OkosHír: A Tanoda Platform, a tanodák civil hálózata, felmérést készített az állami finanszírozású tanodák helyzetéről. A jelentés szerint a tanodák már 2019-től kezdve alulfinanszírozottak voltak, és az infláció, az energiaárak növekedése, valamint a bérminimum emelkedése tovább rontotta a helyzetüket. Ez a helyzet a tanodák megmaradását veszélyeztetheti. A Belügyminisztérium egy áprilisban bejelentett új szabályozással a középiskolai lemorzsolódás kezelését is a tanodák feladatává tenné azáltal, hogy meghatározza, hány középiskolást kell befogadniuk. Mivel a tanodák elsősorban az általános iskolásokra fókuszálnak, a szabályozás a Tanoda Platform szerint ronthat a helyzeten.

A Tanoda Platform jelentése szerint a tanodák fontos szerepet töltenek be az esélyegyenlőség és a hátránykompenzáció terén a közoktatási rendszeren kívül. A jelentés megállapítja, hogy bár a tanodák finanszírozásában történtek pozitív változások, az alulfinanszírozottság problémája továbbra is fennáll.

Az első tanodák Magyarországon az 1990-es évek közepén jöttek létre, mint közösségi terek, ahol hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok vehetnek részt fejlesztő foglalkozásokon. A tanodák figyelembe veszik a gyerekek egyéni igényeit, és segítséget nyújtanak a tanulásban és a személyiségfejlődésben. Emiatt a tanodáknak szerepük van a hátránykompenzálásban és az esélyteremtésben.

2023-ban 188 állami finanszírozású tanoda működött Magyarországon, összesen 5409 tanulóval. Ebből 1828 alsó tagozatos, 2826 felső tagozatos és 755 középiskolás diák volt. Egy tanodára átlagosan 20-30 gyerek jut.

A tanodák többsége (70 százaléka) nonprofit szervezetek, 28 százaléka egyház vagy egyház által alapított nonprofit szervezet fenntartásában működik. Három tanoda fenntartója önkormányzat vagy közalapítvány.

Az 1990-es években a tanodák adományokból működtek. 2003-ban a közoktatási törvénybe is bekerültek, és 2004-től pályázatokat írtak ki a működésük támogatására. Magyarország EU-csatlakozása után pályázatokból tartották fenn magukat a tanodák, de ez a finanszírozás kiszámíthatatlan volt.

2017 és 2020 között a tanodák áttérhettek állami forrásokra. 2019-től a folyamatos állami finanszírozású pályázatok felváltották a korábbi, rendszertelen uniós pályázatokat.

Az állami finanszírozás kétéves pilotidőszakát (2021–2023) követően 2024 és 2026 között hároméves időszakokra nyerhettek finanszírozást a tanodák. Ezekre a kormányhivatal által kiállított működési engedéllyel rendelkező fenntartók pályázhatnak.

A Tanoda Platform szakértői szerint a tanodák finanszírozása már a 2019-es induláskor alultervezett volt. Álláspontjuk szerint egy 30 tanulót támogató tanodának legalább 17 millió forint éves forrásra lett volna szüksége a 13,5 millió helyett. Ehhez adódott hozzá az infláció okozta értékvesztés.

A jelentés szerint 2008-ban egy tanulóra eső támogatás havi 33 333 forint volt, míg 2025-ben ez a szám 53 453 forintra emelkedett. A jelentés készítői szerint a finanszírozás relatív értelemben csökkent. Az értékvesztés elkerülése érdekében 73 955 forintra kellett volna emelkednie az egy tanulóra jutó havi támogatás összegének, ami 26 623 689 forintos éves támogatást jelentene a jelenlegi 19 243 000 forint helyett.

A bérminimum jelentős növekedése magasabb bérterheket okozott a tanodáknak. Míg 2008-ban 84 525 forint volt a garantált bérminimum, addig 2025-ben 348 800 forint, ami négyszeres növekedést jelent.

A jelentés a finanszírozási nehézségek okait is vizsgálta. A problémák középpontjában a tanodai szakemberek fizetése áll, mivel a tanodák költségvetésének legnagyobb részét a fizetések teszik ki. A további pénzügyi kihívások okai a következők:

• A támogatások összege már az állami finanszírozási rendszer kialakításakor alultervezett volt.
• Az infláció tovább csökkentette a támogatások értékét.
• A bérminimum növekedése miatt a tanodapedagógusok bére nehezen kigazdálkodható.
• Az élelmiszer-infláció megnehezíti a gyerekek uzsonnáztatását.
• Az üzemanyagárak növekedése további költségnövekedést okoz.
• Az energiaárak növekedése is sújtja a tanodákat.
• A KATA adózási forma megszüntetése további terheket jelent.
• A pedagógusok béremelése növelte a tanodapedagógusok fluktuációját.

A jelentés szerint ezek a problémák a tanodák működését 2021-ig megnehezítették, 2022-től pedig veszélyeztették. A 2024-25-ös támogatási növekedések nem oldották meg a helyzetet, csak elhárították a tanodák tömeges megszűnésének veszélyét.

A jelentés felhívja a figyelmet egy április elején bejelentett új szabályozásra is, amely a tanodák szerint nehéz helyzetbe hozza őket. A Belügyminisztérium előterjesztése alapján 2025 szeptemberétől a 20-24 tanulóval működő tanodáknak legalább 2 középiskolás diákot, a 25-30 tanulót fejlesztő tanodáknak pedig legalább 4 főt kell bevonniuk. 2026 szeptemberétől ez a szám duplázódik.

A tanodák szerint ez azért problémás, mert bár a cél a lemorzsolódás orvoslása, a szakemberek szerint ez épp ellentétes hatást fog elérni. A lemorzsolódás orvoslását már általános iskolás korban kell kezdeni. Ha jogszabályilag megemelik a tanodákban kötelezően a középosztályosok számát, akkor azzal kisebb korú tanulók szorulhatnak ki.

A hátrányos helyzetű középiskolások számára a tanodák jelenlegi működésétől eltérő keretek kialakítása lenne szükséges, mivel a tanodák a kisebb korcsoportokra lettek kitalálva. A jelenlegi szakembergárda és módszertanok nem alkalmasak az új feladatok elvégzésére. Ennek következtében a középiskolásokra nézve a tanoda megtartóereje is csökken.

A tanodák nem ennek a jogszabálynak a függvényében pályáztak a 2024-26-os finanszírozásra, így nem ennek megfelelően alakították ki a fiatalok közösségeit és a tanodapedagógusok körét. Ha pedig a tanulók összetételét nem felmenő rendszerben vezetik be, akkor elkerülhetetlen, hogy az általános iskolások egy része kiszoruljon a szolgáltatásból.

A Tanoda Platform jelentésében javaslatokat fogalmaztak meg a döntéshozók számára mind a finanszírozási, mind a középiskolások problémáját tekintve:

• A feladategység után járó támogatás emelkedjen tanulónként 250 ezer Ft/év összegre a jelenleg 150 ezer Ft/év helyett, továbbá a működési alaptámogatás éves viszonylatban 19,5 millió Ft/év összegben legyen meghatározva a 2026-tól kezdődő időszakra, a jelenlegi 14.743.000 Ft/év helyett. E változtatásokkal összességében egy 30 tanulót fejlesztő tanoda éves támogatása érje el a 27 millió forintot, követve a referenciaévtől számított infláció mértékét.
• A 2025-ös évre vonatkozóan, az új támogatási összeg bevezetéséig 5 millió forint kiegészítő támogatást kapjanak a tanodák, a finanszírozási válság leküzdése érdekében.
• A támogatási összegekbe épüljön be az inflációkövetés.
• A tanodák szakmai munkáját, finanszírozását és egyéb szabályozását érintő kérdésekben proaktív, transzparens és érdemi egyeztetés történjen a tanodák képviselőivel.
• Ne kerüljön bevezetésre az eddig megismert formában a tanodai gyermekközösségek összetételének szabályozása.
• A középiskolások nagyobb számban történő bevonása továbbra is szabadon választható lehetőség legyen. Kiemelten fontos e javaslat megfontolása a (középfokú oktatási intézménnyel nem rendelkező) kistelepüléseken működő tanodák esetében.
• A tanodai pályázatok támogatási ciklusa a jelenlegi 3 évről emelkedjen 5 évre, mivel a középiskolásokra nagyobb fókuszt helyező szakmai program hosszabb kifutási időt igényel.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „nyakukba akarják varrni” kifejezés a Belügyminisztériummal kapcsolatban, ami negatív konnotációt hordoz. Emellett a „lehetetlen helyzetbe hozza a tanodákat” megfogalmazás is dramatizálja a helyzetet.
• A cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg következtetésként, például amikor azt állítja, hogy a Belügyminisztérium intézkedése „épp ellentétes hatást fog elérni”. Ez a kijelentés nem feltétlenül bizonyított, és más tényezők is befolyásolhatják a lemorzsolódás mértékét.
• A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a Tanoda Platform jelentésére támaszkodnak. Azonban a jelentésben szereplő állítások pontosságát további forrásokból is ellenőrizni kellene.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a tanodák finanszírozási problémákkal küzdenek, és az új szabályozás tovább nehezítheti a helyzetüket. A cikk sugallja, hogy a Belügyminisztérium intézkedése nem a megfelelő módon próbálja kezelni a lemorzsolódás problémáját.
• Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a tanodák fontos szerepet töltenek be a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában és esélyegyenlőségének megteremtésében. Ha a tanodák helyzete romlik, az negatív következményekkel járhat a társadalomra nézve.

(Forrás: 444.hu)