OkosHír: Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) járványügyi főosztályának vezetője az Országos Védőoltási Továbbképzési Tanfolyamon elmondta, hogy az orvosok ellen a kötelező gyerekoltásokkal kapcsolatban megnőtt a perek száma. Az NNGYK szerint a perindítók a jogrendszert felhasználva a vakcinázás szakmai alapjait kérdőjelezik meg.

Galgóczi Ágnes a kanyaróoltás példáján keresztül mutatta be a kötelező gyerekkori védőoltások hatékonyságát. Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltást, majd 1989-ben a második oltást is. Az első oltás bevezetése után az esetszám és a halálozás is csökkent. Európában 2023-ban 2361 kanyarós esetet regisztráltak, ebből 1766-an szorultak kórházi kezelésre, akiknek 85 százaléka nem volt beoltva. A környező országokban Ausztriában és Romániában alacsonyabb az átoltottság, és magasabb a betegség előfordulása. Azokban az országokban, ahol az átoltottság eléri a 95 százalékot, az esetszám alacsony marad.

Michigan államban összefüggést mutattak ki az oltás alóli felmentések és a szamárköhögés előfordulási helyei között. Coloradóban az 1987 és 1998 közötti időszakban a kanyaró és a szamárköhögés előfordulása összefüggésbe hozható volt az oltás alóli mentességek gyakoriságával. Egy kutatás szerint a kanyarós megbetegedések száma az Egyesült Államokban a vakcinázás előtti időszak évi 500 000-es átlagáról 62 esetre csökkent.

Nemes Dénes, az NNGYK jogi képviselője szerint jelenleg is zajlanak perek a kötelező oltásokkal kapcsolatban, de az orvosok többségét képviselve eddig nem tud egyetlen olyan perről sem, ahol az alperesek első fokon nyertek volna.

Nemes Dénes a Fejér vármegyei kormányhivatal jogászaként az általa képviselt 53 perből 24-et nyert meg. Ebből 14 közigazgatási, 10 pedig polgári per volt, melyek közül 4 érdemi tárgyalásig jutott.

Az NNGYK mellett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is jogi képviseletet biztosít azoknak az orvosoknak, akiket a kötelező védőoltásokkal szemben állók perelnek.

A perindítók jellemzően a háziorvosok ellen indítanak pereket, mert azok nem állítanak ki olyan egészségügyi igazolást, amivel a szülők megtagadhatnák a gyerekkorban kötelezően beadandó vakcinákat. Az egészségügyről szóló törvény lehetőséget ad a védőoltás alóli mentesítésre, ha ezt orvosilag igazolt egészségi ok indokolja. A kezelőorvos, a beteg vagy a beteg törvényes képviselője kérelmezheti a védőoltás alóli mentesítést, ha az a beteg állapota miatt nem lehetséges, illetve ha az az egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná. A kérelemhez minden esetben csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó, a kezelőorvos által adott szakvéleményt.

Nemes Dénes szerint minden egyes peranyag körülbelül hat-nyolcszáz oldalas, és az orvosokat eszközként használják a kötelező védőoltási rendszer támadásához. Az indokok között szerepel a testi integritáshoz és az élethez való jog, ami egyes vélemények szerint felülírja a kötelező védőoltási rendszert.

Az Alkotmánybíróság korábban megvizsgálta a kötelező védőoltások alkotmányosságát, és megállapította, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. A testület szerint a védőoltás alkalmas és szükséges a jogalkotó által meghatározott alkotmányos cél eléréséhez. A határozat rögzíti, hogy az életkorhoz kötött védőoltások rendszere nem tekinthető szükségtelen alapjog-korlátozásnak, és a védőoltások kötelező igénybevételének előírása nem korlátozza az alapjogot szükségtelen és aránytalan mértékben.

Nemes Dénes szerint a pereket indítók jellemzően egy-két szervezetbe tömörülnek. A taktika az, hogy elindítanak egy mentesítési eljárást, majd mivel nincs a birtokukban a szükséges szakvélemény, beperelik azt az orvost, aki nem adta ki az igazolást. A szakvélemény egy szakmai állásponton alapuló állásfoglalás.

Gyakori taktika, hogy a szülők rengeteg kérdéssel fordulnak a gyerekorvosokhoz, melyeket a rendelési idő alatt lehetetlen megválaszolni. Ha az orvos nem adja át az információkat, a szülő szerint nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének.

Egyes vélemények szerint az egészségügyi törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettség azonos az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséggel, de Nemes Dénes szerint ez nem helytálló. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget az egészségügyi alapellátási törvény szabályozza. A szülőket egyoldalú együttműködési kötelezettség terheli, a tájékoztatási kötelezettség pedig a védőnőt, aki írásban megküldi a szülőnek a tájékoztatást. Ebben szerepel, hogy éppen akkor melyik oltóanyagot használják, mi a neve, hány komponensű, hányszor kell beadni. Az oltóorvosnak nem kötelességük az oltóanyagnak az ismertetése, mivel ez az adat bárki számára elérhető a gyártó és az NNGYK honlapján.

Nemes Dénes hozzátette, hogy ha egy oltóanyag rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, akkor annak a hatályos jogszabályok szerinti klinikai vizsgálatát elvégezték.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „dömpingszerű támadás” kifejezés, ami negatív konnotációt hordoz.
• A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek, például amikor azt sugallták, hogy a pereket indítók célja a kötelező védőoltási rendszer támadása.
• A cikkben leírtak alapvetően megfelelnek a valóságnak, de az érzelmi töltés és a feltételezések csökkentik az objektivitást.
• A cikkből arra lehet következtetni, hogy a kötelező védőoltásokkal kapcsolatos jogi viták egyre gyakoribbak, és a hatóságok igyekeznek megvédeni a jelenlegi rendszert.
• Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy tovább polarizálja a társadalmat a védőoltások kérdésében, és növeli a bizalmatlanságot az egészségügyi rendszerrel szemben.

(Forrás: telex.hu)