Belföld
Megnövekedett alga biomasszát mértek a Balaton Siófoki-medencéjében
OkosHír: A Balaton vizének hőmérséklete február végén 1,5 °C-ot ért el. A szakemberek által végzett mérések szerint a Keszthelyi-medencében az algabiomassza (a-klorofill koncentráció) 13 µg/l értéket mutatott, ami megfelel a februári átlagnak. A Siófoki-medencében az algabiomassza 11 µg/l értéket ért el, ami a szakértők szerint közel háromszorosa az ezredforduló óta mért februári átlagnak. A mérés eredménye a tavaly augusztusi időszakhoz hasonlítható, amikor fonalas cianobaktériumok jelentek meg ebben a medencében.
A kutatók mindkét területen a 3 ezred milliméternél kisebb pikoalgák dominanciáját állapították meg. A pikoalgák speciális epifluoreszcens mikroszkópiával mutathatók ki, ahol az 1-3 mikrométeres sejtek fluoreszcenciájuk révén válnak láthatóvá. A pontos azonosításhoz DNS-alapú molekuláris biológiai vizsgálatok szükségesek.
A Keszthelyi-medencében a pikoalgák aránya 60% volt, míg a Siófoki-medencében 91%-os részesedést értek el a pikoeukarióta zöldalgák.
A pikoalgák biomasszája a Keszthelyi-medencében kétszeres, a Siófoki-medencében pedig tízszeres növekedést mutatott a szakértők szerint az időszakra jellemző értékekhez viszonyítva.
A szakértők megfigyelték, hogy a kora tavaszi időszakra jellemző nagyobb méretű algafajok, mint például a Monoraphidium és a Cyclotella, egyelőre nem jelentek meg számottevő mennyiségben.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője a héten a víz eutrofizációjával kapcsolatos problémákról beszélt.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. A „figyelemre méltó változás” és az „emlékeztet a tavaly augusztusi megfigyelésekre” kifejezések például a rendkívüliség érzetét keltik, miközben pusztán tényközlésről van szó. A „télies jelleget mutat” megfogalmazás pedig szubjektív értékelést tartalmaz.
A cikkben megjelenő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a mérések helyesek és a szakértői vélemények megalapozottak. Ugyanakkor a cikk nem tartalmaz hivatkozásokat a mérésekre vagy a szakértői véleményekre, így azok hitelessége nem ellenőrizhető teljes mértékben.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Balaton Siófoki-medencéjében az algaösszetétel változása tapasztalható, amely eltér a korábbi években megszokottól. Ennek okai és következményei további vizsgálatokat igényelnek.
A megnövekedett algabiomassza hatással lehet a Balaton ökoszisztémájára és vízminőségére, ami érintheti a turizmust és a helyi gazdaságot is. A víz eutrofizációjával kapcsolatos problémák pedig hosszú távú kihívásokat jelenthetnek a tó állapotának megőrzése szempontjából.
(Forrás: portfolio.hu)
Kép: Balaton/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Magyarország zöld utat kaphat a HIMARS-rendszer beszerzésére
OkosHír: Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni találkozója után Magyarország újra megvizsgálja a Lockheed Martin HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) rakétarendszer beszerzésének lehetőségét, egy körülbelül 700 millió dolláros védelmi megállapodás részeként. A beszerzést korábban politikai okokból akadályozták, de a jelenlegi amerikai adminisztráció alatt az akadályok elhárultak. A folyamat azonban globális kereslet miatt akár 3-5 évet is igénybe vehet.
A HIMARS rendszer részletei
A HIMARS egy könnyű, teherautóra szerelt, többindítós rakétarendszer, amelyet az amerikai Lockheed Martin gyárt. Egy indítótálcán hat darab előre töltött rakétakonténer, vagy egy nagy hatótávolságú ATACMS-rakétát tartalmazó konténer helyezhető el. A rendszerrel a használt rakétától függően 30 és 300 kilométer közötti távolságra lehet csapást mérni.
A rendszer két fő rakétatípust használ:
- GMLRS (Guided Multiple Launch Rocket System): GPS-vezérelt, precíziós rakéta, amelyből egy konténerben általában hat darab található. Klasszikus változatai tipikusan néhány 10 és 90 kilométer közötti hatótávolságúak, míg a kiterjesztett hatótávolságú (ER GMLRS) változat akár 150 kilométerig is elér.
- ATACMS (Army Tactical Missile System): Konténerenként egy, nagyobb hatótávolságú taktikai rakéta. Változattól függően a hatótávok jellemzően 70 és 300 kilométer között mozognak, de már fejlesztik az ennél is hosszabb hatótávolságú változatokat.
Korábbi tárgyalások és politikai akadályok
A Honvédség már 2022-ben is vizsgálta a HIMARS-rendszer beszerzését. Akkor Maróth Gáspár, a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos (jelenleg a Rheinmetall kelet-európai koordinációs vezetője) és Ruszin-Szendi Romolusz (aki 2023 áprilisáig a Honvédség parancsnoka volt, majd a Tisza Párt vezető katonai szakértője lett 2025 februárjától) tárgyaltak az Egyesült Államokban. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a magyar honvédelmi vezetés már 2015 óta tervezi nehéztüzérségi rendszerek vásárlását.
2023 nyarán a Washington Post arról számolt be, hogy James E. Risch, a külügyi bizottság vezető republikánus szenátora politikai okokból, a svéd NATO-csatlakozás magyarországi akadályozása miatt blokkolt egy 735 millió dolláros fegyvereladást Magyarország számára, amely 24 HIMARS indítóállást és több mint 100 rakétát tartalmazott volna. A magyar kormány ekkor különböző fórumokon azt közölte, hogy nem áll szándékában HIMARS-okat venni, és a Honvédelmi Minisztérium szerint az amerikai fél nem válaszolt a 2022 márciusi információkérésre, ezért az ügyet lezártnak tekintették.
Jelenleg azonban, Orbán Viktor és Donald Trump találkozóját követően, a magyar védelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megerősítette, hogy a Trump-adminisztráció zöld utat adott a beszerzésnek, és a korábbi, politikai alapú akadályok elhárultak. A miniszter szerint a beszerzési folyamat 3-5 évig is eltarthat az amerikai kongresszus jóváhagyásától és a HIMARS rendszerek iránti globális kereslettől függően.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy olyan narratívát épít fel, amelyben Magyarország védelmi beszerzéseit politikai akadályok hátráltatták a korábbi amerikai adminisztráció idején, különösen a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos álláspontja miatt. A cikk célja az, hogy bemutassa, a jelenlegi amerikai elnökség (Donald Trump) alatt ezek az akadályok elhárultak, és a korábban megtagadott fegyverrendszerek (HIMARS) beszerzése most lehetővé válik. Emellett rávilágít a magyar kormány korábbi, HIMARS-okkal kapcsolatos ellentmondásos kommunikációjára.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is érzelmileg töltött vagy szubjektív kifejezéseket használ, amelyek manipulálhatják az olvasói percepciót. Például a „várva-várt washingtoni találkozója” kifejezés egyfajta előzetes elvárást és pozitív hangulatot sugall, ami túlmutat a puszta tényszerűségen. A „kettes számú közellenségként kezelt Ruszin-Szendi Romolusz” megfogalmazás rendkívül szubjektív és manipulatív, mivel a narrátor egyértelműen beállítja a volt parancsnokot egy negatív fénybe, anélkül, hogy a „közellenség” státuszát forráshoz kötné, vagy kontextust biztosítana ehhez az állításhoz. Továbbá, a „változatos és időnként teljesen nevetséges” jelzők a svéd NATO-csatlakozás magyarországi akadályozásával kapcsolatban szintén a narrátor saját, pejoratív véleményét tükrözik, nem pedig objektív tényközlést. A „sietett leszögezni” kifejezés a kormány korábbi kommunikációjával kapcsolatban azt sugallja, hogy a kormányzat védekezően vagy kapkodva reagált, ami negatív konnotációt hordoz.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése vegyes. Egyrészt idéz Orbán Viktortól és egy biztonságpolitikai szakértőtől (Kis-Benedek József), valamint hivatkozik a Washington Postra. Ez a forrásválasztás elvileg kiegyensúlyozott lehetne, azonban a narrátor saját, nem forráshoz kötött, érzelmi töltetű megjegyzései (pl. Ruszin-Szendi megítélése, a svéd NATO-csatlakozás akadályozásának „nevetséges” volta) felborítják az objektivitást. Az, hogy a „kettes számú közellenségként” való megjelölés nem egy idézett vélemény, hanem a cikk narrátorának saját megfogalmazása, hiányos forráskezelésre utal, és a pártatlanság hiányát mutatja.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem szolgáltat elegendő kontextust Ruszin-Szendi Romolusz „kettes számú közellenségként” való kezelésének okairól. Bár a háttérinformációk utalnak a Tisza Párthoz fűződő kapcsolatára, az eredeti cikk nem magyarázza meg, miért kapta ezt a megnevezést a „közellenség”, ami elengedhetetlen lenne az állítás objektív megértéséhez. Ezenkívül a svéd NATO-csatlakozás magyarországi akadályozásának „nevetséges” jelzője mögött sem tár fel mélyebb, tényszerű indoklást a cikk narrátora, ami a kontextus hiányát jelzi, és az olvasóban egyoldalú képet alakíthat ki.
A kép illusztráció. Forrás: AI szerkesztés
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Súlyos ítélet Szegeden: Tíz év fegyház vár a szamurájkarddal támadó emberrablókra
OkosHír: A Szegedi Törvényszék első fokon ítéletet hozott egy emberrablási ügyben, amelyben hét férfi, köztük rokonok, érintettek. Az ítélet értelmében két vádlott tíz, hárman kilenc év fegyházbüntetést kapott egy 2023 őszén történt eset miatt, amikor a szegedi belvárosban elraboltak egy ismerősüket, majd hamis vallomásra kényszerítették.
Az eset előzménye egy korábbi közlekedési baleset volt, melyben az egyik vádlott érintett volt, és a sértett lánytestvére maradandó fogyatékosságot szenvedett. Ebből, valamint a bűnügyi költségek rendezéséből adódó vita vezetett ahhoz, hogy a vádlottak viperával, szamurájkarddal és gumilövedékes pisztollyal jelentek meg a balesetben érintett lány testvérénél.
Az MTI beszámolója szerint a sértett bozótvágó késsel ment le a csengetésre, de a támadók létszámát látva menekülni próbált. Ekkor az egyik vádlott gumilövedékes pisztollyal háromszor rálőtt a sértett fejére, aki karjaival védte arcát, így csak ott sérült meg. Egy másik vádlott karddal sújtott le, eltalálva a férfi vállát. Az áldozat futva menekült, miközben a vádlottak felfegyverkezve üldözték az utcán, és egyikük még legalább kétszer rálőtt. Az események egy részét térfigyelő kamerák rögzítették, mely felvételeket korábban az ügyészség is nyilvánosságra hozta.
A sértettnek sikerült egy étterembe menekülnie, de amikor hazaindult, a vádlottak egy járműbe kényszerítették, és egy másik pizzériába vitték. Ott arra kényszerítették, hogy egy félórás élő adásban azt állítsa, a vádlottak mentették meg őt más emberrablóktól. A férfi kezdetben ezt vallotta a rendőrségen, de másnap már elmondta az igazat.
A bíróság a vádlottakat társtettességben, erőszakkal, felfegyverkezve elkövetett emberrablás, csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve elkövetett garázdaság, valamint hatósági eljárásban elkövetett kényszerítés miatt ítélte el. Az ítélet nem jogerős, mivel a védők fellebbezést nyújtottak be felmentésért vagy enyhítésért.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy híranyag, amelynek elsődleges célja a szegedi emberrablási ügyről és az elsőfokú ítéletről való tájékoztatás. A narratíva tényszerű, és a bűncselekmény súlyosságát hangsúlyozza, anélkül, hogy nyilvánvalóan manipulatív hatást kívánna elérni az olvasóban.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és retorikai eszközök: A cikk saját narrátora helyenként a tényközlésen túlmutató, enyhén dramatizáló nyelvezetet használ, bár ez nem minősül súlyos manipulációnak. Például a „Szamurájkárddal raboltak el egy embert” cím és az „elmérgesedett a korábban sem felhőtlen viszonyuk” kifejezés, vagy a „megnyomorított lány testvére” leírás, bár pontosan tükrözi a helyzetet, némileg érzelmileg telítettebb, mint egy szigorúan semleges megfogalmazás. Az „fényes nappal rabolták el” szintén a cselekmény merészségét emeli ki. Az MTI-ből származó idézet („A csengetésükre szintén bozótvágó késsel lement a sértett, de amikor meglátta, milyen sokan vannak a haragosai, menekülni próbált”) közvetlenül forráshoz kötött, így az abban található esetleges retorikai elemek a forrásnak tulajdoníthatók.
- Forráskezelés és egyensúly: A cikk a bírósági ítéletre és az MTI híreire támaszkodik, amelyek hiteles forrásnak minősülnek egy ilyen jellegű bűnügyi tudósításban. Az elmondottak alapján a forráskezelés kiegyensúlyozottnak mondható, mivel bemutatja az események kronológiáját, a bűncselekmény indítékát, a támadás részleteit, és azt is jelzi, hogy az ítélet nem jogerős, lehetőséget adva a védők fellebbezésére. Ez a megközelítés biztosítja a tájékoztatás teljességét és objektivitását a rendelkezésre álló információk keretein belül.
(Kép: Pexels)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
-
Gazdaság3 napja
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
-
Közélet-Politika3 napja
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
-
Külföld3 napja
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
-
Belföld3 napja
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése
-
Közélet-Politika16 órája
Lázár János: Hatalmas küzdelem elé nézünk, a szavazókat kiskanállal kell összeszedni