OkosHír: Czomba Sándor államtitkár szerint a magas foglalkoztatási szint növekvő figyelmet követel a munkabalesetek és megbetegedések elkerülése érdekében. Emellett foglalkozni kell a zöld és digitális átállás munkavédelemre gyakorolt hatásaival. Magyarországon több program, képzés és pályázati lehetőség indul a munkavédelmi helyzet javítására, például a munkakörülmények fejlesztése munkavédelmi eszközök beszerzésének támogatásán keresztül.

Czomba Sándor államtitkár szerint a munkavédelem erősítése minden érintettől odafigyelést kíván. Bár az elmúlt 10 évben csökkent a munkahelyi balesetek rátája, a munkabalesetek és egészségkárosodások költsége nemzetgazdasági szinten évi 400 milliárd forint. Ezt az összeget a szabályos munkavégzéssel el lehetne kerülni.

A halálos munkabalesetek gyakorisága alapján az építőipar és a mezőgazdaság a két legveszélyesebb ágazat, és a mikro- és kisvállalkozások felülreprezentáltak. A legfőbb baleseti okok között a magasból történő leesés a leggyakoribb, de az áramütéses, vagy a munkagépek által okozott balesetek is előfordulnak.

Czomba Sándor megjegyezte, hogy több olyan eset is történt, amelyekben a dolgozói szabálytalanságok miatt a munkáltató lehetősége a megelőzésre korlátozott volt, ami arra utal, hogy van még teendő a biztonságtudatos magatartás terjesztésében.

Az államtitkár jelezte, hogy továbbra is fókuszban lesz az építőipar ellenőrzése. Emellett a munkavédelmi hatóság kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdaságra, a Nemzetgazdasági Minisztérium az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen tájékoztatást ad a biztonságtudatos magatartás elősegítésére az agráriumban. Az ellenőrzések tervezésekor a munkavédelmi hatóság figyelembe veszi a baleseti statisztikák szerinti tevékenységeket.

Czomba Sándor szerint kulcskérdés a hatósági visszatartó erő növelése, ezért a munkavédelmi bírság összeghatára 10 millió forintról 100 millió forintra emelkedett. Tavaly márciusban létrejött a munkavédelmi szakemberek önkéntes adatbázisa, amelyben a regisztráltak részére szeptembertől rendszeres hírlevél segíti az időszerű tájékoztatók megismerését. Az ingyenes továbbképzési lehetőség javíthatja a munkavédelem színvonalát, ezzel pedig a munkakörülményeket is.

Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár elmondta, a munkakörülmények fejlesztése kiemelt projekt, amely 2024. szeptember elsején indult és 2027. október 31-én zárul. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében indult projektre 8,61 milliárd forint fordítható, kedvezményezettjei a Nemzetgazdasági Minisztérium és a vármegyei kormányhivatalok. A keretösszegből 4,5 milliárd forint továbbadott támogatás lesz.

A projekt három fő eleme a munkavédelmi fejlesztések, a hatósági ügyintézés és a hatósági képzési programok támogatása.

A munkavédelmi fejlesztések támogatásában a kkv-k eszközfejlesztésre, eszköz beszerzésre, védőeszközök, jelzőberendezések beszerzésére, munkahelyi környezet eszközeinek, berendezéseinek fejlesztésére pályázhatnak majd, minimum 500 ezer és maximum 20 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra.

A hatósági ügyintézés támogatása projektelem a bejelentésekhez kötődő adminisztratív tevékenység korszerűsítését, racionalizálását, valamint a munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentését, egyszerűsítését célozza meg.

A hatósági képzési program projektelem célkitűzése a foglalkoztatás-felügyeleti, és a munkavédelmi területen dolgozók folyamatos, tervszerű képzése.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk célja a munkavédelemmel kapcsolatos kormányzati intézkedések és programok bemutatása. A cikkben Czomba Sándor és Zöld-Nagy Viktória nyilatkozatai szerepelnek, melyek a kormányzati erőfeszítéseket hangsúlyozzák a munkavédelem terén. A cikk nyelvezete helyenként sugalmazó, például amikor a munkavédelmi helyzet javításáról vagy a biztonságtudatos magatartás terjesztéséről van szó. Ezek az állítások feltételezéseket tartalmaznak arról, hogy a kormányzati intézkedések hatékonyak lesznek, bár a hatékonyságuk bizonyítékokkal nincs alátámasztva. A cikk konklúziója, hogy a kormányzat elkötelezett a munkavédelem javítása iránt, és számos intézkedést hozott ennek érdekében. Az esemény hatása a magyar közéletre potenciálisan pozitív lehet, amennyiben a bemutatott intézkedések valóban javítják a munkavédelmi helyzetet és csökkentik a munkabalesetek számát.

(Forrás: demokrata.hu)