OkosHír: A Mandiner nevű médium arról közölt cikket, hogy a Magyar Honvédség vadászgépei egy szomszédos országból berepült drón miatt emelkedtek a levegőbe Nyíregyházánál. A cikkben Deák Dániel az esetet a miniszterelnök által a Védelmi Tanács ülése után közzétett videóval kapcsolta össze, amelyben a miniszterelnök ukrán titkosszolgálati akcióról beszélt a kormány véleménynyilvánító szavazása kapcsán.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-n keresztül közleményt adott ki, amelyben cáfolta, hogy drónok miatt riasztották a Gripeneket. A közlemény szerint a Magyar Honvédség két JAS-39 Gripen vadászgépet emelt a levegőbe gyakorlóriasztás keretében, ami éles riasztássá vált. A HM tájékoztatása szerint egy Nyíregyházáról útvonalrepülésre indult VENTUS 2A típusú vitorlázó repülőgép az időjárási körülmények miatt a román határ közelébe sodródott Csengernél, majd visszafordult Nyíregyháza felé. A vadászgépek a vizuális azonosítást követően visszatértek kecskeméti bázisukra.

A Telex hírportál arról számolt be, hogy a Magyar Honvédség nemrégiben lelőhetett egy ukrán drónt, amelyet a tokaji légvédelmi radar azonosított.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk kormánypárti és ellenzéki médiumok megnevezésével, valamint vélemények összekapcsolásával próbált hatni az olvasóra.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk feltételezéseket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a vadászgépek riasztása összefüggésben állhat egy ukrán drónnal, illetve a miniszterelnöki nyilatkozattal.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások egy része (pl. a Mandiner cikke, a HM közleménye, a Telex információi) tényként kezelhető, de az állítások közötti összefüggések feltételezése nem feltétlenül felel meg a valóságnak.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy ellentmondásos információk jelentek meg a nyilvánosságban a Gripenek riasztásának okairól.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény tovább erősítheti a kormány és az ellenzéki média közötti bizalmatlanságot, valamint a közvélemény megosztottságát.

(Forrás: 444.hu)

OkosHír: A fővárosi kerületekben a parkolási engedélyek árainak emelése eltérő mértékben befolyásolta a kiadott engedélyek számát. A Levegő Munkacsoport munkatársa, Tóth Csaba vizsgálta a parkolási díjak változásának hatásait a budapesti kerületekben.

A vizsgálat külön elemezte az első és a második autóra vonatkozó engedélyeket, mivel a díjak eltérőek, és az első autóra sokkal többen igényelnek engedélyt. Az elemzés a parkolási díjak és a parkolási engedélyek számának összefüggéseit vizsgálta a különböző kerületekben.

A kerületi polgármesterek korábban a parkolási engedélyek számának csökkenéséről számoltak be. Tóth Csaba szerint azonban az eredmények néhány hónap elteltével már kevésbé voltak jelentősek. Például a II. kerületben a polgármester 22 százalékos csökkenésről számolt be, de ez az arány áprilisra 16 százalékra csökkent. A 2025 márciusi adatokat a 2024 márciusi adatokkal összehasonlítva a csökkenés 4 százalék volt.

A VII. kerületben az év elején bejelentett 27 százalékos csökkenés 23 százalékra mérséklődött az első autó esetében. Tóth Csaba szerint a lakosok kivárhatnak a parkolási engedély beszerzésével. Az elemzés szerint a parkolási engedélyek száma jellemzően 10-15 százalékkal csökken, ha a díjakat néhány tízezer forinttal emelik, míg 5-10 ezer forintos emelés esetén a csökkenés néhány százalék. Díjemelés nélkül pedig a parkolási engedélyek számának enyhe emelkedése várható.

A második autók engedélye esetében a legtöbb kerület korábban a fővárosi minimumjavaslatot alkalmazta, és környezetvédelmi kategóriától függően kedvezményeket adott. A második autókra vonatkozó kedvezményeket eltörölték Ferencvárosban, ahol a díjak 150 ezer forintra emelkedtek. Itt 14 százalékkal csökkent a második autóra vonatkozó parkolási engedélyek száma. Terézvárosban, ahol csak a régebbi autók díja emelkedett, 53 százalékos volt a csökkenés. A korábbi ingyenességet felváltó díjak bevezetése után a VII., VIII. és XIII. kerületben 49-77 százalékos volt a csökkenés.

A III. kerületben minimális díjjal értek el jelentős, 55 százalékos csökkenést a két autóra engedélyt kérő háztartások számában. A II. kerületben viszont nőtt a parkolási engedélyek száma a 20-50 ezer forintos díj ellenére.

Tóth Csaba szerint a második autóra vonatkozó díjak általában csökkentik az engedélyek számát, különösen, ha a korábbi ingyenességet váltják fel. Ez a hatás a következő években is fennmaradhat.

A lakossági engedélyek számának csökkenése nem feltétlenül jelenti a lakossági parkolás csökkenését. Tóth Csaba feltételezi, hogy elsősorban azok mondtak le az engedélyükről, akik nem feltétlenül az adott kerületben laknak, vagy másutt tárolják az autójukat.

Tóth Csaba szerint a parkolási engedélyek díjának emelése több kerületben nem érte el azt a célt, hogy a lakossági engedélyek száma a közterületi parkolóhelyek száma alá csökkenjen. Ez csak Terézvárosban és a XIII. kerület egy részén sikerült.

Józsefváros példája alapján a díjak hosszú távú hatásai kérdésesek. Bár 2023 márciusában 15 százalékkal csökkent az első autóra vonatkozó engedélyek száma, a következő évben ez alig változott, 2025 márciusára pedig majdnem visszanőtt az emelés előtti szintre. Tóth Csaba szerint tartós eredmény eléréséhez magasabb díjakra lehet szükség.

A céges autóra igényelt engedélyek aránya a VIII. kerületben 7 százalék, a III. kerületben 10 százalék, a XII. kerületben 13 százalék. Egyes kerületek kisebb kedvezményt adnak céges autókra, míg mások továbbra is jelentős támogatást nyújtanak a céges autókat használóknak.

A II. kerület éves BKK-bérletet ad azoknak, akik nem igényelnek parkolási engedélyt. Terézváros pedig támogatást nyújt azoknak, akik parkolóházban parkolnak és lemondanak a közterületi engedélyükről. Ezek a kedvezmények csökkentik a területfoglalást, de költségesek.

A parkolási díjak emelése többletbevételt eredményezett az önkormányzatok számára. Tóth Csaba szerint ezeket az összegeket fel lehetne használni például zöldítésre vagy a kerékpározás elősegítésére.

Tóth Csaba szerint a kerületek nem fordítanak figyelmet a közösségi autóhasználat népszerűsítésére, pedig ez alkalmas lenne a magánautó-használat kiváltására.

Tóth Csaba szerint a lakossági díjak nem alkalmasak a parkolási problémák csökkentésére. A díjak hatására a parkolási engedélyek száma csökkenhet, de a hatás rövid ideig tart, és az engedélyek száma néhány éven belül visszatérhet az eredeti szintre. Valószínűsíthető, hogy a parkolási telítettség kevésbé csökken, mivel elsősorban azok mondanak le a közterületi parkolásról, akik ritkán parkolnak közterületen.

Összefoglalva, a parkolási engedély éves díjának emelése hatással van a parkolási engedélyek számára. Ahol kis mértékben emelik a díjat, ott a hatás nem jelentős, ahol nagymértékben, ott csökken a parkoló autók száma, ahol pedig nem emelnek, ott nő az engedélyek és a parkoló autók száma.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött megfogalmazásokat használt, például a „túltöltött szabadtéri garázs” kifejezés a helyzet dramatizálására törekedett.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor azt állította, hogy a lakosok „kivárnak” a parkolási engedély beszerzésével, vagy hogy a díjemelések nem váltották be a reményeket. Ezek az állítások nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot, és további bizonyítékokra lenne szükség a megerősítésükhöz.
• A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a bemutatott adatok helyesek. Azonban az ok-okozati összefüggések feltárása terén óvatosan kell kezelni a következtetéseket.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a parkolási díjak emelése csak részleges megoldást jelent a parkolási problémákra, és a hatásuk idővel csökkenhet. A tartós eredmény eléréséhez valószínűleg komplexebb intézkedésekre van szükség, például a közösségi autóhasználat népszerűsítésére vagy a parkolóhelyek számának növelésére.
• Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a parkolási díjak kérdése továbbra is napirenden marad, és a kerületeknek további megoldásokat kell keresniük a parkolási problémák kezelésére.

(Forrás: telex.hu)