Technológia és Tudomány

A WHO tagállamai tárgyalásokat folytattak egy új pandémiás egyezményről

OkosHír: A világ új kórokozókkal szembeni védelmének megerősítését célzó, jogilag kötelező érvényű paktumról három éve folynak a tárgyalások a WHO tagállamai között. A genfi megbeszéléseken részt vevő egyik forrás szerint a tárgyalások szombat reggel kilenc óráig tartottak, de a vitás kérdésekben nem sikerült megoldást találni. Egy másik, genfi diplomáciai forrás szerint jelentős előrelépés történt, és a szerződés nagy részében sikerült megállapodni, bár néhány kulcsfontosságú kérdés még nyitott maradt.

A tárgyaló testület társelnöke korábban az AFP hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy „elvben” sikerült megállapodásra jutni.

Az Egyesült Államok, Donald Trump elnöksége alatt, 2024 februárjában kiadott rendelet alapján kilépett a WHO-ból, ezért nem vett részt a jelenlegi tárgyalásokon. A WHO többi 192 tagországa, melyek képviselői részt vettek a megbeszéléseken, a megállapodás hivatalos elfogadása után szabadon dönthet arról, hogy ratifikálja-e azt.

A tárgyalások során felmerültek olyan vélemények, többek között az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Ausztráliából, hogy a paktum alááshatja a nemzeti szuverenitást, mivel véleményük szerint túl nagy hatalmat ad egy ENSZ-szervezetnek. Ezen állítások alátámasztására nem található nyilvános forrás.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint a megállapodás segítheti az országokat a világjárványok elleni hatékonyabb védekezésben.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikkben találhatóak olyan megfogalmazások, amelyek befolyásolhatják az olvasó véleményét. Például a „zavarták olyan vádak” kifejezés negatív felhangot ad a tárgyalásoknak. A cikkben említett „vádak” a nemzeti szuverenitás aláásásáról feltételezéseken alapulnak, melyek nincsenek megfelelően alátámasztva. A cikk alapvetően tényszerű információkat tartalmaz, de a megfogalmazás módja befolyásolhatja az olvasó értelmezését.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: WHO/Facebook

Hirdetés

Technológia és Tudomány

Az Apple az iPhone-gyártást Indiába helyezheti át az Egyesült Államok számára

OkosHír: A Financial Times értesülései szerint az Apple azt tervezi, hogy 2026-ra az Egyesült Államok piacára szánt iPhone-ok teljes gyártását Kínából Indiába helyezi át. Az Engadget szerint a döntés hátterében az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek és a Donald Trump által bevezetett vámok állnak.

Az Apple 2007 óta gyártja termékeinek nagy részét Kínában. A vállalat azzal számol, hogy az indiai gyártással elkerülheti a magasabb vámokat. Jelenleg az indiai áruk után 10 százalékos vámot kell fizetni az Egyesült Államokban, és az iPhone vámmentes. Ezzel szemben a kínai árukra kivetett vámok elérhetik a 145 százalékot, az elektronikai cikkek esetében pedig a 20 százalékot.

Az Apple 2017-ben kezdett iPhone-okat gyártani Indiában. 2023-ban a cég azt közölte, hogy három éven belül akár 50 millió iPhone-t is gyárthatnak az országban. A legfrissebb jelentések szerint a célkitűzés 60 millió darabra módosult, ami a jelenlegi termelés duplája lenne.

Április elején Donald Trump 90 napra felfüggesztette az USA által kivetett vámokat azon országok esetében, amelyek nem vezettek be ellenvámokat Amerikával szemben. Ez az intézkedés Indiára is vonatkozik. A 90 nap elteltével India ismét 26 százalékos vámokkal szembesülhet, ami az Egyesült Államok által eredetileg kivetett vám mértéke volt.

Korábbi hírek szerint az Apple 600 tonnányi, 1,5 millió darab iPhone-t szállított Indiából az USA-ba teherszállító repülőgépeken, hogy elkerülje a vámokat. A Reuters névtelenséget kérő forrásai szerint a cég Indiában növelte a termelést és a szállítás volumenét az Egyesült Államokba. Egy informátor azt állította, hogy az Apple lobbizott az indiai repülőtéri hatóságoknál a vámkezelési eljárás időtartamának csökkentése érdekében.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk a Financial Times és az Engadget értesüléseire hivatkozva mutatja be az Apple potenciális gyártásáthelyezését Indiába. A cikk említi Donald Trump szerepét a vámok bevezetésében, ami befolyásolhatta az Apple döntését. A cikkben szereplő állítások tényeken alapulnak, azonban a források megbízhatósága nem minden esetben ellenőrizhető. A cikk konklúziója, hogy az Apple a vámok elkerülése és a kedvezőbb indiai helyzet kihasználása érdekében helyezheti át a gyártást. Ez az esemény potenciálisan befolyásolhatja a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat és az ellátási láncokat.

(Forrás: telex.hu)

Tovább

Technológia és Tudomány

A Lyme-kór tünetei antibiotikumos kezelés után is fennmaradhatnak a Northwestern Egyetem szerint

OkosHír: A Northwestern Egyetem közleménye szerint a Lyme-kór tünetei egyes esetekben a sikeres kezelés után is évekig fennállhatnak. A ScienceDaily által is közölt információk szerint ennek hátterében az állhat, hogy a szervezet a betegséget okozó baktérium maradványaira reagál. Egy 2022-es kutatás szerint a Lyme-kórban fertőzöttek 14 százalékánál jelentkezik antibiotikum-kezelés utáni Lyme-kór (Post Treatment Lyme Disease – PTLD). A Northwestern Egyetem kutatói szerint a Borrelia burgdorferi baktérium lebomlik a kezelés során, azonban sejtmembránjának maradványai a májban és az ízületekben megrekedhetnek. Brandon L. Jutras bakteriológus szerint hasonló mechanizmus állhat a hosszú-covid jelenség mögött is, bár a két betegséget eltérő kórokozók okozzák.

A legtöbb baktérium sejtmembránjában peptidoglikán található. Jutras leírása szerint ez az anyag védőrétegként veszi körül a baktériumokat. Sok antibiotikum, például a penicillin, ezt a peptidoglikánt támadja, mivel ez az anyag a baktériumokra jellemző és létfontosságú számukra.

A Lyme-kórt okozó baktérium esetében a peptidoglikán a kezelés után hetekig, hónapokig a szervezetben maradhat. A kutatók szerint ennek oka, hogy szerkezete módosul, és a baktérium sejthalála után a túlélő molekulák a májba kerülnek, amelyet a szerv a módosulás miatt nem képes lebontani. A módosulatlan peptidoglikán a kutatók szerint gyorsan kiürülne a szervezetből.

A kutatók véleménye szerint a PTLD kialakulásának kisebbik oka a fent említett folyamat. A nagyobb szerepet az játszhatja, hogy egyes betegek genetikailag hajlamosabbak a PTLD kialakulására. Az immunrendszer válaszreakciója egyénenként eltérő lehet: egyeseknél hevesebb immunválasz alakul ki, ami a tünetek súlyosbodásához vezethet, míg mások immunrendszere figyelmen kívül hagyja a megmaradt molekulákat.

Jutras szerint a tünetek kialakulásában nem a molekulák jelenléte a döntő, hanem az, hogy az egyén hogyan reagál a jelenlétükre.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk objektív hangvételre törekszik, de tartalmazhat enyhe sugalmazást a hosszú-covid és a Lyme-kór közötti párhuzam felállításával. A cikk főként tényszerű információkat közöl egy kutatás eredményeiről, azonban a következtetések egy része feltételezésen alapul, különösen a PTLD kialakulásának okaira vonatkozóan. Az állítások a Northwestern Egyetem kutatóinak véleményére és egy 2022-es kutatásra támaszkodnak. A cikk konklúziója, hogy a PTLD kialakulásában az immunrendszer egyéni reakciója kulcsfontosságú tényező lehet. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem értelmezhető, mivel a cikk orvosi témát dolgoz fel.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Pexels.com

Tovább