OkosHír: Egy nemzetközi biztonságtechnikai szoftvereket forgalmazó cég közleménye szerint a felhasználók találkozhatnak olyan üzenetekkel, melyek azt állítják, hogy az eszközük veszélyben van és össze fog omlani. A cég szerint nagy valószínűséggel ezek az üzenetek scareware, azaz félelemkeltő szoftverek.

A scareware többféle formában jelenhet meg. Felugró ablakok formájában, amikor a felhasználó egy linkre kattint, meglátogat egy weboldalt, vagy megnyit egy alkalmazást. Az üzenet azt állíthatja, hogy a számítógépet kártékony program fertőzte meg, ami a rendszer összeomlásához vezethet.

A scareware érkezhet e-mailben vagy közösségi média üzenetben is, amelyek hitelesnek tűnő, de valójában hamis e-mail címekről származnak. Rosszindulatú hirdetések, technikai támogatást ígérő hívások, vagy csalók által üzemeltetett, állítólagos ügyfélszolgálatok is terjeszthetik.

A csalók megpróbálják elhitetni a felhasználóval, hogy a számítógépe megfertőződött. Azt kérhetik, hogy töltsön le egy távoli irányítást lehetővé tevő szoftvert a probléma „kijavításához”. A valóságban személyes és banki adatokat próbálnak megszerezni, vagy rá akarják venni a felhasználót, hogy fizessen egy felesleges vagy nem is létező szoftverért.

A félelemkeltő programok sürgető üzenetekkel próbálják gyors döntésre kényszeríteni az áldozatot. Például: „Tegyen lépéseket most, különben a fájljai és fényképei örökre megsemmisülhetnek.” Ezt villogó piros képekkel, csupa nagybetűs szöveggel, és hamis képernyőfotókkal fokozhatják. Megjelenhet egy hamis folyamatjelző sáv is, amely azt állítja, hogy a gép éppen átvizsgálás alatt áll.

A legjobb esetben a felhasználó haszontalan programokra költ pénzt. A legrosszabb esetben a bűnözők megszerzik a személyes és pénzügyi adatokat. A csaló linkekre kattintva a felhasználó akaratlanul is rosszindulatú programokat telepíthet, amelyek célja az adatok ellopása, vagy zsarolóprogrammal zárolhatják a számítógépet.

Csizmazia-Darab István, egy kiberbiztonsági szakértő azt javasolja, hogy a felhasználók ne hagyják, hogy a félelem eluralkodjon rajtuk, és ne kattintsanak gondolkodás nélkül a felugró ablakokra. Inkább zárják be a böngészőt, szakítsák meg az internetkapcsolatot, vagy kapcsolják ki az eszközt ahelyett, hogy a hamis „X” vagy „Bezárás” gombra kattintanának.

A szakértő szerint segíthet a védekezésben a megbízható felugró ablak- és reklámblokkolók használata, valamint a megbízható szolgáltatótól származó biztonsági szoftver telepítése.

A scareware programok eltávolításához egy megbízható biztonsági program futtatásával teljes körű vizsgálatot kell végezni, majd követni kell az eltávolításra vonatkozó utasításokat. Amennyiben ez nem működik, manuálisan is meg lehet próbálni az eltávolításukat. Javasolt emellett megváltoztatni az e-mail és pénzügyi szolgáltatásokhoz tartozó jelszavakat is.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikkben találhatók érzelmileg túlfűtött kifejezések, mint például „félelem hatékony fegyver”, „meggondolatlan lépések”, „bűnözői csapat”, „örökre megsemmisülhetnek”. Ezek a kifejezések a félelemre apellálva próbálják befolyásolni az olvasót.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a scareware minden esetben a legrosszabb forgatókönyvhöz vezet, azaz adatlopáshoz vagy zsarolóprogramhoz. Bár ez lehetséges, nem feltétlenül igaz minden esetben.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben tett állítások általában megfelelnek a valóságnak, a scareware valóban létező és potenciálisan veszélyes jelenség. Azonban a cikk nem ad pontos forrásokat, így az egyes állítások ellenőrzése nehézkes.
• Konklúzió: A cikk konklúziója, hogy a scareware veszélyes és a felhasználóknak óvatosnak kell lenniük. Ez a konklúzió a cikkben leírtak alapján megalapozottnak tekinthető.
• Hatás a közéletre: Az ilyen cikkek felhívhatják a figyelmet a kiberbiztonsági veszélyekre, és ösztönözhetik a felhasználókat a védekezésre.

(Forrás: demokrata.hu)