OkosHír:

Az idei öntözésfejlesztési támogatások hatására több gazdálkodó kezdett bele fejlesztésekbe. Ezek a projektek azonban több hónapot is igénybe vehetnek.

A precíziós öntözési rendszerek kiépítése a talaj, a növény és az időjárás folyamatos monitorozását feltételezi. Ehhez szenzorok, precíziós öntözőegységek és részletes tervezés szükséges.

Molnár Krisztián, a Poliext Kft. agrármérnöke szerint a beszerzés és a kivitelezés időigényes, ezért a következő szezonra tervezett fejlesztéseket érdemes mielőbb elindítani. A csepegtető szalagok használata a zöldségtermesztésben régóta elterjedt, de szántóföldi kultúrákban is alkalmazzák. A csepegtető gombák inkább faiskolákban és kontrollált környezetben használatosak, mivel a vizet közvetlenül a növény törzséhez vezetik. A leghatékonyabb megoldásnak a föld alatti csepegtetőcsöves rendszer tekinthető, ami a víz- és tápanyagveszteséget minimalizálja. Molnár Krisztián szerint a növekvő költségek miatt fontos, hogy minden csepp víz hasznosuljon.

A vízsugaras rendszerek, mikroszórók és párásító rendszerek szintén a precíziós öntözéshez tartoznak, és egyedileg szabályozhatók. Ezeket nemcsak üvegházakban, hanem gyümölcsösökben is alkalmazzák a légköri aszály elleni védekezésre.

A precíziós és a hagyományos öntözési rendszerek közötti különbségek az üzemeltetési költségekben mutatkoznak meg. Egy precíziós rendszer beszerzési költsége magasabb lehet, de az üzemeltetési költségei alacsonyabbak. Míg egy precíziós rendszer működtetéséhez elegendő 3-4 bar nyomás, addig egy hagyományos öntözőrendszerhez ennek többszörösére van szükség, és a vízfogyasztása is nagyobb lehet. Becslések szerint egy precíziós rendszerrel akár 50%-os víz- és energiamegtakarítás is elérhető.

A tápanyagok közvetlenül a gyökerekhez jutnak, így a hasznosulás egy csepegtetőcsöves rendszer esetében elérheti a 95%-ot, míg a hagyományos rendszereknél ez 80% körüli. A tápoldatozás szántóföldi növényeknél is elérhető, így a tápanyagok kijuttatása öntözéssel egyidejűleg történik, csökkentve a műtrágya-veszteséget.

Molnár Krisztián szerint a szenzorok kulcsszerepet játszanak a precíziós öntözési rendszerekben, mivel folyamatosan adatokat gyűjtenek a talajról, a növényekről és a környezeti tényezőkről. A rendszerek automatizálhatók, és a mesterséges intelligencia segíthet az adatok elemzésében.

Bakos István, a Bonafarm Mezőgazdaság termelési igazgatója szerint a növénytermesztés oldaláról nézve bizakodóbbak a jobb árkilátások miatt. A konzervipari növényeknél kedvezőbb árakra számítanak. A cégcsoport stratégiája a kockázatok megosztásán alapul, és már ősszel elkezdik a szükséges anyagok beszerzését. Az integrált működés lehetővé teszi számukra, hogy saját termelésből fedezzék az alapanyagok jelentős részét. A logisztika optimalizálása is fontos a költséghatékonyság szempontjából.

Bakos István szerint a napraforgó vetésterülete várhatóan tovább növekszik, részben a kukorica csökkenése és a kedvezőbb piaci árak miatt. A klímaváltozás hatására hosszabb távon az őszi kalászosok előtérbe kerülhetnek. A geopolitikai helyzet alakulása, különösen az Európai Unió gabonaimport-korlátozásai és Ukrajna csatlakozása, befolyásolhatja a piacokat.

Bottlik László, a Talentis Agro Zrt. növénytermesztési divizióvezetője szerint a piaci árak konszolidálódni látszanak, különösen a kommersz növények esetében. Az ipari zöldségszegmens helyzete azonban aggodalomra ad okot. A jelenlegi ukrán termékekkel kapcsolatos intézkedések júniusig vannak érvényben, és kérdéses, hogy ezek meghosszabbítása milyen hatással lesz a piacra. Bottlik László szerint a legnagyobb probléma az általános kiszámíthatatlanság, és a tőkeerő kulcsfontosságú a piaci változásokhoz való alkalmazkodásban.

A gabonapiac folyamatosan változik, egyes növények stabil növekedést mutatnak, míg mások ingadozó tendenciát követnek. A búza évről évre erősödik, míg az árpa piaca ingadozó, de mostanra fellendülés tapasztalható. A napraforgó vetésterülete elérte a határait, és a szójatermesztés is csak korlátozott lehetőségeket kínál. Az ukrajnai helyzet jelentős hatással lehet a piaci viszonyokra.

Derdák Gábor, a MAGOSZ Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnöke szerint a gazdaságuk átalakuláson megy keresztül, és a stratégia rugalmasabbá vált. A termelők egyre inkább a jövedelmezőséget helyezik előtérbe a hozam helyett, és ehhez alkalmazkodva keresik a költséghatékony megoldásokat. A kisebb gazdálkodók olyan növényeket választanak, amelyeket ugyanazzal a vetőgéppel tudnak elvetni, és optimalizálják a műtrágya- és inputanyag-felhasználást.

A termés mennyiségénél fontosabb kérdés az önköltség, és ezt egyre több termelő felismeri. A kisebb gazdálkodók is próbálnak alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz különböző növénykultúrákkal és közvetlen értékesítési lehetőségekkel.

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élemiszeripari Üzletág startégiai elemzője szerint a gabonaárak rendkívül változékonyak maradnak az év közepéig. Az elmúlt években a tőkehátterük kulcsszerepet játszott a döntéseikben. Az agrárhitelezésben nominális csökkenés volt tapasztalható, különösen a forinthitelek esetében. A kisebb termelők számára a forgóeszköz-finanszírozás jellemzően a Széchenyi Kártya keretében érhető el.

Héjja Csaba szerint az ukrán-orosz helyzet hosszú távon elkerülhetetlenné teheti Ukrajna európai integrációját. A magyar mezőgazdaság évtizedek óta építi fel tőkéjét, ami hosszú távú stabilitást biztosít számára.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a gabonapiac alakulása nagymértékben függ a politikai, gazdasági és logisztikai tényezőktől. A termelőknek érdemes a minőségi gabona tárolására és értékesítésére is felkészülni. A gazdaságosság és a minőség meghatározó szempontok, különösen a takarmány- és élelmiszeripari alapanyagok előállítása szempontjából.

A kerekasztal beszélgetés során kitértek arra is, hogy a magyar mezőgazdaság jelentős tudásbeli és tőkeerővel rendelkezik, de az ukrán munkaerő olcsóbb, ami versenyelőnyt jelenthet számukra. Ukrajna csatlakozása egy kevésbé szabályozott termelési környezetből érkező versenytárs megjelenését jelenti a piacon.

A szakértők kiemelték, hogy a kereslet a magas minőségű termények iránt folyamatosan jelen van, és az árkülönbségek is egyre markánsabbá válnak a különböző gabonakategóriák között. Az eredményes gazdálkodás nemcsak a termelési folyamatokon, hanem a megfelelő költségszerkezet kialakításán és a talaj adottságainak pontos ismeretén is múlik. A vetésszerkezet változása és a heterogén termőföldek problémája további kihívásokat jelentenek a kis- és közepes termelők számára.

A beszélgetés során kitértek a geopolitikai változások hatásaira is, amelyek befolyásolhatják az európai piacokat és az agrárszektor működését. A termelők számára a megfelelő tárolási és logisztikai kapacitások fejlesztése is kulcskérdés. A kisebb gazdálkodók számára a helyi fogyasztás és a támogatási rendszerek jelenthetnek megoldást a versenyképességük növelésére.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként bizakodó hangvételt használ, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét. Például: „valamivel bizakodóbbak vagyunk”, „pozitív szemlélettel nekivágni az évnek”.
• Feltételezések: A cikkben több helyen találhatók feltételezések, melyek következtetésként vannak tálalva. Például a klímaváltozás hatására az őszi kalászosok előtérbe kerülhetnek. Ezek a feltételezések nem feltétlenül támasztják alá a tények.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások szakértői véleményeken és piaci adatokon alapulnak, de a jövőbeli eseményekre vonatkozó előrejelzések bizonytalanok.
• Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a mezőgazdasági termelőknek alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz és a geopolitikai helyzethez, valamint a minőségi termelésre és a költséghatékonyságra kell törekedniük.
• Hatás a magyar közéletre: A cikk rávilágít a magyar mezőgazdaság kihívásaira és lehetőségeire, ami befolyásolhatja az agrártámogatások és a piaci szabályozások alakítását.

(Forrás: portfolio.hu)