OkosHír: Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint az államháztartás februári hiánya 1655 milliárd forint volt. A minisztérium közzétette a részletes adatokat, amelyekből a hiány okai feltárhatók.

Februárban a kiadások jelentősen megnőttek. A kiadások 4689 milliárd forintra rúgtak, ami 6,3%-os növekedés a 2024 februári adatokhoz képest. A központi költségvetés kiadásai 2,6%-kal emelkedtek, elérve a 3142 milliárd forintot. A Társadalombiztosítási (TB) Alapok kiadásai 13%-kal bővültek, megközelítve az 1500 milliárd forintot.

A nyugellátásokra fordított összeg februárban 992 milliárd forint volt, ami 5%-os növekedés az előző évhez képest. Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) kiadásai 372 milliárd forintról 499 milliárd forintra emelkedtek. A kormány 120 milliárd forinttal növelte meg a gyógyító-megelőző kasszát. Ez összefüggésben állhat a kórházi adósságkonszolidációval.

A központi költségvetésben is vannak olyan tételek, amelyek növelik a kiadásokat. A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok összege meghaladta az 1070 milliárd forintot. Az államháztartás alrendszereinek támogatása meghaladja a 770 milliárd forintot, amiből a TB Alapok támogatása 650 milliárd forintot tesz ki. Az uniós programok kiadásai 203 milliárd forintot értek el a tavaly februári 112 milliárd forint után.

A kamatkiadások 17%-kal növekedtek, elérve a 652 milliárd forintot, ami összefüggésben állhat a lakossági állampapírok után kifizetett kamatokkal.

A költségvetés bevételi oldala 14,4%-kal nőtt, meghaladva a 3000 milliárd forintot. A központi költségvetés bevételei 21,2%-kal nőttek, elérve az 1624 milliárd forintot.

A gazdálkodó szervezetek befizetései 2,8%-kal növekedtek. A társasági adó 7%-kal nőtt. A lakosság befizetései 9,4%-kal bővültek, 393,6 milliárd forintra a tavaly februári 359 milliárd forintról. Ezen belül a személyi jövedelemadó (szja) bevételek 336 milliárdról 370 milliárd forintra nőttek.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk egyes megfogalmazásai érzelmileg színezettek lehettek, például az „ijesztően magasnak tűnik” kifejezés a deficit mértékére vonatkozóan. A „szégyellni való” kifejezés a bevételi oldal teljesítményének értékelésére szintén nem objektív.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a kamatkiadások növekedése a lakossági állampapírok után kifizetett kamatokkal függ össze, de ezt nem támasztja alá konkrét adattal vagy hivatkozással.
• Állítások valósága: A cikkben szereplő adatok az NGM által közzétett információkon alapulnak, feltételezhetően helyesek.
• Konklúzió: A cikk leírja az államháztartás februári helyzetét, kiemelve a magas hiányt és annak okait. A kiadások növekedése, különösen a TB Alapok és az egészségügyi kiadások területén, jelentős tényező. A bevételek is nőttek, de ez nem ellensúlyozta a kiadások emelkedését.
• Hatás a közéletre: A költségvetési hiány kérdése közéleti vitákat generálhat, különösen a kormány gazdaságpolitikájával és a közszolgáltatások finanszírozásával kapcsolatban.

(Forrás: portfolio.hu)