OkosHír: Egy nemrégiben készült interjúban a családtámogatási rendszer hatásait vizsgálták Magyarországon, különös tekintettel a születésszámokra és a családok anyagi helyzetére. Az interjúban elhangzott, hogy az ellenzék szerint a családtámogatási rendszer nem érte el a kívánt hatást, mivel a születésszámok alacsonyak maradtak. Az interjúalany szerint azonban a helyzet nem ilyen egyértelmű. Azt állítja, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar családok megerősödtek, és a termékenységi ráta Magyarországon a harmadik legjobb volt az Európai Unióban 2023-ban. Hozzátette, hogy ha a ráta a 2010-es szinten maradt volna, 200 ezerrel kevesebb gyermek született volna.

Az interjúalany szerint a szülőképes korú nők számának csökkenése befolyásolja a születésszámokat. Azt állítja, hogy az 1990-es évek közepén hozott megszorító intézkedések következtében 322 ezerrel kevesebb 20–39 éves nő él ma Magyarországon, mint 2010-ben. Az interjúalany szerint 2010 és 2024 között a női korosztály létszáma 21 százalékkal csökkent, a születések száma 13 százalékkal esett vissza, de az ezer ilyen korú nőre jutó születések száma 10 százalékkal nőtt.

A családtámogatási formák bevezetésének célja nemcsak a demográfiai helyzet javítása volt, hanem a családok megerősítése is. Az interjúalany szerint 2010 előtt a gyermekvállalás sokszor a szegénységgel járt, de mára a gyermeket nevelők anyagi helyzete sok esetben előnyösebb, mint a gyermekteleneké. Az idei évtől induló új családi adócsökkentési program tovább növeli a családosok anyagi előnyeit a megduplázott családi adókedvezmény és az édesanyák szja-mentessége révén. A gyermekesek jövedelme minden családtípusban legalább háromszorosára emelkedett 2010-hez képest, legnagyobb mértékben a háromgyermekes és az egyszülős családok esetében nőtt meg.

Az interjúban szó esett arról is, hogy a családpolitika a gazdagokat támogatja, és megfeledkezik a szegényekről. Az interjúalany szerint a családi adókedvezmények a járulékokból is érvényesíthetők, így az alacsonyabb jövedelmű családok is igénybe tudják venni. Azt is megemlítette, hogy a csokot és a babaváró támogatást sokan vették igénybe a hátrányos helyzetű térségekben. Az interjúalany szerint a szegénységnek kitettek és a nehéz lakhatási helyzetben élők aránya is a gyermekes családok körében csökkent a legnagyobb mértékben. Az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a lakhatási nehézségekkel küzdők aránya, és itt csökkent legnagyobb mértékben a szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel érintetteké. Emellett számos gyermekjóléti intézkedés is segíti a családokat, mint például a kötelező és ingyenes óvodai nevelés, a bölcsődei hálózat bővülése, az ingyenes vagy kedvezményes iskolai étkeztetés, az ingyenes tankönyvellátás és a gyermekek ingyenes közlekedése.

Az interjúban szó esett arról is, hogy sokan viccelődnek azzal, hogy hamarosan tömegével fognak válni a csokos házaspárok. Az interjúalany szerint a válások száma az utóbbi években csökkent, és 2023-ban hat évtizedes mélyponton volt. Ezzel párhuzamosan emelkedik azoknak a gyerekeknek a száma, akik házasságon belül születnek meg. A KINCS felmérése szerint tízből heten a házasságot tartják az ideális életformának.

A családbarát intézkedések hatására emelkedett az esküvők száma 2010 után, és 2021-ben érte el a csúcsot. Azóta csökkent ugyan a házasodási kedv, de még így is messze van a 2010-es mélyponttól. A 30 év alatti fiatalok nagy része ma is házasságban szeretne élni.

Magyarországon az első gyermekek világra jövetelekor az anyák átlagéletkora 29,2 év volt 2023-ban, és ez a szám évek óta stagnál. Nem növekszik a szülőpárok életkora az első gyermek megszületésekor, miközben az első házasságkötések életkora is állandósult.

Az érettségizettek körében nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv, a 2011-től kezdődő termékenységjavulásban a középfokú végzettségű nők szülési hajlandóságának növekedése játszotta a legnagyobb szerepet. Az utóbbi két évben az ukrajnai háború miatti gazdasági és energiaválság, valamint a háborús infláció hatására a családalapítással sokan kivártak, de az idei és a jövő év áttörést hozhat e tekintetben. Az új családi adócsökkentési program ösztönözheti a családalapítási és gyermekvállalási kedvet.

A négygyermekes és 30 év alatti anyukák után a két- és háromgyermekesek is mentesülni fognak az 15 százalékos szja megfizetése alól, ami élethosszig tartó előny számukra. Ezenfelül két lépcsőben duplájára emelkedik a családi adó- és járulékkedvezmény összege, valamint a csed és gyed után sem kell majd szja-t fizetni. Ezek az intézkedések minden gyermekes munkavállaló számára fontos előrelépést jelentenek afelé, hogy anyagilag jobban járjanak azokhoz képest, akik nem nevelnek gyermeket.

A legújabb családtámogatási intézkedések értelmében nagyjából egymillió magyar édesanyának nem kell majd személyi jövedelemadót fizetnie, azaz a nettó fizetésük 22,5 százalékkal lesz magasabb. Az új családi adócsökkentési program sok százezres, de adott esetben sokmilliós megtakarítást is jelenthet évente egy-egy családnak. Az interjúalany szerint ezek az intézkedések ösztönzőleg hathatnak a gyermekvállalásra, sok családot a testvérek megszületésére sarkallhatnak és egyúttal a munkavállalásra is pozitív hatást gyakorolhatnak.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk egy interjú formájában tálalt véleménycikket tartalmaz, amely a kormányzati családtámogatási intézkedéseket hivatott bemutatni és megvédeni az ellenzéki kritikákkal szemben. A cikk több ponton is alkalmaz olyan nyelvi eszközöket, amelyek a befolyásolást szolgálják:

• Pozitív keretezés: Az interjú során a válaszok a kormányzati intézkedések sikerességét hangsúlyozzák, a negatívumokat pedig elbagatellizálják vagy külső tényezőkkel magyarázzák (pl. szülőképes nők számának csökkenése).
• Ellenzéki kritika lejáratása: Az ellenzéki véleményeket „szűklátókörűségnek” és „tudatos rosszindulatnak” bélyegzik, ami eleve negatív színben tünteti fel azokat.
• Érzelmi töltésű szavak: Olyan kifejezések használata, mint „családi adóparadicsom”, „élethosszig tartó előny”, célja, hogy pozitív érzelmeket váltson ki az olvasóban.
• Feltételezések következtetésként való bemutatása: A cikkben elhangzik, hogy az intézkedések „ösztönzőleg hathatnak a gyermekvállalásra”, ami egy feltételezés, nem pedig bizonyított tény.
• Tények szelektív bemutatása: Bár a cikk említ bizonyos statisztikákat (pl. házasságkötések száma), nem mutat be teljes képet a demográfiai adatokról, és nem tárgyalja a születésszámok alakulásának egyéb lehetséges okait.

A cikkben tett állítások egy része megfelel a valóságnak (pl. bizonyos családtámogatási intézkedések létezése), de a hatásukról tett kijelentések sokszor túlzóak vagy nem kellően alátámasztottak. A cikk konklúziója az, hogy a kormányzati családtámogatási intézkedések sikeresek és javítják a családok helyzetét, azonban ez a következtetés a fent említett elfogultságok miatt nem tekinthető objektívnek.

Az esemény hatása a magyar közéletre az, hogy tovább erősíti a kormányzati kommunikációt a családtámogatások terén, és legitimálja a további intézkedéseket. Ugyanakkor az ellenzéki vélemények elnyomása és a tények szelektív bemutatása hozzájárulhat a társadalmi polarizációhoz.

(Forrás: demokrata.hu)