OkosHír: A Bloomberg szerint Kínában évente több millióan végeznek egyetemeken, azonban sokan közülük nem tudnak a végzettségüknek megfelelő munkát találni. Ehelyett például futárként, livestreamerként dolgoznak, vagy visszaköltöznek a szüleikhez. Ezzel egyidejűleg a gyártás, az információtechnológia és az egészségügy területén számos betöltetlen pozíció van, mivel nincs elegendő képzett jelentkező.

Dan Wang, az Eurasia Group kínai igazgatója szerint az alacsony szintű gyártási munkák automatizálhatók, de hiány van olyan szakképzett munkásokból, akik képesek programozni vagy szerszámgépeket kezelni.

A helyzet kezelésére Hszi Csinping elnök a fiatalokat a hároméves szakképzés választására ösztönzi az egyetem helyett. A szakképzésben gépkezelői, robotikai mérnöki, ápolói és más szakmákat lehet elsajátítani. A szakképzett munkaerő biztosítása mellett a magas, a fiatalok hatodát érintő munkanélküliség kezelése is cél.

A Zhaopin álláskeresési portál adatai szerint 2024-ben az egyetemi végzősök 45%-a kapott állásajánlatot áprilisig, amikor a campus toborzások befejeződnek. Ezzel szemben a szakképző intézmények végzőseinek 57%-a talált munkát. A szakképző intézmények gyakran működnek együtt vállalatokkal, és kínálnak gyakornoki programokat.

Kelvin Lam, a Pantheon Macroeconomics elemzője szerint eltérés van a munkaerőpiac és az oktatás között. Az elemző szerint az új diplomások nem akarnak gyárakban dolgozni.

A kínai oktatási rendszerben a diákok a kilencedik osztályban vizsgát tesznek, ami meghatározza, hogy akadémiai vagy szakképzési irányba folytatják tanulmányaikat. A kormányzat három éve egyenlő lehetőségeket ígért mindkét képzési forma számára, de a gyakorlatban sok vállalat továbbra is egyetemi diplomát követel meg a magasabb pozíciókhoz.

Jelenleg körülbelül 20 millió diák tanul Kína 1300 egyetemén, és 17 millió a több mint 1500 szakképző intézményben. A kormány célja a szakiskolák számának növelése, hogy 2035-re fejlessze ezt az oktatási formát. A két képzési típus költségei hasonlóak: az állami intézményekben körülbelül 306 ezer forintnak megfelelő 6000 jüan évente, míg a magániskolákban ennek legalább a duplája.

A szakképzés népszerűsítése nehézségekbe ütközik. A kínai társadalomban a tanulás célja hagyományosan a köztisztviselői vizsga letétele, és a legjobb egyetemekre való bejutás a siker mércéje. A szakiskolák megítélése továbbra is alacsonyabb.

A bérkülönbségek is számottevőek. A Mycos oktatási tanácsadó cég adatai szerint 2023-ban az egyetemi diplomások átlagos havi jövedelme három évvel a végzés után 518.337 Ft-nak megfelelő 10.168 jüan volt, ami harmadával magasabb a szakképzést végzettekénél.

Hszi Csinping, aki az 1990-es években felügyelt szakiskolát, igyekszik növelni a szakképzés presztízsét, de a folyamat lassú. 2021-ben, amikor a kormány egyes profitorientált egyetemek és szakiskolák összevonását javasolta, több tartományban is tiltakozások voltak.

Néhány szakképző intézménynek sikerült országos hírnevet szereznie. A Sencseni Műszaki Egyetem például kapcsolatokat ápol vállalatokkal, például a Huawei-jel, és támogatja a hallgatói startupokat.

Zoe Chen, az intézmény hallgatója szerint a diákok vállalkozásokat indítanak, a tanárok pedig kutatási projekteket vezetnek. Chen emiatt újragondolja a mesterdiploma megszerzésére vonatkozó terveit.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg színezett kifejezéseket használt, például „sokan közülük nem találnak végzettségüknek megfelelő munkát”, ami sugallja a helyzet súlyosságát. A „sürgető feladat” kifejezés a munkanélküliség kezelésére utalva szintén érzelmi hatást kelt.
• Feltételezések: A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy a diplomások nem akarnak gyárakban dolgozni. Ez nem feltétlenül tükrözi a valóságot, hiszen a munkakörülmények, a bérezés és a fejlődési lehetőségek is befolyásolhatják a döntést.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő adatok forrásmegjelöléssel ellátottak, de a pontos módszertanuk nem ismert. Az állítások valóságtartalmának ellenőrzéséhez további kutatás szükséges.
• Konklúzió: A cikkből az a következtetés vonható le, hogy Kínában strukturális probléma van a felsőoktatás és a munkaerőpiac között. Az egyetemi képzés túlsúlya és a szakképzett munkaerő hiánya kihívásokat jelentenek a gazdaság számára.
• Hatás a magyar közéletre: A kínai példa tanulságokkal szolgálhat a magyar oktatáspolitika számára. A szakképzés presztízsének növelése és a munkaerőpiaci igényekhez való igazítása Magyarországon is fontos feladat.
• A kép illusztráció. Forrás: Gemini

(Forrás: portfolio.hu)