OkosHír: A kormány januárban indította el a „JÓ HÍR! Magyarország meg tudja csinálni” kampányát. A kampány célja az volt, hogy a kormánytagok és a Fidesz politikusai a különböző platformokon keresztül az ország fejlődését és a gazdasági helyzet javulását hangsúlyozzák. Orbán Viktor miniszterelnök januárban kijelentette, hogy „csak jó hírek vannak”. Márciusban a kormány levédette a jóhír-kampány arculati elemeit.

A 2024 végi és 2025 eleji lelkesedés alábbhagyott az utóbbi hetekben. A kormány a gazdaságpolitikai akciótervet nemzeti konzultációval is támogatta, melynek eredményeként a résztvevők többsége támogatta a béremelési programot és a fiatalok lakhatásának támogatását.

A kormány számára szükségessé vált, hogy a „jó hírekről” és az épülő országról szóljon a kommunikáció, miközben a politikai térben Magyar Péter jelent meg, és kedvezőtlen gazdasági adatok érkeztek. Orbán Viktor tavaly decemberben a „fantasztikus” jelzővel illette a magyar gazdasággal kapcsolatos várakozásokat.

Február végén, Orbán Viktor évértékelő beszédében az optimizmus halványodni látszott. A miniszterelnök az „áttörés évéről” beszélt, és Donald Trump győzelmére, valamint a „Birodalom elleni harcra” utalt. Kedvezményeket jelentett be, majd kritikusabban fogalmazott az ellenzékkel szemben. Március 15-re a „legyőzendő birodalom”, a „nyugati világ lelkéért vívott harc” és a „kitakarítandó poloskák” kerültek előtérbe, a jó hírek helyett.

Lakner Zoltán elemző szerint a Fidesz a saját szavazótáborához szól az újabb ellenségek kijelölésével. Lakner szerint szokatlan, hogy egy 15 éve kormányon lévő párt bemutatja a működésképtelenségeket az általa irányított egészségügyben, miközben jóhír-kampányt is folytat.

Lakner szerint a Fidesz a szokásos ellenségképgyártó politikájával a saját szavazótáborának önbizalmát és lelkesedését akarta helyreállítani, és a gazdasági eredményekkel túl akart nyúlni a Fidesz szavazótáborának magján. Ezzel akarták visszahívni azokat a szavazókat, akik a stabilitás miatt a Fideszre szavaztak.

Lakner szerint „most nem orbáni stabilitás van, hanem orbáni pangás van a gazdaságot illetően”. A Fidesz visszakanyarodott az ellenségképgyártás különböző formáihoz. Elemzők egyetértenek abban, hogy ameddig a Fidesz nem tud életet lehelni a magyar gazdaságba, addig a mostani tendenciákban aligha lesz változás.

Az ellenségképgyártás felerősítését indokolhatja, hogy nem érkeznek a várva várt gazdasági eredmények. Márciusban 4,9 százalékos volt az infláció, ezen belül 7 százalékos az élelmiszer-infláció. Az ipari termelésben bizonytalanság van Donald Trump vámjai miatt. A költségvetési hiányról érkező adatok sem kedvezőek.

A kormány a jövő évi költségvetésről beszél, adócsökkentéssel, növekedéssel és csökkenő hiánnyal számol. A kormány jóhír-kampányához létrehozott felületen április 22-én arról lehetett olvasni, hogy „Utcák, járdák felújítására pályázhatnak a kistelepülések”. A korábbi bejegyzésekből megtudhatjuk, hogy „a családokat nem terhelni, hanem támogatni kell”, „elállnak az árnöveléstől a telekommunikációs cégek”, vagy „4000 milliárd forint marad pluszban a családoknál” (a következő négy évben).

Orbán Viktor miniszterelnök személyesen ad át új utakat, hangsúlyozva 15 éves kormányzásuk eredményeit. Az M44-es átadóján elmondta, hogy az eredmények mellé oda kell tenni a „következő évek legfontosabb kérdését” is, ami szerinte Ukrajna EU-tagsága.

A Fidesz Ukrajna EU-tagságát is beemelte a sorba megosztó témaként, véleménynyilvánító szavazást is indítottak róla. Az EU-ban jelenleg szinte sehol nem téma a háborúban álló ország tagsága.

Az ellenségképgyártás háttérbe szorította a jó hírek kommunikációját, aminek a Kollár-ügyre felépített kampány adott löketet. A Fidesz hazaárulással vádolja Kollár Kingát, a Tisza Párt EP-képviselőjét, új őszödi beszédet emlegetnek, és tüntetést szerveztek.

Kollár Kinga elmondta, hogy a Magyarország ellen folyamatban lévő jogállamisági eljárás hatékony, és „a dolog pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket”. A Fidesz és a kormányhoz közeli média azt állítja, hogy a magyar kormány döntései miatt évek óta befagyasztott EU-s források a Tisza Párt miatt nem érkeznek meg Magyarországra.

A Fidesz felsorolja, milyen beruházások maradtak el az utóbbi években, szerintük a Tisza Párt miatt. A kormány egészségügyi államtitkára mutatja be a lepukkant kórházakat.

Szerintük nem a másfél évtizede kormányzó pártok a felelősek ezekért az állapotokért, hanem „Brüsszel és a Tisza Párt sunyi alkuja”, ami miatt nincs pénz a felújításra. Lázár János megosztotta, hogy milyen beruházások nem készültek el szerte az országban, szerinte a Tisza miatt, akik „Ukrajnának adnák a pénzt”. Vitézy Dávid felhívta a figyelmet, hogy Lázár listáján vannak olyan beruházások, amikre rendelkezésre állt az uniós forrás, de maga Lázár döntött a sorsukról.

A kormány azt állítja, hogy Magyarországra érkeznek az EU-s pénzek, forrásvesztés pedig 2026-ig nincs. Az állításukkal szemben napról napra csökken a lekérhető összeg. A kormánytagok szerint idén hárommilliárd euró érkezik Magyarországra. A kormányzati magyarázat szerint több mint egymilliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás elérhetetlenné válása nem forrásvesztés.

A kormány és gépezete zajkeltéssel próbálja leuralni a közéletet a Pride-tiltástól az ukrán EU-tagságon át Kollár Kingáig. A Fidesz képes uralni a napirendet, de az ellenzék is dolgozik. Magyar Péter bejárta az országot, építette vidéki bázisát, megtöltötte a nagyvárosok tereit, és vezeti a közvélemény-kutatásokat, miközben nem hajlandó az Orbánék által bedobott témákról beszélni.

A jóhír-kampánnyal kapcsolatban megkeresték a kormányt is. A kormány a cikk megjelenéséig nem válaszolt a kérdésekre.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása és a kormány tevékenységének negatív színben való feltüntetése volt. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, amelyek nem voltak kellően alátámasztva tényekkel vagy forrásokkal.

A cikkben tett állítások egy része megfelelt a valóságnak, például a gazdasági adatokra vonatkozó információk. Azonban a cikk a kormány kommunikációs stratégiájának értékelésekor gyakran szubjektív véleményeket fogalmazott meg, és nem törekedett a kiegyensúlyozott tájékoztatásra.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormány a „jó hír” kampányt követően egyre inkább az ellenségkép gyártására helyezi a hangsúlyt, ami a gazdasági eredmények elmaradásával és a politikai kihívásokkal magyarázható. Ez a stratégia hatással lehet a magyar közéletre, mivel polarizálhatja a társadalmat és erősítheti a politikai feszültségeket.

(Forrás: telex.hu)
Kép: kormany.hu