Hírek

A Nyírerdő Zrt. fakitermelést végzett a Bátorliget melletti Fényi-erdőben

OkosHír: A WWF Magyarország közleménye szerint a Nyírerdő Zrt. három hektáron végzett fakitermelést a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Bátorliget közelében található Fényi-erdőben. Az információ korábban a Telex hírportálon is megjelent. A Fényi-erdő a román határhoz közeli alföldi erdő, melyet egyes források szerint természetközeli állapotúnak tartanak. Az Erdőrezervátum.hu oldalon megjelent, 2021-es cikk szerint a terület korábban a Károlyi család vadászterülete volt, akik a területet kevéssé bolygatták. A terület egy részét az 1930-as években természeti emléknek nyilvánították, majd 1953-ban országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították.

A Fényi-erdő egyesíti a hegyvidéki és alföldi területek jellemzőit. A területen koros faállomány, árnyékliliom, podagrafű, turbánliliom és hagymás fogasír is található. A területen nagyszámú holtfa található, amely élőhelyet biztosít gombák, rovarok és madarak számára.

A Fényi-erdő erdőrezervátum címre van jelölve, a szükséges tudományos munkák elkészültek, de a státuszt eddig nem hirdették ki.

Egy meg nem nevezett forrás szerint a fakitermelés 2024 novemberében történt. A Nyírerdő Zrt. 2024. november 8-án ajánlattételi felhívást tett közzé kocsányos tölgyekre a Bátorliget 5/I erdőrészletéből. Az ajánlat 71 köbméter faanyagot tartalmazott.

A Telex megkereste a Nyírerdő Zrt.-t, hogy megtudja, miért volt szükség a terület letermelésére, és hogy ehhez kaptak-e engedélyt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivataltól. A Kormányhivatal válaszában közölte, hogy szakkérdést vizsgált a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnál kérelmezett eljárásban.

Egy, a területen jártas, meg nem nevezett informátor szerint a Nyírerdő Zrt. engedéllyel végez fakitermelést. Azt feltételezi, hogy a Kormányhivatal engedélyt adott a fakitermelésre, de nem tudni, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkot bevonták-e szakmai véleményezőként. Azt is megjegyezte, hogy a Kormányhivatal nem köteles betartani a nemzeti park szakvéleményét.

A Telex megkereste a Kormányhivatalt és a Hortobágyi Nemzeti Parkot is. A Hortobágyi Nemzeti Park február végi megkeresésre nem válaszolt. Egy meg nem nevezett olvasó szerint a nemzeti park nem tudott a fakitermelés tervéről.

Gálhidy László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője szerint egy ilyen koros fák alkotta élőhely kialakulása legalább másfél évszázadot vesz igénybe. Véleménye szerint a klímaváltozás miatt nem biztos, hogy ez az ártéri tölgyes újra kialakul. Hozzátette, hogy a levágott erdő élővilágának egy része át tud költözni a szomszédos erdőfoltokba, de az aljnövényzetet a nap elpusztítja, a holt faanyaghoz kötődő rovarvilág egy része pedig elpusztul a faanyag elszállításakor vagy elégetésekor.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorol az olvasóra. A „természetvédelmi szempontból egyik legértékesebb erdejében” és a „három hektárt tarra vágott” kifejezések azonnal negatív érzéseket keltenek. A cikk a Károlyi család érdemeinek kiemelésével és a terület természetközeli állapotának hangsúlyozásával tovább erősíti a veszteség érzetét. A „favágás szépelgő megnevezése” megfogalmazás a Nyírerdő Zrt. tevékenységét kritikus színben tünteti fel.

A cikkben több feltételezés is megjelenik következtetésként. Például, hogy „fel sem merülhetett volna annak a részletnek a tarvágása”, és hogy „biztosan nem egységes letermelést kellett volna, hogy jelentsen”. Ezek az állítások véleményen alapulnak, és nem támasztják alá tények.

A cikkben leírtak összességében megfelelnek a valóságnak, amennyiben a WWF Magyarország közleménye és a Telex információi helytállóak. Azonban a cikk hangvétele és a feltételezések bemutatása miatt az olvasóban egyoldalú kép alakulhat ki.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Nyírerdő Zrt. fakitermelést végzett egy természetvédelmi szempontból értékes területen, és hogy ennek a tevékenységnek negatív hatásai lehetnek a helyi élővilágra. Az engedélyezési folyamat részletei nem teljesen tisztázottak, és a Hortobágyi Nemzeti Park véleményének figyelmen kívül hagyása is felmerül.

Ez az esemény felhívhatja a figyelmet a természetvédelmi területeken folytatott gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos szabályozás és ellenőrzés fontosságára. A nyilvánosság tájékoztatása és a szakmai szervezetek bevonása segíthet a hasonló esetek megelőzésében és a természeti értékek megőrzésében.

(Forrás: telex.hu)

Hirdetés

Hírek

Drónelfogások és károk Oroszországban

OkosHír: A moszkvai régió felett egy éjszaka során hat pilóta nélküli repülőszerkezetet fogtak el. A moszkvai Domogyedovo és Zsukovszkij repülőtereken ideiglenesen felfüggesztették a forgalmat. Hasonló intézkedéseket vezettek be Kaluga, Ivanovo és Vlagyimir repülőterein is. Lipeck megyében a mobil internetszolgáltatást ideiglenesen korlátozták. Az Orjol megyében található Bolhov félvezetőgyár épületében és több lakásban reggel dróntámadás okozott károkat. A helyi kormányzó közlése szerint a régió légterében 53 drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Az orosz védelmi minisztérium 127 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőszerkezet elfogásáról számolt be, főként Brjanszk, Orjol és Kurszk megyék fölött. Ezt követően a nap folyamán további több tucatnyi elfogásról érkezett jelentés.

A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 1305 halottat és sebesültet vesztett. Emellett állításuk szerint megsemmisítettek négy harckocsit és 13 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 10 tüzérségi löveget és hat lőszerraktárt.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a szentpétervári Nemzetközi Ifjúsági Jogi Fórumon kijelentette, hogy az ukrán hadsereg eddig a 89 orosz régió közül 43 ellen indított támadást, és közel nyolcezer alkalommal lőtte a határ menti és hátországi területeket.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolhatott az olvasóra. A „masszív dróntámadás” kifejezés például dramatizálja az eseményeket. A cikkben szereplő veszteségi adatok (1305 halott és sebesült) forrásmegjelölés nélkül szerepelnek, így azok hitelessége nem ellenőrizhető. Az ukrán hadsereg által indított támadásokról szóló rész célja lehetett az olvasóban negatív kép kialakítása Ukrajnával szemben.

A cikk konklúziója, hogy az ukrán hadsereg jelentős támadásokat hajt végre orosz területek ellen, ami potenciálisan fokozhatja a feszültséget a két ország között. Az események hatása a magyar közéletre közvetett, de befolyásolhatja a háborúval kapcsolatos közvéleményt és a kormányzati politikát.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Hírek

Egy diplomatákból álló csoport látogatása során lövések dördültek El Dzsenínben

OkosHír: Egy diplomatákból álló csoport ciszjordániai, Dzsenínben tett látogatása során lövések dördültek el a közelben. Az incidensben személyi sérülés nem történt. Az esetet követően az Európai Unió külügyi főbiztosa és több érintett ország külügyminisztere is megkereste Izraelt. Az izraeli hadsereg bocsánatot kért és vizsgálatot indított az ügyben – közölte a Times of Israel. A nyilvánosságra került videófelvételek tanúsága szerint a csoport egy sárga sorompónál tartózkodott, ahonnan feltételezhetően izraeli katonák adtak le lövéseket. A lövések hallatán a diplomaták elhagyták a helyszínt és járművek mögött kerestek menedéket. Egy szemtanú az AFP hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy több lövést is hallott, melyek állítása szerint a dzseníni menekülttábor irányából érkeztek. A csoport tagjai különböző EU-s országokból és a világ más részeiről érkeztek a városba.

A palesztin külügyminisztérium közleményt adott ki, melyben elítélte az eseményeket. A közlemény szerint az izraeli hadsereg szándékosan lőtt rá a Palesztinába látogató diplomatákból álló delegációra. Az izraeli hadsereg (IDF) szerint katonái a levegőbe adtak le figyelmeztető lövéseket, mivel a küldöttség állítólag letért az előre meghatározott útvonalról. Az IDF vizsgálatot indított az ügyben, és jelezte, hogy felveszi a kapcsolatot az érintett országok képviselőivel a történtek megbeszélése céljából.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főbiztosa szerint Izraelnek felelősséget kell vállalnia a lövések elrendeléséért. Kifejtette, hogy a diplomaták életének veszélyeztetése elfogadhatatlan, különös tekintettel arra, hogy Izrael is aláírta a bécsi egyezményt, amely ezt tiltja. Egy meg nem nevezett nyugati ország képviselője szerint az incidens komoly, és országa reagálni fog rá. Az olasz és a francia külügyminiszter bekérette az izraeli nagykövetet az ügyben.

Korábban az ENSZ azt közölte, hogy véleményük szerint a segélyszállítmányok nem jutnak el a gázai civilekhez. Az övezetben a 11 hete tartó izraeli blokád miatt élelmiszerhiány van, és az orvosi segélyek is kimerültek. Benjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap engedélyezte a segélyek korlátozott bevitelét a területre, de ennek végrehajtása jelenleg nem zökkenőmentes.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott, melyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása lehetett. Például a „menekülésbe fulladt” kifejezés dramatizálja az eseményeket. A „megszálló izraeli hadsereg” szóhasználat negatív konnotációt hordoz. A cikkben szereplő állítások tényeken alapulnak, de a válogatás és a megfogalmazás módja befolyásolhatja az olvasó véleményét. A cikk konklúziója, hogy Izrael felelős a kialakult helyzetért, azonban ez nem feltétlenül tükrözi a teljes valóságot, mivel a palesztin fél álláspontja is megjelenik, de kevésbé hangsúlyosan. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, amennyiben befolyásolja a magyar kormány Izraellel kapcsolatos külpolitikáját, bár ennek mértéke jelenleg nem meghatározható.

(Forrás: telex.hu)

Tovább