OkosHír: A Fővárosi Törvényszék másodfokon helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság korábbi döntését, amely elutasította a két gyanúsított letartóztatását az üzletszerűen elkövetett kábítószer készítésének elősegítése miatt indult ügyben. A döntés jogerős.

Az elsőfokú bíróság április 4-én elutasította a letartóztatást, mivel álláspontjuk szerint a gyanúsítás nem tartalmazott olyan tényeket, amelyek alátámasztották volna, hogy a gyanúsítottak a birtokukban lévő vegyi anyagokból kábítószert kívántak előállítani.

Az ügyészség fellebbezést nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a gyanúsítás a törvényi tényállás valamennyi elemét tartalmazza. Az ügyészség szerint az elsőfokú bíróság nem a bizonyítékok értékelése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a gyanú nem megalapozott, hanem a gyanúsítás hiányosságai miatt.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a döntés kapcsán felvetette a Büntető Törvénykönyv módosításának szükségességét, hogy drogügyekben ne legyen mérlegelési joga a bírónak. Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón azt mondta, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetőinek megalapozott gyanú ellenére történő szabadlábra helyezése vitatható.

A Fővárosi Törvényszék szerint az ügyészség fellebbezése nem volt alapos. A másodfokú bíróság szerint a gyanúsításnak tartalmaznia kell a cselekmény történeti tényállásának lényegét, hogy a bűncselekmény törvényi tényállásának elemei megállapíthatóak legyenek. A bíróság szerint a megalapozott gyanút objektív tényeknek kell alátámasztaniuk, nem lehet szubjektív vélekedés vagy feltételezés. A Fővárosi Törvényszék szerint a gyanúsításban leírt történeti tényállás nem felel meg ezeknek a követelményeknek, mert nem tartalmazza a hivatkozott bűncselekmény valamennyi törvényi tényállási elemét.

A bíróság szerint a bizonyítékoknak konkrét bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját kell alátámasztaniuk. A bíróság szerint a történeti tényállás hiányos, és nem felel meg az eljárási törvényben meghatározott rendelkezéseknek. A bíróság szerint a gyanúsítás hiányosságát az ügyészség sem vitatta a fellebbezés indokolásában.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. A „csepeli droglabor” kifejezés eleve negatív konnotációt hordoz, és a „droggyárosok” szó használata is hasonló célt szolgált. A cikk idézi Németh Szilárd és Gulyás Gergely véleményét, ami politikai állásfoglalást sugall. A Magyar Nemzetre való hivatkozás, miszerint „Pressman kedvenc bírója engedte szabadon a droggyárosokat”, tovább fokozza a politikai színezetet, és a bíró személyét is támadja. Az eredeti cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepelnek, például az, hogy a bírói döntés a „társadalmi igazságérzettel nem találkozik”. A cikk hatása a magyar közéletre az lehet, hogy erősíti a közvéleményben a bíróságokba vetett bizalmatlanságot, és politikai vitát generál a drogpolitikáról és a bírói mérlegelési jogkörről.

(Forrás: 444.hu)