Gazdaság
Hogyan változtak az élelmiszerárak az árrésstop első hetében?
OkosHír: Egy online árfigyelő rendszer adatai alapján vizsgálták, hogy az árrésstop bevezetése után hogyan változtak az élelmiszerárak a nagyobb kiskereskedelmi láncokban. A március 17-én életbe lépett intézkedés célja az élelmiszerárak emelkedésének korlátozása. A felmérés az Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco árait vetette össze, több mint 2500 termék adatait elemezve.
Az elemzés során figyelembe vették, hogy az árak változását befolyásolhatják akciós időszakok vége vagy a beszállítói árak emelkedése is.
A vizsgált 2547 termék közül 1044 termék ára csökkent, 1185 termék ára nem változott, és 319 termék ára emelkedett.
Az egyes boltláncokban az árak csökkenése a következőképpen alakult:
- A termékek 33 esetében figyeltek meg 40 százaléknál nagyobb áremelkedést. Ebből 17 termék a Sparban, 8 az Auchanban, 5 a Tescóban és 1-1 termék a három diszkontláncban volt található.
- 40 termék esetében azonos mértékű drágulás volt megfigyelhető különböző boltokban. Ebből 13 az Auchanban, 17 a Sparban, 5 a Pennyben, 4 az Aldiban, 1 a Tescóban volt található.
- 33 terméknél tapasztaltak áremelkedést, ebből 10-10 a Sparban és az Auchanban, 5 a Lidlben, 6 a Tescóban és 2 a Penny boltjaiban.
- 74 termék ára nőtt 10 és 20 százalék között. Az Auchan 25, a Tesco 21, az Aldi 12, a Spar 10, a Lidl 5 alkalommal szerepel ebben a kategóriában.
- A termékek többségének ára csökkent, 34 termék ára 50 százaléknál is nagyobb mértékben. A Sparban 11, az Auchanban 7, a Tescóban 6, a Lidlben és a Pennyben 2-2 termék ára csökkent ilyen mértékben.
A legnagyobb árcsökkenés a tejfölök, joghurtok és vajak esetében volt megfigyelhető. Egyes termékeknél feltűnően hasonló árcsökkenések voltak a különböző diszkontláncoknál.
Az árrésstopot Orbán Viktor jelentette be, és a rendelet március 17-én lépett hatályba, várhatóan május 31-ig tart. A rendelet 30 alapvető élelmiszerre vonatkozik. A hatóságok ellenőrzik a szabályok betartását, és jogsértés esetén bírságokat szabhatnak ki.
Az Aldi nem vezetett be mennyiségi korlátozásokat, míg a Spar, a Tesco és a Lidl szigorúbb szabályokat alkalmaz.
A kisebb üzletek számára az árréstop nehézséget okozhat, mivel ők gyakran kisebb árréssel dolgoznak.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk nyelvi eszközökkel igyekezett alátámasztani azt a feltételezést, hogy az árrésstop hatására a kiskereskedelmi láncok keresztárazást alkalmaznak. Ezt úgy érte el, hogy a dráguló termékekre fókuszált, és a csökkenő árakat kevésbé hangsúlyozta. A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de az értelmezésük az árrésstop negatív hatásait hangsúlyozza. A cikk konklúziója az, hogy az árrésstop torzíthatja a piaci viszonyokat, és a kiskereskedelmi láncok alkalmazkodási stratégiái már az első héten megjelentek az árakban. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel az árszabályozás kérdése érzékeny téma, és befolyásolhatja a vásárlók és a kiskereskedők közötti viszonyt.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Az Európai Bizottság tényfeltáró vizsgálatot vár Kijevtől az energiaügyi vitában
Összehangolt fellépés a tranzitügyben
A magyar kormányzati kommunikáció hangsúlyozza, hogy az uniós testület fellépésével Magyarország és Szlovákia álláspontja közös nevezőre került az Európai Bizottsággal. A felek a tények pontos ismeretét tekintik a további tárgyalások alapjának.
A magyar delegáció a helyszínen várja az ukrán fél hivatalos reakcióját a vizsgálat megindítására. A kormány korábban határozottan elutasította az ukrán tranzitpolitika módosítását, amelyet az ország energiaellátását érintő kockázatként értékelt.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg célja a magyar kormány diplomáciai győzelmének és Ukrajna nemzetközi elszigetelődésének sugallása. A narratíva azt az üzenetet közvetíti, hogy az Európai Bizottság feladta korábbi semlegességét, és immár a magyar-szlovák pártot fogja a vitában.
A forrás érzelmileg túlfűtött és kategorikus kifejezéseket használ a politikai súly növelésére. Például: „Magyarország nem enged Ukrajna zsarolásának” – ez a megfogalmazás kriminalizálja az ellenfelet, és morális felsőbbrendűséget sugall. A „kéri és követeli” redundáns szóhasználat pedig a bizottsági fellépés erejét hivatott felnagyítani.
A szöveg elhallgatja az ukrán intézkedések hátterét, például az Oroszország elleni szankciók betartására irányuló törekvéseket vagy a háborús helyzetből adódó kényszerpályákat. Szintén hiányzik az Európai Bizottság saját, árnyaltabb nyilatkozata, amely a tényfeltárást rutinszerű eljárásként, nem pedig politikai ítéletként kezeli.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Czepek Gábor/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
A kormány 150 üzemet ígért, de csak 46 új gyáripari fejlesztést adtak át tavaly
Szektoriális eloszlás és tulajdonviszonyok
A megvalósuló beruházások jelentős része meghatározott iparágakban koncentrálódik. A gyűjtés szerint a 41 gyár közül a tizenegy legnagyobb projekt az autóiparhoz vagy az akkumulátorgyártáshoz köthető. Ezek a szektorok jelenleg nemzetközi szinten is lassuló tendenciát mutatnak. A tulajdonosi szerkezetet tekintve a magyar érdekeltségű beruházások száma 12, ami a teljes lista kevesebb mint egyharmada.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy hónappal ezelőtti nyilatkozatában az elmúlt négy évet a magyar gazdaság beruházási szempontból legsikeresebb időszakának nevezte. A miniszter szerint a nemzetközi válságok ellenére a mutatók pozitívak. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos közlései eltérő folyamatokról tanúskodnak.
A beruházási volumen alakulása
A statisztikai adatok szerint a 2021 és 2025 közötti négyéves ciklusban a beruházások volumene összességében 23,8 százalékkal csökkent. Ez az adat közvetlen ellentmondásban áll a kormányzati sikerkommunikációval. Az elemzők rámutatnak, hogy a gazdasági teljesítmény és a politikai ígéretek közötti rés a 2025-ös év első negyedévében vált a leglátványosabbá.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg célja a kormányzati gazdaságpolitika hiteltelenítése a politikai ígéretek (150 gyár) és a statisztikai valóság (41 gyár, csökkenő volumen) szembeállításával. A szerző a kormányzati szereplőket inkompetensnek vagy szándékosan félrevezetőnek láttatja.
A forrásszöveg erősen szubjektív, dehumanizáló és ironikus jelzőket használ a semleges tájékoztatás helyett. Példák: „csúfos gazdasági fiaskó”, „mellétrafálásairól hírhedtté vált Nagy Márton”. Ezek a kifejezések nem tényeket közölnek, hanem az olvasó érzelmi viszonyulását próbálják előre meghatározni a szereplőkkel szemben.
A cikk aszimmetrikus: míg a kormányzati oldaltól csak rövid, a statisztikákkal cáfolt idézeteket emel be, addig a 24.hu gyűjtését és a KSH adatait megkérdőjelezhetetlen igazságként tálalja. Nem szólaltat meg független gazdasági elemzőt, aki magyarázatot adhatna a beruházási volumen visszaesésének globális okaira.
A szöveg elhallgatja a nemzetközi gazdasági környezet hatásait (pl. német autóipar válsága, magas kamatkörnyezet), amelyek magyarázhatják a beruházások csökkenését Szijjártó Péter optimizmusától függetlenül. Továbbá nem definiálja, pontosan mit tekint a kormány „új gyárnak” (pl. bővítés vs. zöldmező), ami alapvető lehet a számok közötti eltérés megértéséhez.
(Forrás: AlfaHir.hu)
Kép: Facebook/screenshot
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
A Tisza Párt 115 parlamenti mandátumot szerezne a 21 Kutatóközpont márciusi mérése alapján
-
Közélet-Politika3 napja
Elutasította az Európai Parlament az Orbán Viktor elleni állítólagos fenyegetésről szóló vitát
-
Közélet-Politika3 napja
Közel félmillió határon túli magyar regisztrált az országgyűlési választásra
-
Belföld3 napja
Az óbudai MSZP Szabó Tímea visszalépését sürgeti a Tisza Párt támogatottsága miatt
-
Közélet-Politika3 napja
Magyar-szlovák vizsgálóbizottság indult Kijevbe a Barátság kőolajvezeték állapotának felmérésére
-
Közélet-Politika23 órája
Szijjártó Péter: Az Európai Unió igen súlyos lelki válságot él át az ideológiai és véleménydiktatúra miatt
-
Közélet-Politika2 napja
Vizsgálatot sürget a záhonyi Fidesz a kihelyezett névtelen feliratok ügyében
-
Közélet-Politika3 napja
Feljelentés született a csákberényi polgármester ellen Semjén Zsolt lakossági fórumán történt eset miatt