OkosHír: Rétvári Bence államtitkár és Hankó Balázs miniszter a Fidesz országjárásának gödöllői állomásán tartott sajtótájékoztatón fejtették ki véleményüket Ukrajna európai uniós csatlakozásával és az országjárás céljaival kapcsolatban. Rétvári Bence szerint Európában az emberek véleményét nem kérdezik meg Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozásáról, és véleménye szerint Ukrajna jelenleg nem felel meg az uniós országoknak korábban támasztott feltételeknek.

Hankó Balázs kijelentette, hogy az országjárás célja, hogy megakadályozzák, hogy Brüsszelben Magyarországot érintő döntéseket hozzanak a magyarok megkérdezése nélkül. Hozzátette, hogy véleménye szerint az elmúlt három évben a háború minden magyar családnak anyagi terhet jelentett.

Rétvári Bence elmondta, hogy a kormány Magyarországon a migráció kérdéséről, a rezsicsökkentésről és a betelepítési kvótákról is kikérte az emberek véleményét. Hozzátette, hogy az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról is lesz lehetősége a magyar embereknek véleményt nyilvánítani, és a kormány ezt az álláspontot fogja képviselni.

Rétvári Bence szerint Donald Trump amerikai elnökké választása lehetőséget teremtett volna a háború befejezésére, de az EU nem állt Trump mellé, ezért Magyarországot szankciókkal sújtják és eljárások alá vonják.

Rétvári Bence megemlítette, hogy vannak Magyarországon olyan politikusok, akik szerinte „Brüsszel minden igényét kielégítik”, példaként említve Gyurcsány Ferencet és Magyar Pétert.

Hankó Balázs szerint Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása esetén az agrártámogatások az ukrán gazdákhoz kerülnének, és Magyarország nettó befizetője lenne az uniónak. Szerinte ennek biztonsági, egészségügyi és más kockázatai is vannak. A miniszter szerint a kormány ezért kezdeményezte az országjárást és a véleménynyilvánító szavazást, és arra kéri a lakosságot, hogy utasítsák el Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott. Például Rétvári Bence azon állítása, hogy „egy szűk elit rabul ejtette a brüsszeli hatalomgyakorló köröket” egy vélemény, nem pedig tény. Hasonlóképpen, Hankó Balázs kijelentése, miszerint „a háború minden magyar családnak két és fél millió forint mínuszt jelentett” valószínűleg egy becslés, aminek a forrása nem ismert. Az is feltételezésként tálalt következtetés, hogy Ukrajna csatlakozása esetén az agrártámogatások az ukrán gazdákhoz kerülnének. A cikk konklúziója az, hogy a kormány ellenzi Ukrajna gyorsított EU csatlakozását, és erről a lakosság véleményét is ki akarja kérni. Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy tovább polarizálja a társadalmat az EU-hoz és a háborúhoz való viszonyulás mentén.

(Forrás: demokrata.hu)