OkosHír:

Az Oxford Economics elemzése szerint a közép- és kelet-európai (CEE) gazdaságokat három külső tényező befolyásolja. Az elemzés szerint e tényezők hatása a régió gazdasági kilátásainak romlását eredményezi.

Az elemzők a régió GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzéseiket csökkentették, különösen a 2025–2026-os időszakra. Az előrejelzés szerint ebben az időszakban átlagosan 0,7 százalékponttal alacsonyabb növekedés várható, mint a korábbi előrejelzésben.

A CEE régió országai az uniós csatlakozásukat követő két évtizedben integrálódtak az európai ipari ellátási láncokba, főként a német gazdaságba. A régió gyártóiparának egy része a német iparhoz kapcsolódik, köztes termékek révén.

A jelenlegi helyzetet ciklikus tényezők is befolyásolják, de strukturális problémák is szerepet játszanak. Ilyen tényezők például a magas energiaárak, a munkaerőhiány, a szabályozási terhek, valamint a kínai versenytársak megjelenése.

Csehországot érinti a leginkább a helyzet, mivel szoros kapcsolatban áll a német iparral, főleg az autóipari szektorban. Magyarország, Szlovákia és Románia is érintett, bár kisebb mértékben. Lengyelország kevésbé függ Németországtól iparszerkezetének köszönhetően, ami az elmúlt években relatíve jobb teljesítményt eredményezett.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi konfliktus kockázatot jelent. Az Oxford Economics alapforgatókönyve 2025 második negyedévétől vámot feltételez az EU és az USA között.

Az előrejelzések szerint a vámok a CEE országokat érintenék, a térség államainak GDP-je és exportja visszaesést szenvedhet el.

Az Oxford Economics a Trump megválasztása előtt 2025-re magyar gazdasági növekedésre számított, majd ezt a vámok miatt csökkentette. Lengyelország esetében a növekedési előrejelzést szintén csökkentették, de kisebb mértékben.

A tanulmány szerint a vámok kereskedelmi hatásán túl a kereskedelempolitikai bizonytalanság is visszafoghatja a gazdasági aktivitást. A bizonytalanság miatt a GDP alacsonyabb lehet a CEE régióban. A visszaesést a beruházások és a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozhatja.

A kínai termékek kínálata versenyt támaszt az európai, és a közép- és kelet-európai ipar számára. Kína az új iparágakban támogatja a kapacitásbővítést, de a hagyományos szektorokban is jelen van. Az európai gyártók nehezen tudják felvenni a versenyt az olcsó kínai exporttermékekkel.

Az Oxford Economics szerint nőtt azon termékkategóriák száma, amelyekben Kína előnnyel bír, miközben az EU-ban ez nem változott. A CEE országok esetében a kínai versennyel való átfedés nőtt.

A CEE országok előtt álló lehetőség az lenne, hogy az ipari értéklánc magasabb szintjei felé mozduljanak el, azaz a köztes termékek helyett nagyobb hozzáadott értékű végtermékeket állítsanak elő. Az elemzés szerint az elmúlt öt évben nem ez volt megfigyelhető.

A régióban a gyártási volumen növekedése nem járt együtt a hozzáadott érték arányos emelkedésével. Ez azt mutatja, hogy a feljebb lépés az értékláncban beruházásokat igényelne, amelyet a jelenlegi közpolitikák nem támogatnak.

Az energetikai szektor helyzete, a szénintenzív termelés, a környezetvédelmi megfelelés költségei, valamint az alacsony ESG-kompatibilitás szintén visszatartják a külföldi közvetlen tőkebefektetéseket. A régió országaiban növekvő védelmi kiadási nyomás is tapasztalható.

A tanulmány szerint az egyes országok kilátásai eltérnek.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is szubjektív megfogalmazásokat tartalmazott. Például az „Azt pedig külön aggasztó, hogy az előre jelzett visszaesés egy része tartósnak tekinthető” mondat aggodalmat fejez ki, ami nem objektív tény. Hasonlóképpen, a „régi jó világ, az exportcentrikus, a német iparra támaszkodó gazdasági modell egyre inkább életképtelenné válik” megfogalmazás értékítéletet tartalmaz, ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot.

A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben az Oxford Economics elemzésére támaszkodnak. Azonban az elemzés következtetéseit tényként kezelni torzításhoz vezethet. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok növekedési kilátásai romlottak, és a régió országainak alkalmazkodniuk kell a változó gazdasági környezethez.

A cikkben leírtak hatással lehetnek a magyar közéletre, mivel rávilágítanak a gazdasági függőségekre és a szükséges strukturális reformokra. A cikkben említett kockázatok tudatosítása segíthet a gazdaságpolitikai döntéshozóknak a felkészülésben és a megfelelő intézkedések meghozatalában.

(Forrás: portfolio.hu)