OkosHír:

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleménye szerint 2024 márciusában 232 504 álláskeresőt regisztráltak. Ez a szám közel 4 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, és több mint 400 ezerrel alacsonyabb, mint 2010-ben.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a márciusi regisztrált álláskeresők száma.

A közlemény szerint Magyarországon közel 4,7 millió ember dolgozik, ami 1 millióval több, mint 2010-ben. Az átlagbérek több mint háromszorosukra, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.

A kormány célja a foglalkoztatás növelése. Ennek érdekében fut az Ifjúsági Garancia Plusz program a 30 év alatti álláskeresőknek, és egy másik, uniós finanszírozású program a 30 év felettieknek. Ezek a programok bértámogatást, lakhatási- és utazási térítést nyújtanak. A közlemény szerint a programok segítségével több mint 34 ezer álláskereső helyezkedett el.

A mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) dolgozói létszámának és kapacitásának növelésére a kormány 4,1 milliárd forintos támogatási programot indított. A „KKV kapacitásbővítő támogatás 2.0” program várhatóan 1700 ember elhelyezkedését segíti.

A cégek digitális infrastruktúrájának fejlesztésére 2 milliárd forintból indult munkaerőpiaci program, amely a KKV-k versenyképességének növelését célozza meg.

A „Közfoglalkoztatásból versenyszférába” program elhelyezkedési juttatással támogatja a közfoglalkoztatottak versenypiaci elhelyezkedését.

Czomba Sándor szerint a kormány filozófiája, hogy segély helyett munkát kell adni. A közmunkaprogramban résztvevők száma 300 ezerről 60-70 ezerre csökkent. A kormány feladata a munkaerőpiacon kívül lévő mintegy 300 ezer ember bevonása a munkaerőpiacra.

A béremelkedés üteme állítólag kedvező. A hároméves minimálbér-megállapodás alapján 2027-re a minimálbér elérheti az ezer eurót, a bruttó átlagkereset pedig 2028-ra az 1 millió forintot. Az adatok szerint a minimálbér emelése a magasabb fizetési kategóriákban is béremelést generál.

Az államtitkár szerint az infláció veszélyezteti a béremelkedés hatását, ezért az infláció csökkentésére kell összpontosítani.

A regionális bérkülönbségek jelentősek: Budapesten 780 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 460 ezer forint a bruttó átlagkereset. A medián alatt keresők bére állítólag gyorsabban nő, mint a medián felett keresőké.

Vásárlóerő-paritás alapján a magyar bérek az EU-ban a 17. helyen állnak, megelőzve Csehországot és Szlovákiát.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott. Például a „kormány foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek hatékonyságát, eredményességét tükrözi” kijelentés nem objektív tény, hanem vélemény, amelyet a cikk tényként kezelt. Hasonlóan, a „béremelkedés dinamikája hosszú ideje jó pályán van” állítás is szubjektív értékelés, amely nem feltétlenül tükrözi a valóságot mindenki számára. Az is feltételezésként tálalt következtetés, hogy a minimálbér emelése automatikusan „felfelé tolja” a magasabb fizetési kategóriákban lévők keresetét.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormány a foglalkoztatás növelésére és a bérek emelésére törekszik. Azonban az infláció továbbra is jelentős kihívást jelent, amely veszélyeztetheti a béremelések pozitív hatásait. Az, hogy a regionális bérkülönbségek hogyan alakulnak a jövőben, szintén fontos kérdés.

Az esemény hatása a magyar közéletre függ attól, hogy a kormány mennyire sikeresen tudja kezelni az inflációt és a regionális bérkülönbségeket. Ha a bérek reálértéke növekszik, és a foglalkoztatás tovább bővül, az pozitív hatással lehet a társadalomra. Ellenkező esetben a társadalmi feszültségek növekedhetnek.

(Forrás: demokrata.hu)