Hírek
Az Egyesült Államokban csökkenő állami támogatások a tudományos kutatásban Trump elnöksége alatt
OkosHír: Donald Trump elnöksége alatt, a 2024-es választásokat követően, csökkentek a tudományos kutatásokra fordított állami támogatások az Egyesült Államokban. A változások érintik az orvosbiológiai kutatásokat, a környezetvédelmi programokat és más területeket is. Az 1960-as években Hudson Freeze, az indianai egyetem hallgatójaként Thomas Brock professzor munkáját segítette a Yellowstone Nemzeti Parkban élő mikrobák kutatásában. Brock kutatását a Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) finanszírozta. Freeze mikroszkóp alatt figyelhette meg a Thermus Aquaticus nevű mikroba növekedését, ami később a polimeráz láncreakció (PCR) kifejlesztésében játszott szerepet. Freeze később maga is kutató lett, állami ösztöndíjakkal támogatva a ritka genetikai betegségekkel kapcsolatos kutatásokat.
Vannevar Bush mérnök és feltaláló, aki a II. világháború alatt az amerikai Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalt vezette, 1945-ben megírta a „Tudomány, a Végtelen Határ” (Endless Frontier) című munkáját. Ebben kifejtette, hogy a tudományos kutatásokra fordított állami pénz a nemzetbiztonság, az egészség, a kulturális fejlődés és az életszínvonal emelése szempontjából is fontos. Az Egyesült Államok az elmúlt 80 évben támogatta a tudományos kutatásokat, ami hozzájárult többek között a Holdra szálláshoz, a GPS-rendszer és az internet kifejlesztéséhez, valamint az orvostudomány fejlődéséhez. Karikó Katalin is Amerikában kutatta az mRNS-t, amiért Nobel-díjat kapott.
A Trump-kormányzat intézkedései a kutatói szféra egyes képviselői szerint ellentétesek a korábbi elvekkel. A kormányzat csökkenteni kívánja a woke ideológiák befolyását, leépíti a kormányzati kutatóintézeteket és spórolást tervez.
A National Institutes of Health (NIH) orvosbiológiai kutatásainak közvetett költségeit évi négymilliárd dollárral csökkentették. A Fehér Ház szerint ez lehetővé teszi, hogy több pénz jusson a valódi kutatásra. Patty Murray demokrata szenátor szerint azonban ez az intézkedés káros lehet. Carol Greider Nobel-díjas kutató, aki a kaliforniai egyetemen kutat NIH-pénzekből, azt állítja, hogy a kutatásoknak jutó szövetségi támogatás mértéke soha nem volt ilyen alacsony, és a kollégái egzisztenciális krízisben vannak.
Az USAID-támogatások megvágása miatt a Johns Hopkins Egyetem 800 millió dollárt vesztett el, ami kutatási és népegészségügyi projektek bezárásához vezetett, például a TBC-t, maláriát és AIDS-et kutató projektekhez. Összesen 44 országban 2200 állást kellett megszüntetniük.
A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) megszünteti a kutatási irodáját, és több mint ezer tudóst bocsát el, ami a kutatási program létszámának háromnegyede. A kormányzati létszámleépítések a tudósokat és mérnököket is érintik. Elon Musk felhívására 75 ezer kormányzati dolgozó mondott fel. Egy NIH-kutató a Nature-nek azt mondta, hogy a laborjából is távoztak a legjobb szakemberek.
Trump elnöki rendelete szerint csak két biológiai nem létezik, és betiltott minden kormányzati tevékenységet, amely a genderideológiát népszerűsíti. Az amerikai járványügyi központ (CDC) törölte a honlapjáról a gender és transzgender, LMBT kifejezéseket tartalmazó cikkeket és információkat, beleértve az olyan adatbázisokat, hogy a transz közösségben milyen gyakori az HIV, vagy milyen a meleg, leszbikus, transz fiatalság egészségügyi állapota a többségi társadalomhoz képest. A tudományos folyóiratoknak elküldött ilyen tematikájú kutatásokat pedig visszavonta. Később egyes aloldalak ismét elérhetővé váltak.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több nyelvi eszközzel is próbált hatni az olvasóra. Használt érzelmileg túlfűtött kifejezéseket („egzisztenciális krízis”), dramatizálást („Trump egész pályás letámadása a tudomány ellen”) és szubjektív véleményeket („félelmek szerint”). A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például a Trump-kormányzat szándékairól. Az állítások egy része forrásmegjelölés nélkül jelent meg, ami megnehezíti azok ellenőrzését. A cikk konklúziója, hogy Trump elnöksége veszélyezteti az amerikai tudományos életet és nagyhatalmi pozícióját. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre is, figyelembe véve a nemzetközi tudományos együttműködések és az amerikai tudományos eredmények jelentőségét.
Külföld
Trump nyilatkozata az orosz-ukrán háborúról és a Zelenszkij-találkozóról
OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a Truth Social közösségi oldalon közzétett egy bejegyzést, amelyben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját fejtette ki. A bejegyzés Rómából hazafelé tartva, a Ferenc pápa búcsúztató szertartásán való részvételt követően jelent meg.
Trump kijelentette, hogy „semmi nem indokolta”, hogy Oroszország rakétákat indítson lakott területekre Ukrajnában. Ezt a helyzetet értékelve azt feltételezte, hogy az orosz elnök esetleg nem a háború befejezésére törekszik, hanem az idő húzására. Trump azt vetette fel, hogy a helyzet kezelésének egyik módja lehet Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetése.
A bejegyzésben Trump ismételten bírálta Barack Obama és Joe Biden volt amerikai elnökök tevékenységét, hangsúlyozva, hogy szerinte nincs köze az ukrajnai konfliktushoz. Úgy fogalmazott, hogy a háború „az első naptól kezdve vesztes háború volt”, és véleménye szerint nem történt volna meg, ha ő lett volna az elnök. Hozzátette, hogy jelenleg az Obama és Biden által „hátrahagyott rendetlenséget” próbálja eltakarítani.
Szombaton Donald Trump a Vatikánban rövid megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A várakozások ellenére nem került sor egy hosszabb, második találkozóra. Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára szerint ennek oka a két elnök időbeosztása volt.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „semmi nem indokolta”, „esztelen háború”, „vesztes háború” kifejezésekkel, hogy befolyásolja az olvasó véleményét.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk feltételezésként tálalta Trump azon véleményét, miszerint az orosz elnök „csak húzza az időt”, és hogy a háború nem történt volna meg, ha Trump lenne az elnök. Ezek az állítások nem tényeken alapulnak, hanem spekulációk.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő tények (találkozók, nyilatkozatok) valósak, de az értelmezésük és a következtetések szubjektívek.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy Trump kritikus az orosz-ukrán háborúval és az előző amerikai elnökök politikájával kapcsolatban, és kész új megoldásokat javasolni a konfliktus kezelésére.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az, hogy Trump, mint egy befolyásos politikus, mit mond egy háborúról, befolyásolhatja a magyar közvéleményt is a témával kapcsolatban.
Külföld
A Pentagon leállított egy bemutatót Elon Musknak kínai háborús tervekről
OkosHír: A Wall Street Journal értesülései szerint az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) munkatársai egy bemutatót terveztek Elon Musknak, amelyben a Kína elleni esetleges háborúban bevethető, szigorúan titkos amerikai fegyvereket mutatták volna be. A bemutatót a Pentagon vezető jogtanácsosa állította le.
A lap szerint a minisztérium magas rangú tisztviselői már elkezdték összeállítani a bemutatót a szövetségi kormányzat karcsúsításával megbízott Elon Musknak.
A Wall Street Journal cikke szerint Musknak, akinek Kínában jelentős üzleti érdekeltségei vannak, 29 szigorúan titkos technológiát mutattak volna meg, amelyeket egy esetleges háborúban Kína ellen vetnének be. A cikk szerint ezek az amerikai hadsereg legszigorúbban őrzött titkai közé tartoznak, és jellemzően csak egy szűk kör ismeri őket.
A tervezett bemutatóról értesült a Pentagon vezető jogtanácsosa, aki leállíttatta azt, és érdeklődött Pete Hegseth védelmi miniszter egyik magas rangú munkatársánál, hogy ki hagyta azt jóvá. A Wall Street Journal szerint Musk végül nem kapta meg az információkat, és az sem derült ki, hogy kinek az utasítására kezdték el a bemutatót megszervezni.
A bemutatót március 21-re tervezték. A Wall Street Journal és a New York Times március 20-án közölte, hogy a védelmi minisztérium aznap arra készült, hogy megmutassa Elon Musknak az amerikai hadsereg szigorúan titkos háborús tervét Kína ellen, mert az üzletember látni akarta azt. A sajtóban megjelent beszámolók szerint ez feldühítette a Fehér Házat és Donald Trumpot is, aki a sajtóból értesült a tervezett bemutatóról.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk célja a tényszerű tájékoztatás volt, de helyenként érzékelhető benne egyfajta értetlenség vagy kritika a bemutató ötletével kapcsolatban. A cikkben szereplő állítások a Wall Street Journal információin alapulnak, de a források nem kerültek közvetlenül ellenőrzésre.
A cikk konklúziója, hogy a Pentagonban ellentmondásos elképzelések lehetnek az információk megosztásával kapcsolatban, különösen, ha az érintett személynek jelentős üzleti érdekeltségei vannak az érintett országban. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem releváns, de felvet kérdéseket a kormányzati információk kezelésével és a magánszektorral való kapcsolatával kapcsolatban.
-
Közélet1 napja
Jakupcsek lemondta a Női Sikernapon való részvételt Magyar Péter meghívása miatt
-
Közélet3 napja
Pankotai Lili 123 ezer forintos bírságot kapott egy tüntetés után
-
Hírek2 napja
Donald Trump Jr. találkozott Szijjártó Péterrel Budapesten
-
Közélet2 napja
Szentkirályi Alexandra kritikát fogalmazott meg Magyar Péter szereplésével kapcsolatban
-
Bulvár2 napja
Hadházy Ákos fotót posztolt ifjabb Mészáros Lőrincről
-
Belföld1 napja
A kórházi klímák leállása várható, haváriaalapot különítettek el
-
Hírek2 napja
Kövér László 11 millió forintra büntetett egy momentumos képviselőt
-
Hírek2 napja
Orbán Viktor nyilatkozata a Tisza Párt indulásáról a választásokon