Technológia és Tudomány

Űrállomáson kísérleteztek miso készítéssel

OkosHír: A Nemzetközi Űrállomáson 2020-ban kísérletet végeztek miso paszta készítésére. A projekt eredményeit nemrég hozták nyilvánosságra, mely szerint az űrmiso sikeresen elkészült. Az űrállomáson tartózkodó űrhajósok étrendje bár tudományosan összeállított, a hosszabb távon ott tartózkodók gyakran panaszkodnak az ételek ízére. Ennek oka lehet, hogy az űrbeli körülmények megváltoztatják az ízérzékelést és a szaglást, ami miatt az ételek íztelenebbnek tűnhetnek. Emiatt az űrhajósok gyakran erőteljesebb ízű ételeket részesítenek előnyben.

A kísérlet során a dániai DTU műszaki egyetem kutatócsapata miso alapanyagot küldött a Nemzetközi Űrállomásra. Ugyanabból az alapanyagból a kutatók Koppenhágában és Amerikában is készítettek miso pasztát kontrollcsoportként. Egy hónap fermentálás után az űrbeli mintát visszahozták a Földre, és összehasonlították a három adag misót. A földi mintákat lefagyasztva tárolták a kísérlet ideje alatt.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a fermentáció űrbeli körülmények között is működik, és az űrmiso összetétele alapvetően megegyezik a Földön készített misóéval. A kóstolók véleménye szerint az űrállomásról származó miso íze erőteljesebb, diósabb és pörköltebb volt. A tudósok feltételezik, hogy ezt a mikrogravitáció és a nagyobb sugárzás okozhatta, melyek felgyorsíthatták az erjedés kémiai folyamatát.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk lelkes hangvételű, és a miso pasztát rendkívül pozitív színben tünteti fel. A „világ egyik legjobb, legegészségesebb, umamigazdag ételízesítője” kifejezés szubjektív véleményt tükröz, és nem objektív tényt. A cikkben feltételezésként jelenik meg, hogy az űrmiso új távlatokat nyithat az űrhajósok élelmezésében, bár ez egyelőre nem bizonyított. A cikk állításai a kísérlet eredményeire támaszkodnak, azonban a kóstolók véleménye szubjektív lehet. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a miso készítése az űrben lehetséges, és potenciálisan javíthatja az űrhajósok étrendjét. Az esemény hatása a magyar közéletre valószínűleg minimális.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Space.com

Hirdetés

Technológia és Tudomány

Az Apple az iPhone-gyártást Indiába helyezheti át az Egyesült Államok számára

OkosHír: A Financial Times értesülései szerint az Apple azt tervezi, hogy 2026-ra az Egyesült Államok piacára szánt iPhone-ok teljes gyártását Kínából Indiába helyezi át. Az Engadget szerint a döntés hátterében az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek és a Donald Trump által bevezetett vámok állnak.

Az Apple 2007 óta gyártja termékeinek nagy részét Kínában. A vállalat azzal számol, hogy az indiai gyártással elkerülheti a magasabb vámokat. Jelenleg az indiai áruk után 10 százalékos vámot kell fizetni az Egyesült Államokban, és az iPhone vámmentes. Ezzel szemben a kínai árukra kivetett vámok elérhetik a 145 százalékot, az elektronikai cikkek esetében pedig a 20 százalékot.

Az Apple 2017-ben kezdett iPhone-okat gyártani Indiában. 2023-ban a cég azt közölte, hogy három éven belül akár 50 millió iPhone-t is gyárthatnak az országban. A legfrissebb jelentések szerint a célkitűzés 60 millió darabra módosult, ami a jelenlegi termelés duplája lenne.

Április elején Donald Trump 90 napra felfüggesztette az USA által kivetett vámokat azon országok esetében, amelyek nem vezettek be ellenvámokat Amerikával szemben. Ez az intézkedés Indiára is vonatkozik. A 90 nap elteltével India ismét 26 százalékos vámokkal szembesülhet, ami az Egyesült Államok által eredetileg kivetett vám mértéke volt.

Korábbi hírek szerint az Apple 600 tonnányi, 1,5 millió darab iPhone-t szállított Indiából az USA-ba teherszállító repülőgépeken, hogy elkerülje a vámokat. A Reuters névtelenséget kérő forrásai szerint a cég Indiában növelte a termelést és a szállítás volumenét az Egyesült Államokba. Egy informátor azt állította, hogy az Apple lobbizott az indiai repülőtéri hatóságoknál a vámkezelési eljárás időtartamának csökkentése érdekében.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk a Financial Times és az Engadget értesüléseire hivatkozva mutatja be az Apple potenciális gyártásáthelyezését Indiába. A cikk említi Donald Trump szerepét a vámok bevezetésében, ami befolyásolhatta az Apple döntését. A cikkben szereplő állítások tényeken alapulnak, azonban a források megbízhatósága nem minden esetben ellenőrizhető. A cikk konklúziója, hogy az Apple a vámok elkerülése és a kedvezőbb indiai helyzet kihasználása érdekében helyezheti át a gyártást. Ez az esemény potenciálisan befolyásolhatja a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat és az ellátási láncokat.

(Forrás: telex.hu)

Tovább

Technológia és Tudomány

A Lyme-kór tünetei antibiotikumos kezelés után is fennmaradhatnak a Northwestern Egyetem szerint

OkosHír: A Northwestern Egyetem közleménye szerint a Lyme-kór tünetei egyes esetekben a sikeres kezelés után is évekig fennállhatnak. A ScienceDaily által is közölt információk szerint ennek hátterében az állhat, hogy a szervezet a betegséget okozó baktérium maradványaira reagál. Egy 2022-es kutatás szerint a Lyme-kórban fertőzöttek 14 százalékánál jelentkezik antibiotikum-kezelés utáni Lyme-kór (Post Treatment Lyme Disease – PTLD). A Northwestern Egyetem kutatói szerint a Borrelia burgdorferi baktérium lebomlik a kezelés során, azonban sejtmembránjának maradványai a májban és az ízületekben megrekedhetnek. Brandon L. Jutras bakteriológus szerint hasonló mechanizmus állhat a hosszú-covid jelenség mögött is, bár a két betegséget eltérő kórokozók okozzák.

A legtöbb baktérium sejtmembránjában peptidoglikán található. Jutras leírása szerint ez az anyag védőrétegként veszi körül a baktériumokat. Sok antibiotikum, például a penicillin, ezt a peptidoglikánt támadja, mivel ez az anyag a baktériumokra jellemző és létfontosságú számukra.

A Lyme-kórt okozó baktérium esetében a peptidoglikán a kezelés után hetekig, hónapokig a szervezetben maradhat. A kutatók szerint ennek oka, hogy szerkezete módosul, és a baktérium sejthalála után a túlélő molekulák a májba kerülnek, amelyet a szerv a módosulás miatt nem képes lebontani. A módosulatlan peptidoglikán a kutatók szerint gyorsan kiürülne a szervezetből.

A kutatók véleménye szerint a PTLD kialakulásának kisebbik oka a fent említett folyamat. A nagyobb szerepet az játszhatja, hogy egyes betegek genetikailag hajlamosabbak a PTLD kialakulására. Az immunrendszer válaszreakciója egyénenként eltérő lehet: egyeseknél hevesebb immunválasz alakul ki, ami a tünetek súlyosbodásához vezethet, míg mások immunrendszere figyelmen kívül hagyja a megmaradt molekulákat.

Jutras szerint a tünetek kialakulásában nem a molekulák jelenléte a döntő, hanem az, hogy az egyén hogyan reagál a jelenlétükre.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk objektív hangvételre törekszik, de tartalmazhat enyhe sugalmazást a hosszú-covid és a Lyme-kór közötti párhuzam felállításával. A cikk főként tényszerű információkat közöl egy kutatás eredményeiről, azonban a következtetések egy része feltételezésen alapul, különösen a PTLD kialakulásának okaira vonatkozóan. Az állítások a Northwestern Egyetem kutatóinak véleményére és egy 2022-es kutatásra támaszkodnak. A cikk konklúziója, hogy a PTLD kialakulásában az immunrendszer egyéni reakciója kulcsfontosságú tényező lehet. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem értelmezhető, mivel a cikk orvosi témát dolgoz fel.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Pexels.com

Tovább