Technológia és Tudomány
Az amerikai űrhajós, Jonny Kim részt vesz a Nemzetközi Űrállomás küldetésében
OkosHír: Jonny Kim, korábbi Navy SEAL orvos és űrhajós, részt vesz a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyik küldetésében. Kim életútja, mely a katonai szolgálattól az orvosi diplomán át az űrhajózásig ível, széles körben elismerést váltott ki.
Kim a Szojuz MS-27 fedélzetén repülőmérnökként van jelen. A NASA közleménye szerint a bajkonuri indítás sikeres volt, az űrhajó három óra utazás után megérkezett és dokkolt a Nemzetközi Űrállomásra, ahol két hétig 10 űrhajós fog tartózkodni (négy amerikai, öt orosz és egy japán). Április 19-én a tízből három űrhajós visszaindul a Földre: a NASA-tól Don Pettit, az orosz Roszkozmosztól pedig Alekszej Ovcsinyin és Iván Vágner. Az expedíció résztvevői ezután nyolc hónapon át lesznek az űrben, ahol Kim és társai tudományos kutatásokat fognak végezni a japán Onisi Takuja parancsnoksága alatt. Ezek a mélyűr felfedezését szolgáló kutatások, amik elősegíthetik majd a távolabbi bolygókra való utazást.
Kim szülei az 1980-as években Dél-Koreából vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Apja italboltot nyitott Los Angeles déli részén, anyja tanítónő lett. Kim a NASA podcastjában elmondta, hogy édesanyja volt a hőse, és beszélt arról is, hogy milyen nehéz volt a szüleinek beilleszkedni az idegen közegbe bevándorlóként, és hogy gyerekként elszigetelten érezte magát. A Jocko Podcastban 2020-ban azt mondta, hogy sose volt kifejezetten az az álma, vagy életcélja, hogy orvos vagy asztronauta legyen. Viszont a filozófiája lényege mindig is az volt, hogy kitűzzön maga elé egy nagyobb célt, és mindent annak rendeljen alá, hogy ezt elérje.
Kim 2002-ben katonának állt, ami saját bevallása szerint ijedt fiúból önbizalommal teli férfivá tette. A tengerészgyalogsági karrierjét egy ultimate frizbizés közben szerzett bokasérülés nehezítette meg. Ahelyett, hogy a Navy SEAL műveleti specialistájává válhatott volna, egy toborzó az orvosi vonal felé irányította. A két karrier egy ideig összeért, miután alapvető orvosi képesítést szerzett, már orvosként és mesterlövészként ment ki Irakba a SEAL-lel 2005-ben. Veteránként hazatérve az államokba a San Diegó-i Egyetemen akart továbbtanulni, ahová a tandíjat úgy tudta előteremteni, hogy parkolójegyeket árult. San Diego és a 2012-es matematikusi BSc-diploma után a Harvardra is fölvették. Kim a Harvardon találkozott Scott Parazynskivel, aki orvosból lett űrhajós. Parazynskit lehengerelte Kim tudása, intellektusa, képességei, és jelezte neki, hogy jó asztronauta válna belőle. Később jelentkezett a NASA űrhajósprogramjába, egyből felvették a 18 300 jelentkezőből. Itt egy év alatt haditengerészeti pilóta és sebész végzettséget szerzett.
Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök megbízottja dicsérte az amerikai–orosz űrügyi együttműködést, ami amúgy 1975-ig nyúlik vissza.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása és véleményének formálása volt. Például a „legrosszabb rémálom” kifejezés használata dramatizálja a helyzetet, és egyfajta szorongást sugall az ázsiai-amerikai közösségben. Emellett a cikkben feltételezések is szerepeltek, mint például az, hogy Kim sikere „enyhe szorongást” kelt a közösségben, ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot, és nem támasztják alá konkrét adatok.
A cikkben leírtak alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a tálalás módja és a szubjektív vélemények bevonása torzíthatja a képet. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy Jonny Kim kiemelkedő életútja inspiráló lehet, de egyesek számára akár nyomasztó is lehet a magasra tett mérce miatt.
Az esemény – Kim űrutazása – valószínűleg pozitív hatással van az amerikai-ázsiai közösségre, de a cikkben felvetett kérdések rávilágítanak a sikerrel járó nyomásra és elvárásokra is. Ez a téma a magyar közéletben kevésbé releváns, de a sikeres emberekkel szembeni elvárások és a társadalmi nyomás kérdése általánosan érvényes lehet.
Technológia és Tudomány
Az Apple az iPhone-gyártást Indiába helyezheti át az Egyesült Államok számára
OkosHír: A Financial Times értesülései szerint az Apple azt tervezi, hogy 2026-ra az Egyesült Államok piacára szánt iPhone-ok teljes gyártását Kínából Indiába helyezi át. Az Engadget szerint a döntés hátterében az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek és a Donald Trump által bevezetett vámok állnak.
Az Apple 2007 óta gyártja termékeinek nagy részét Kínában. A vállalat azzal számol, hogy az indiai gyártással elkerülheti a magasabb vámokat. Jelenleg az indiai áruk után 10 százalékos vámot kell fizetni az Egyesült Államokban, és az iPhone vámmentes. Ezzel szemben a kínai árukra kivetett vámok elérhetik a 145 százalékot, az elektronikai cikkek esetében pedig a 20 százalékot.
Az Apple 2017-ben kezdett iPhone-okat gyártani Indiában. 2023-ban a cég azt közölte, hogy három éven belül akár 50 millió iPhone-t is gyárthatnak az országban. A legfrissebb jelentések szerint a célkitűzés 60 millió darabra módosult, ami a jelenlegi termelés duplája lenne.
Április elején Donald Trump 90 napra felfüggesztette az USA által kivetett vámokat azon országok esetében, amelyek nem vezettek be ellenvámokat Amerikával szemben. Ez az intézkedés Indiára is vonatkozik. A 90 nap elteltével India ismét 26 százalékos vámokkal szembesülhet, ami az Egyesült Államok által eredetileg kivetett vám mértéke volt.
Korábbi hírek szerint az Apple 600 tonnányi, 1,5 millió darab iPhone-t szállított Indiából az USA-ba teherszállító repülőgépeken, hogy elkerülje a vámokat. A Reuters névtelenséget kérő forrásai szerint a cég Indiában növelte a termelést és a szállítás volumenét az Egyesült Államokba. Egy informátor azt állította, hogy az Apple lobbizott az indiai repülőtéri hatóságoknál a vámkezelési eljárás időtartamának csökkentése érdekében.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk a Financial Times és az Engadget értesüléseire hivatkozva mutatja be az Apple potenciális gyártásáthelyezését Indiába. A cikk említi Donald Trump szerepét a vámok bevezetésében, ami befolyásolhatta az Apple döntését. A cikkben szereplő állítások tényeken alapulnak, azonban a források megbízhatósága nem minden esetben ellenőrizhető. A cikk konklúziója, hogy az Apple a vámok elkerülése és a kedvezőbb indiai helyzet kihasználása érdekében helyezheti át a gyártást. Ez az esemény potenciálisan befolyásolhatja a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat és az ellátási láncokat.
Technológia és Tudomány
A Lyme-kór tünetei antibiotikumos kezelés után is fennmaradhatnak a Northwestern Egyetem szerint
OkosHír: A Northwestern Egyetem közleménye szerint a Lyme-kór tünetei egyes esetekben a sikeres kezelés után is évekig fennállhatnak. A ScienceDaily által is közölt információk szerint ennek hátterében az állhat, hogy a szervezet a betegséget okozó baktérium maradványaira reagál. Egy 2022-es kutatás szerint a Lyme-kórban fertőzöttek 14 százalékánál jelentkezik antibiotikum-kezelés utáni Lyme-kór (Post Treatment Lyme Disease – PTLD). A Northwestern Egyetem kutatói szerint a Borrelia burgdorferi baktérium lebomlik a kezelés során, azonban sejtmembránjának maradványai a májban és az ízületekben megrekedhetnek. Brandon L. Jutras bakteriológus szerint hasonló mechanizmus állhat a hosszú-covid jelenség mögött is, bár a két betegséget eltérő kórokozók okozzák.
A legtöbb baktérium sejtmembránjában peptidoglikán található. Jutras leírása szerint ez az anyag védőrétegként veszi körül a baktériumokat. Sok antibiotikum, például a penicillin, ezt a peptidoglikánt támadja, mivel ez az anyag a baktériumokra jellemző és létfontosságú számukra.
A Lyme-kórt okozó baktérium esetében a peptidoglikán a kezelés után hetekig, hónapokig a szervezetben maradhat. A kutatók szerint ennek oka, hogy szerkezete módosul, és a baktérium sejthalála után a túlélő molekulák a májba kerülnek, amelyet a szerv a módosulás miatt nem képes lebontani. A módosulatlan peptidoglikán a kutatók szerint gyorsan kiürülne a szervezetből.
A kutatók véleménye szerint a PTLD kialakulásának kisebbik oka a fent említett folyamat. A nagyobb szerepet az játszhatja, hogy egyes betegek genetikailag hajlamosabbak a PTLD kialakulására. Az immunrendszer válaszreakciója egyénenként eltérő lehet: egyeseknél hevesebb immunválasz alakul ki, ami a tünetek súlyosbodásához vezethet, míg mások immunrendszere figyelmen kívül hagyja a megmaradt molekulákat.
Jutras szerint a tünetek kialakulásában nem a molekulák jelenléte a döntő, hanem az, hogy az egyén hogyan reagál a jelenlétükre.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk objektív hangvételre törekszik, de tartalmazhat enyhe sugalmazást a hosszú-covid és a Lyme-kór közötti párhuzam felállításával. A cikk főként tényszerű információkat közöl egy kutatás eredményeiről, azonban a következtetések egy része feltételezésen alapul, különösen a PTLD kialakulásának okaira vonatkozóan. Az állítások a Northwestern Egyetem kutatóinak véleményére és egy 2022-es kutatásra támaszkodnak. A cikk konklúziója, hogy a PTLD kialakulásában az immunrendszer egyéni reakciója kulcsfontosságú tényező lehet. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem értelmezhető, mivel a cikk orvosi témát dolgoz fel.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Pexels.com
-
Közélet1 napja
Jakupcsek lemondta a Női Sikernapon való részvételt Magyar Péter meghívása miatt
-
Közélet3 napja
Pankotai Lili 123 ezer forintos bírságot kapott egy tüntetés után
-
Hírek2 napja
Donald Trump Jr. találkozott Szijjártó Péterrel Budapesten
-
Közélet2 napja
Szentkirályi Alexandra kritikát fogalmazott meg Magyar Péter szereplésével kapcsolatban
-
Bulvár2 napja
Hadházy Ákos fotót posztolt ifjabb Mészáros Lőrincről
-
Belföld1 napja
A kórházi klímák leállása várható, haváriaalapot különítettek el
-
Hírek2 napja
Kövér László 11 millió forintra büntetett egy momentumos képviselőt
-
Hírek2 napja
Orbán Viktor nyilatkozata a Tisza Párt indulásáról a választásokon