekete lyukak kvantummechanikai folyamatok révén sugárzást bocsátanak ki, tömeget veszítenek, és elpárologhatnak. A Hawking-sugárzást empirikusan még nem sikerült megfigyelni, de az elméleti fizika számára fontos alapvetésnek számít, mivel a kvantummechanikát, a relativitáselméletet és a termodinamika elveit kísérli meg egyesíteni.

A kutatás a fekete lyukak és más égitestek Hawking-sugárzás révén történő „elpárolgásából” indult ki. A kutatók újraszámolták, hogy a leghosszabb életű égitesteknek, a fehér törpéknek mikor lesz vége. Számításaik szerint egy tárgy párolgási ideje a sűrűségétől függ, és az eredmény szerint a világegyetem várható élettartama tíz a hetvennyolcadik év.

Az univerzum jelenlegi életkora 13,8 milliárd év, vagyis 1,38 × 10¹⁰ év. Walter van Suijlekom szerint az emberiségnek nem kell aggódnia az univerzum vége miatt. Hozzátette, hogy a Nap körülbelül egymilliárd év múlva túl forróvá válik az élethez, és felforralja a Föld óceánjait. A Nap nyolcmilliárd év múlva várhatóan felfalja a Földet.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „kedves holland tudósok” kifejezés szarkasztikus felhangot hordozott. A „jó hírt” jelző használata a világvége témájával kapcsolatban ironikusnak hat, ami szintén befolyásolhatja az olvasó véleményét. A „jövőnk 99,9999* százalékát egyik napról a másikra elbuktuk” mondat dramatizálja a helyzetet, és félelmet kelthet az olvasóban. A „hervasztóan rövid” jelző használata pedig tovább erősíti a negatív képet a világegyetem jövőjéről.

A cikkben az állítások megfelelnek a valóságnak abban az értelemben, hogy a kutatók valóban publikáltak ilyen eredményeket. Azonban fontos megjegyezni, hogy a tudományos eredmények értelmezése és a jövőre vonatkozó következtetések levonása mindig bizonytalansággal jár.

A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a világegyetem várható élettartamára vonatkozó jelenlegi tudományos becslések szerint az univerzum hamarabb elpusztulhat, mint azt korábban gondolták. Ez az esemény a magyar közéletre közvetlen hatással nem bír, mivel egy távoli jövőbeli eseményről van szó. Ugyanakkor a tudományos eredmények megvitatása és a jövőre vonatkozó spekulációk fontosak lehetnek a tudományos gondolkodás és a közérdeklődés fenntartása szempontjából.

(Forrás: 444.hu)