OkosHír: Horváth László drogügyi kormánybiztos kedden terjesztette be az új drogtörvényt, amely a korábbi szabályozáshoz képest jelentős módosításokat tartalmaz. A törvénymódosítás a kábítószer-kereskedelem visszaszorítását célozza.

Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelőjében említette, hogy a szintetikus szerek elterjedtek az országban. Az új törvény a tervek szerint a kereskedők mellett a fogyasztókat is érinti.

Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a törvény a fogyasztókat is érinti, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a hatóságok elsősorban a kereskedőkre fókuszáltak.

Egy büntetőjogi ügyvéd szerint a törvénycsomag több ponton is problémás, és a jogszabályt politikai kampány részeként lehet értelmezni. Az ügyvéd véleménye szerint a drogtörvény a Pride betiltása és a civil szervezetek helyzetének nehezítése mellett része egy nagyobb csomagnak. Az ügyvéd szerint a miniszterelnök állítása a szintetikus drogok elterjedéséről helytálló, de a kormány az elmúlt 15 évben nem tett érdemi lépéseket a probléma kezelésére. A mostani törvénykezés a véleménye szerint a büntetések általános szigorítását tartalmazza.

A törvénytervezet szerint a kábítószer birtoklása hasonlóan súlyos következményekkel járhat, mint a kereskedelem.

Szemelyácz János szerint a szintetikus szerek 2009 óta okoznak problémát, és a 2013-2015 közötti időszakban volt a fogyasztás csúcspontja. 2016-ban Alfa-pvp nevű szer, 2019-2020-ban pedig bica nevű szintetikus kannabinoid okozott több tucat halálesetet. A kormány ezekre az esetekre nem reagált. A 2010-es évek végére a dizájnerdrogok a szegregátumokban és a kiskamaszok között terjedtek el. A szegregátumokban élőknek a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja nyújt segítséget, de a program csak a 1700 szegregátumból 300-ban van jelen. A fiatalok körében a prevenciós programok forráshiány és jogszabályi nehézségek miatt megszűntek.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „gyerekeket megrontó kábítószerkereskedők” kifejezéssel. A cikkben szereplő „büntetőjogi populizmus” kifejezés is értékítéletet tartalmaz. Az a kijelentés, hogy a kormány nem tett érdemi lépéseket a probléma kezelésére, véleményként kezelendő, mivel nem támasztja alá konkrét bizonyíték. A cikk konklúziója, hogy a törvény a fogyasztókat veszi célba, nem feltétlenül következik a leírtakból, hanem egy interpretáció. A cikk hatása a magyar közéletre az lehet, hogy vitát generál a drogtörvény szigorításának szükségességéről és arányosságáról.

(Forrás: 444.hu)