Tíz európai ország 2010 utáni boraiban mutattak ki TFA-t

OkosHír: A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ) közleménye szerint tíz európai ország 2010 után készült boraiban trifluor-ecetsavat (TFA) mutattak ki. A TFA a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS) lebomlásának végterméke.

Az MTSZ a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) jelentését ismertette, melyben régi (1988 előtti) és új (2010 utáni) borokat vizsgáltak tíz európai országból, köztük Magyarországról. A jelentés szerint minden új bor tartalmazott TFA-t, a medián koncentráció 110 µg/l volt, a legmagasabb mért érték pedig 320 µg/l volt. Az 1988 előtt szüretelt borokban nem mutattak ki TFA-t. A jelentés szerint a szennyezési szintek 2010 óta emelkednek.

A hagyományosan termesztett szőlőből készült borok 94 százalékában növényvédőszer-maradványokat mutattak ki. A bioborok többsége peszticidmentes volt, de kisebb mennyiségben TFA-t tartalmaztak.

Magyarországról egy villányi kékfrankost és egy tokaji sárgamuskotályt vizsgáltak. A kékfrankos TFA-tartalma 120 µg/l volt, a sárgamuskotály TFA-szennyezettsége 66 µg/l volt, és egyéb növényvédő szert is tartalmazott (ftalimid: 57 µg/l; folpet és ftalimid összesen: 110 µg/l).

A TFA elsősorban mezőgazdasági peszticidekből és hűtőközegként használt fluorozott gázokból származik. A Német Környezetvédelmi Ügynökség szerint a TFA-talaj- és vízszennyezés 76 százalékáért az agrárpeszticidek felelősek, míg az esőből származó kibocsátás 17 százalékot, a szennyvíz és trágya 3–3 százalékot tesz ki. Egy 2021-es tanulmány magzati fejlődési rendellenességeket mutatott ki nyulaknál a TFA hatására.

Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag szakértője szerint a TFA növényi bioakkumulációja miatt van szükség a szennyezettség és a kibocsátás megfékezésére. Véleménye szerint a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínűsíthető, hogy más borokban is hasonló szennyezettséget lehetne kimutatni.

Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerkémiai professzora is TFA-növekedést figyelt meg kutatásai során. A 2020 utáni borokban 20–330 µg/l közötti értékeket talált. A legalacsonyabb szintek a vegyszermentesen termesztett szőlőből készült bioboroknál jelentkeztek. Müller szerint a PFAS-alapú növényvédő szerek szerepet játszhatnak a TFA-szennyezésben.

Az EU Referencia laboratóriuma, a CVUA Stuttgart által gyűjtött adatok szerint a 2017-es tanulmányban 27 európai bor vizsgálata során 50 µg/l-es mediánértéket és 120 µg/l-es csúcskoncentrációt mutattak ki. A 2025-ös új vizsgálatban a mediánérték 110 µg/l volt, a csúcsérték pedig elérte a 320 µg/l-t.

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője szerint azokat az anyagokat, amelyek TFA-t juttatnak a környezetbe, haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból. Május közepén az uniós tagállamok szavaznak a flutolanil betiltásáról. Fidrich kérte a magyar kormányt, hogy támogassa a peszticid betiltását.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorol az olvasóra. A „riasztóak” és „sürgős beavatkozásra van szükség” kifejezések a probléma súlyosságát hangsúlyozzák, míg az „örök vegyi anyag” jelző negatív konnotációt hordoz. A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy más borokban is hasonló szennyezettség mutatható ki, ami nem feltétlenül megalapozott. A cikkben leírt állítások valósnak tűnnek, mivel egy jelentésre és szakértői véleményekre hivatkozik, bár a források pontos elérhetősége nem szerepel. A cikk konklúziója, hogy a TFA-t a környezetbe juttató anyagokat ki kell vonni a forgalomból. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kormányzatnak állást kell foglalnia a flutolanil betiltásáról szóló szavazáson, és esetlegesen szigorúbb szabályozást kell bevezetnie a növényvédő szerek használatára.

(Forrás: telex.hu)